Nácik által elrabolt festményt követel vissza az Uffizi Képtár Németországtól
2019. január 2. 16:26 MTI
A firenzei Uffizi Képtár felszólította kedden Németországot, hogy szolgáltassa vissza Jan van Huysum holland festő (1682-1749) egy csendéletét, amelyet az Olaszországból visszavonuló náci csapatok vittek magukkal.
Korábban
"Németország morális kötelessége a festmény visszaadása múzeumunknak. Ez a történet megakadályozza, hogy a második világháború, a nácizmus rémtettei által okozott sebek begyógyuljanak" - fogalmazott Eike Schmidt, az Uffizi német igazgatója.
A "Vaso di Fiori" (Virágváza) című, több millió dollárt érő festményt 1824-ben állították ki Firenzében, amikor II. Lipót toszkánai nagyherceg megvásárolta gyűjteményébe. Egészen 1940-ig a Pitti-palota falán lógott, a második világháború kitörésekor azonban a palota kincseit egy közeli faluba menekítették. Három évvel később a német csapatok lefoglalták és Németországba vitték a festményt, ahol csak 1991-ben, Németország újraegyesítésekor került a figyelem középpontjába, akkor egy család tulajdonában volt.
Közvetítők útján a család kártérítést kért a festmény visszaadásáért cserében, de az Uffizi elutasította azt. A festmény visszaszerzését célzó minden erőfeszítés kudarcot vallott, a német állam a 30 évnél korábbi bűncselekményekre vonatkozó elévülési törvényre hivatkozva megtagadta, hogy közbelépjen.
"Németország nem alkalmazhatja az elévülési törvényt a háború alatt ellopott műkincsek esetében" - hangsúlyozta Schmidt, aki kedden a hiányzó festményről készült fekete-fehér fotót kifüggesztette a Pitti-palotában. A fotóra olasz, angol és német nyelven rányomtatták az elrabolt szót.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap