Menekülő vandálok által elásott római ezüst dénárokra bukkant egy lengyel gazda

Dyl, amit tudott, a helyszínen összegyűjtött, és felfedezéséről azonnal tájékoztatta az ukrán határhoz közel fekvő Hrubieszów város múzeumát. A régészek hamar a helyszínre siettek és a munkálatok során további 137 ezüstdénárt ástak ki a földből, nagyjából száz méterre attól az első helyszíntől. A dénárok között nyolc ezüstbevonatú bronz szegecset is találtak, amelyek a régészek szerint a dénárok tárolására használt, bőr vagy faládát tartották össze. 

A szakértők szerint a tekintélyes összegű pénzérméket a gótok elől menekülő vandálok hagyhatták hátra. A pénzérmék egyébként római ezüstdénárok, amelyek Nerva (Kr. u. 96-98), illetve Septimius Severus római császárok (Kr. u. 193-211) idejéből származnak. Ez arra utal, hogy a pénzérméket a második század végén, illetve a harmadik század elején rejthették a föld alá. A több mint 5,5 kilogramm súlyú dénárok Lublin tartomány eddigi legnagyobb római leletének számítanak, de lengyelországi szinten is a legjelentősebbek között vannak.

Abban az időben, amikor ezek a pénzérmék forgalomban voltak, Hrubieszów környékét még a vandálok lakták. A keleti germán nép Kr. u. első század végén szövetséget kötött Rómával a környező ellenséges germán törzsek ellenében.

Tacitus római történetíró  által „Lugiinak” nevezett vandálok a következő század második felében azonban már más germán népekkel vállvetve harcoltak a korábbi szövetséges Róma ellen a markomann háborúk folyamán. Az évszázad utolsó két évtizedében viszont újra fordult a kocka, és megint a „rokonok”, azaz a délre nyomuló gótok sanyargatták őket, nyugat felé űzve a vandálokat.

Jelentős pénzügyi forrás

A lublini régióban feltárt leletek, arról tanúskodnak, hogy ebben az időszakban az erőszak és az állandó harc uralta a mai Délkelet-Lengyelország vidékét. A régészek számos vandál temetőt tártak fel. Az elesett harcosok sírjaiban pedig számos esetben az elhunyt hadfi rituálisan tönkretett fegyverére leltek a régészek.

Andrzej Kozlowski, a lublini Maria Curie-Sklodowska Egyetem Régészeti Intézetének szakértője szerint az elásott ezüst dénárok a vandálok utolsó, kétségbeesett ellenállásáról tanúskodnak. Kozlowski úgy véli, hogy a vandáloknak már menekülniük kellett, ezért a kincseket sebtében ásták el. A föld alá rejtett ezüst érmék viszont olyan nagy összeget képviseltek, hogy Kozlowski úgy véli, a vandálok ezzel elvesztették a gótok elleni háború folytatásához szükséges pénzügyi forrásukat.

„Nem tudtak visszajönni a pénzért, így nem tudtak katonákat toborozni sem. Ez magyarázhatja, hogy a gótok viszonylag békés úton vonták ellenőrzésük alá az egész térséget és Ukrajnát.” A most feltárt kincs igen nagy értéket képviselt még a gazdaságilag fejlett városokban is, nem beszélve a birodalom peremvidékéről, ahol ez az összeg jóval többet érhetett.

Az ezüst dénárokat jelenleg a Varsói Egyetemen szakértői vizsgálják. Mivel a dénárok száma jelentős, így a vizsgálatuk legalább egy évig fog majd tartani. A kutatás lezárultával a Hrubieszów Múzeumban fogják majd kiállítani őket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 370 ft 5 085 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
• Sohasem uralkodhatott a Róma és Egyiptom közös örökösévé kikiáltott „kis Caesar”
• A sportos életű spártai nők voltak az ókori Görögország legszabadabb asszonyai
• 10 tény a római császárokról
• Az elfeledett nő, aki szembeszállt Róma első császárával
• Mítosz és valóság – milyen volt a valódi Kleopátra?
• Panem et circenses – bármit megtettek a nép szórakoztatásáért az ókori Rómában