7 végzetes pillanat

Nagy rést ütött az amerikai pajzson a kis szovjet műhold

2018. október 4. 08:52 Múlt-kor

„Nagyobb és fontosabb csatát vesztettünk el, mint Pearl Harbornál”. Teller Ede a hidrogénbomba atyja, így reagált a szovjetek sikeres műholdfellövésének hírére. Az érinthetetlenség mítosza megdőlt, az amerikaiak millióinak szemei előtt pedig egy pusztító szovjet atomcsapás víziója sejlett fel. A szorongó állampolgárok ugyanis sejtették, hogy ha az oroszok képesek műholdat küldeni az űrbe, akkor rakétáikkal az Egyesült Államok területét is elérhetik.

Szputnyik-1

A világ első műholdja, a Szputnyik-1 névre hallgató 83,6 kilogrammos, 58,5 centiméter átmérőjű, gömb alakú technikai csoda 1957. október 4-én állt föld körüli pályára. Miközben a szerkezet 29,000 km/h-val száguldott a föld körül, amelyet pontosan 96,1 perc alatt került meg, a szocialista tábor számára felemelő, „bip-bip” rádiójeleket sugárzott az éterbe. Miután 92 napot töltött föld körüli pályán a Szputnyik-1 az atmoszférába lépett és elégett.

A világ első műholdja tulajdonképpen egy másik, sokkal fontosabb fejlesztési program gyümölcseként született meg. A szovjetek eredetileg egy olyan nagy hatótávolságú rakétát szerettek volna létrehozni, amely képes nukleáris robbanótöltetek szállítására is. A mérnököknek sikerült egy R-7-re keresztelt hordozórakétát létrehozniuk, de a robbanófej fejlesztése megfeneklett. Ez a kudarc kiugrási lehetőség volt Szergej Pavlovics Koroljov rakétamérnöknek, a szovjet űrprogram egyik vezéralakjának, aki meggyőzte feletteseit, hogy interkontinentális rakéták helyett inkább egy műholdat kellene föld körüli pályára állítani. Mivel a hordozórakéta már kész volt, a szovjet vezetés elfogadta Koroljov javaslatát.

A műholdat eredetileg október 6-án lőtték volna fel, de Koroljov aggódott, hogy az amerikaiak megelőzik őket, és szovjetek előtt fogják fellőni saját műholdjukat. A KGB lázasan nyomozott, a szovjet kémek megkettőzött erőfeszítéssel dolgoztak, de a kapitalista nyugaton semmi említésre méltó esemény sem történt. Biztos, ami biztos, Koroljov kihagyta az utolsó tesztet és két nappal a tervezett időpont előtt indította útjára a Szovjetunió büszkeségét. Bár történelmet írt, neve nemzetbiztonsági okokból titokban maradt és a világ csak 1966-ban Koroljov halála után tudta meg, ki is állt pontosan az első műhold megalkotása és fellövése mögött.

Miközben a szovjet blokk ujjongott, és a szocializmus nagyszerű vívmányát éltette, az amerikaiak megkettőzték erőfeszítéseiket. Bár hatalmas presztízsveszteséget szenvedett el, 1958. január 31-én az USA is fellőtte az első műholdját, és ezzel kezdetét vette a szovjet-amerikai űrverseny. Az amerikaiak a fellövéstől lendületbe jöttek, létrehozták a NASA-t és elindították a híres Apollo programjukat, amelynek keretében 1969-ben, elsőként az emberiség történelmében, egy amerikai asztronauta léphetett a Holdra.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!