Miért volt olyan piszkosul büdös a középkori Londonban?

Ahová a király is egyedül jár

A 13. században az ürülék a legtöbb városban a városfalon létrehozott réseken hullt alá. A kezdetleges illemhely fa ülőkével volt ellátva, a lepotyogó ürülék azonban ráragadt a várfalakra és addig gyűlt a fal tövében, amíg el nem takarították onnan. Az arisztokrácia sokáig nem is tudott mit kezdeni az akkori WC-használattal, ők jó ideig a bilihez ragaszkodtak, amelyet sokszor még az ebédlőkbe is magukkal vittek, ahol kis szekrényekbe rejtették. (A Napkirály például nem rejtegette, ő ott fogadta a látogatókat.) Angliában az első földalatti illemhely 1854-ben nyílt meg és egészen 1971-ig egy pennyt kellett fizetni a használatáért.

Párizsban a 16. században egy rendelet szerint mindenkinek kiabálnia kellett, mielőtt ürülékét az utcára öntötte, és tulajdonképpen a nyugat-európai városokban még a 19. században is előfordult, hogy a székletet az utcára ürítették. A középkorban a tehetősebb londoni családoknak olykor a kert végében állt egy kis latrina, amelyet rendszeresen tisztíttattak. Legtöbben a nyilvános illemhelyeket vették célba kis és nagy dolgaik elintézése végett, ám olykor ezen tevékenység akár halállal is végződhetett, ugyanis nem egy ember élete ért csúfosan véget, miután beleesett a színültig telt latrinába.

A privát és nyilvános illemhelyeket (általában éjjelente) takarítók hagyományos módon, szekereken igyekeztek eltávolítani az emberi ürüléket a városból, ám a tartályuk egyáltalán nem volt lezárt. A középkori szomszédok civódásait is megörökítő Books of Assizes megemlít egy alkalommal egy agyafúrt háztulajdonost, aki pottyantós vécéjét egy kis kinyúlással közvetlenül az utca fölé építette, így egyenesen a járókelők fejére csinálhatott. Valamint egy asszonyt is, aki pedig külön ereszt csináltatott a fekália elvezetésére.

Az első vízöblítős illemhelyet maga I. Erzsébet angol királynő egyik keresztfia, Sir John Harrington találta fel a 16. század végén. Az uralkodónak annyira megtetszett a szerkezet, hogy a palotájába is beszereltetett egyet. Harrington találmányát Alexander Cummings londoni órásmester forradalmasította 1775-ben, aki az S-alakú vízvezeték feltalálásával megakadályozta a szag kiáramlását.

1. Az orrfacsaró bűz és az emberek
2. A sokat látott Temze
3. Az utcák mindennapjai
4. A tímárok és az állati ürülék
5. Ahová a király is egyedül jár

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai