Mégsem az ősember pusztította ki az afrikai nagytestűek többségét
2018. november 23. 18:53 Múlt-kor
Évmilliókkal ezelőtt Afrika – és más kontinensek is – számos különféle nagytestű emlősnek adtak otthont. Napjainkra mindössze a zsiráf, az orrszarvú, az elefánt, illetve a vízilovak maradtak fenn. A kutatók korábban úgy vélték, hogy a néhai állatfajok kipusztulásának közvetlen oka az volt, hogy az ősemberek megtanultak eszközöket készíteni és vadászni rájuk. Az új vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a folyamat már jóval korábban elkezdődött.
Korábban
Ha manapság nagytestű állatokat akarunk látni, akkor – kevés kivételtől eltekintve – Afrikába kell mennünk. Pedig 50 ezer évvel ezelőtt, szinte még valamennyi kontinens büszkélkedhetett hasonló teremtményekkel. Észak-Amerika és Eurázsia pusztáit gyapjas mamutok rótták, Ausztráliában óriáskenguruk ugráltak, Madagaszkár szigetén pedig akár gorilla méretű lemúrokkal is találkozhattak volna a korabeli emberek.
Az elmúlt 50 ezer év folyamán aztán eme állatfajok szinte kivétel nélkül kihaltak és Afrikában is mindössze a zsiráfok, a rinocéroszok, az elefántok és a vízilovak maradtak fenn. A kutatók sokáig úgy vélték, hogy ez a tömeges kihalás nagyban annak volt köszönhető, hogy az előemberek megtanultak eszközöket használni és készíteni, majd azokkal levadászni a hatalmas termetű élőlényeket.
A Utahi Egyetem kutatócsoportja, Tyler Faith vezetésével a közelmúltban újra vizsgálat alá vonta a kérdést. Elemzésük során egy hét millió éves intervallumban vizsgálták a Kelet-Afrikában előkerült állatmaradványokat és arra a megállapításra jutottak, hogy a nagytestű növényevők kihalása – amely jellemzően egy hosszú folyamat – mintegy 4,6 millió évvel ezelőtt kezdődött meg, tehát jóval korábban, minthogy az első vadászok fenyegetni kezdték volna őket.
A kutatók által felvázolt új modell a klímaváltozást nevezi meg „fő felelősként” a mára legendássá vált állatok kihalásával kapcsolatban. A légkörben található szén-dioxid mennyiségének csökkenése ugyanis a fás területek csökkenését vonta magával. A füves puszták térnyerésével azonban a hatalmas testű növényevők elvesztették természetes élőhelyüket, ami korábban táplálékkal és védelemmel is ellátta őket. A növényevők pusztulása pedig hosszú távon maga után vonta a nagytestű ragadozók – például a kardfogú tigrisek – kihalását is, hiszen számukra éppen a növényevők jelentették a fő táplálékforrást.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Ma is szolgál megoldatlan rejtélyekkel Petra, a nabateusok titokzatos városa
- Hónapokon át terjengett a hullaszag Jeruzsálemben a keresztesek diadala után
- Levante mai lakóinak DNS-e nagyrészt egyezik az ókori kánaánitákéval
- Aranypénzt tartalmazó középkori „malacperselyt” találtak Izraelben
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- A mekkai zarándoklatot is teljesítette a legendás orientalista Germanus Gyula
- Nagyfokú ellenállásba ütközött mindkét oldalon Egyiptom és Izrael történelmi békekötése
- Háromszor is figyelmeztették a készülő merényletre a jeruzsálemi brit főhadiszállást, mindhiába
- Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
- Az első gyanúsítások után valóságos tömeghisztériává alakult a salemi „boszorkányok” pere 07:40
- Az ókorban az európai kultúráktól sem álltak távol az emberáldozatok tegnap
- Nőket védelmezett Apor Vilmos, dulakodás közben egy szovjet tiszt háromszor rálőtt tegnap
- Az ember, aki a 17. században szekérrel kívánt eljutni a Holdra tegnap
- Hogy keveredett Sisi Pest belvárosába, miközben társaival egy szarvast űzött? tegnap
- Jelentősen átformálta a Felvidék etnikai arculatát a magyarok tízezreit kiűző lakosságcsere 2021.02.27.
- Ritkán volt része boldog házasságban az Árpád-házi királylányoknak 2021.02.27.
- Az avantgárd csimpánztól a bujkáló skót királyig – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei 2021.02.27.
