Miért „léteznek” a világ minden táján sárkányok?
2019. szeptember 24. 20:25 Múlt-kor
Korábban
Összehasonlító mitológia
Viszonylag tisztán leképezhető tehát a klasszikus európai sárkánykép útja a különféle térségbeli kultúrák során át. Hogyan lehetséges azonban, hogy a legyőzendő fenevad képe ennyire egységessé vált, illetve maradt?
Joseph Campbell amerikai mitológus a jungi pszichológiai elveket alapul véve az emberiség kollektív tudatalattijának tapasztalatai mellett érvel: talán a sárkány egy olyasfajta kulturális szimbólum, amelyet minden ember felismer anélkül, hogy tanult volna róla.
Egy másik érv a kollektív felismerés gondolata mellett David E. Jones amerikai antropológustól származik, aki az állati viselkedéstan felől közelítette meg a kérdést. Elméletének alapja az, hogy a sok millió évnyi evolúció során az emberben – ahogy más főemlős- és majomfajokban – létrejött egy lenyomata az általában veszélyes állatfajoknak.
Így ahogy a természetben a majmok és főemlősök hasonló módon riadt reakciót adnak a kígyókra és egyéb hüllőkre, mint például a nagymacskákra és nagyobb ragadozómadarakra, ezen veszélyes állatok tulajdonságait együtt, egy nem létező állatban is felismerjük: a nagyméretű, emberevő, repülő hüllők tehát logikus következményei azoknak a tulajdonságoknak, amelyek riadalmat keltettek őseinkben.
A dinoszauruszmaradványok kérdése
Adrienne Mayor, a Stanford Egyetem tudománytörténésze szerint a „népi paleontológia” is nagy hatással volt a mitikus szörnyetegek képére: az emberiség jóval azelőtt elkezdett rálelni a már letűnt fajok csontmaradványaira, hogy azokra tudományos magyarázattal lett volna módja szolgálni.
Önmagában egy őselefánt medencecsontja – az emberéhez hasonló alakja révén – alapot adhatott az óriások létezésére, ahogy egy dinoszaurusz vagy akár egy őszsiráf csontjai már egészen közel állhattak a sárkányok későbbi képéhez.
A klasszikus ókor természettudományokkal is foglalkozó írói, mint például Hérodotosz is többnyire másodkézből értesültek a legkülönfélébb feltételezett állatfajokról, így saját maguknak kellett dönteniük arról, melyek létezését tartják lehetségesnek, és melyekét nem.
Maga az a gondolat, hogy a sárkányok minden kultúrában léteznek, némiképp a nyelvi korlátoknak is betudható: habár az európai, ázsiai és közel-keleti sárkányok kinézetükben hasonlóak, mitolgiai szerepeikben jelentősen különböznek egymástól, az pedig kizárólag az adott iromány – egy ókori leírás, vagy maga a Biblia – fordításakor dőlt el, hogy az ott szereplő lény megnevezését „sárkányként” vezesse át a fordító az új nyelvbe.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A legnagyobb titokban hajtotta végre a kitelepítéseket az ÁVH tegnap
- India egységének védelmére hivatkozva gyilkolták meg a Nehru–Gandhi-dinasztia tagjait tegnap
- Gyilkosságok sora árnyékolta be a Colt gyártásának kezdeteit tegnap
- Törökkori konyhával és tűzijátékkal várja az érdeklődőket a tatai fesztivál tegnap
- A kémiában és a hadászatban egyaránt tehetségesnek bizonyult Görgei Artúr tegnap
- Még éjszaka sem hagytak fel az támadásokkal a Budát ostromló magyar csapatok tegnap
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill 2024.05.20.
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők 2024.05.20.