2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Meggyőződéses nácivá vált a részecskeszámlálót feltaláló Hans Geiger

2020. szeptember 24. 14:56 Múlt-kor

A német Hans Geiger részecskefizikával foglalkozott, az anyag elemi összetevőit, sugárzását és kölcsönhatásait vizsgálta. Ezentúl vizsgálta a kozmikus sugárzást is és részt vett a Harmadik Birodalom atomfegyverprogramjában. A részecskeszámláló feltalálója 75 éve, 1945. szeptember 24-én hunyt el Potsdamban.

Geiger
Hans Geiger 1928-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)

Alapvető felfedezések kora

Hans Geiger az indológus Wilhelm Ludwig Geiger öt fiának egyikeként 1882-ben, Neustadtban látta meg a napvilágot. Fizika doktorátusát 24 évesen szerezte meg az Erlangeni Egyetemen, ahol nem csengett ismeretlenül a Geiger családnév, hiszen édesapja is ennek az intézménynek volt a professzora.

Geiger korának legnagyobb fizikusai között dolgozott. A Manchesteri Egyetemen előbb Arthur Schuster, majd nyugdíjba vonulása után Ernest Rutherford asszisztense lett. Utóbbitól azt kapta feladataként, hogy fejlesszen ki olyan eszközt, amellyel meg lehet számlálni a becsapódó alfa-részecskéket (hélium atommagokat).

Ez lett a később róla elnevezett Geiger-Müller-féle számláló első változata. További kísérletezésük során Rutherford és Geiger, valamint az utóbbi munkáját segítő Ernest Marsden nagy előrelépést tettek az atommag szerkezetének megismerésében. A világunk legapróbb alkotóelemeinek feltárására felé tartó nagy utazás azonban nem velük kezdődött.

Az atomi méretű struktúrák vizsgálatában 1895-ben Wilhelm Conrad Röntgen tett nagy előrelépést a róla elnevezett röntgensugárzás felfedezésével. Ezután Párizsban Marie Curie bebizonyította, hogy az urán és annak vegyületei mellett egyik másik elem, a tórium is ilyen újfajta sugárzást bocsájt ki. A polónium és a rádium felfedezése mellett a radioaktivitás szót is a lengyel tudósnő használta először.

Az új-zélandi Rutherford Angliában csatlakozott J. J. Thomsonhoz, akivel azt kutatták, hogyan teszik a röntgensugarak elektromosan vezetővé a levegőt. Mialatt Thomson az elektronok felfedezéséért Nobel-díjat kapott, Rutherford az alfa és béta-sugárzást különböztette meg sikeresen, majd a felezési idő fogalmát is bevezette.

A Nobel-díjat számára az a felfedezése hozta meg, amelyben rámutatott, hogy – a korábbi feltevésekkel ellentétben –  az atomok nem állandóak és a radioaktivitás során egyik elem a másikba alakul át. Innentől kezdve a tudóstársadalom nagy részét leginkább az érdekelte, mi alakítható át mivé.

A béta részecskéket hamarosan azonosították a Thomson által felfedezett elektronnal, az alfa-részecskék azonban már több fejtörést okoztak. Ezek mérete ugyan felfoghatatlan, ezermilliárdszor kisebbek egy bolhánál, mégis mindegyik érzékelhető.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Hans GeigerErnest Rutherford a laboratóriumában (1905)A Geiger-számláló 1932-ből

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár