Másfél millió halott után valódi győztes nélkül zárult Irak és Irán nyolc éves háborúja
2020. szeptember 22. 18:35 Múlt-kor
Korábban
Nyolc éves patthelyzet
A nemzetközi helyzet Huszeinnek kedvezett, mivel a Perzsa-öböl monarchiái meglehetős ellenszenvvel fordultak a felforgatónak titulált iszlám forradalom felé és támogatták a világi iraki kormányt, amelyet az Egyesült Államok és a Szovjetunió is igyekezett ellátni modern fegyverekkel, így Huszein hadseregének haditechnikai fölénye a háború folyamán biztosítva volt. Az irakiak hadüzenet nélkül indították meg a támadást Irán ellen. Az iraki haderő átkelt a Satt-el-Arab határfolyón és néhány hét alatt 70-80 km mélységben benyomult Irán területére.
Az iráni hadsereg ütőképességének a hiányát és gyenge fegyverzetét katonái fanatizmusa ellentételezte. Az ősz és a tél folyamán nagyjából százezer iráni önkéntes jelent meg a frontvonalon, hogy felvegye a harcot a betolakodókkal. Ez végül olyan jól sikerült, hogy az iráni haderőnek 1982-re sikerült az irakiak által elfoglalt területek nagy részét visszafoglalniuk.
A fegyveres konfliktus eközben az első világháborúra emlékeztető lövészárkos állóháborúvá alakult, ahol gyakoriak voltak a gyalogosrohamok egymás állásai ellen, és a szemben álló felek vegyi fegyvereket, például mustárgázt is bevetettek, hogy rést nyissanak a megmerevedett frontvonalon.
A háború első szakaszában leginkább az iraki haderő használt vegyi fegyvereket, amelyekhez az alapanyagot az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Japán szállította. A felhasznált vegyi fegyverek mennyiségét és gyakoriságát mutatta, hogy Irán Japán után elfoglalhatta a második helyet a tömegpusztító fegyverek által leginkább sújtott nemzetek listáján. A gyilkos kemikáliák bevetése közel százezer iráni életét oltotta ki.
A vegyi fegyvereket Huszein saját, Irakból kiszakadni vágyó, ezért az irániakkal együttműködő kurd népessége ellen is bevetette. Az 1988 márciusában elkövetett halabdzsai mészárlásban 5000 iraki kurd vesztette életét, az áldozatok 75%-a nő és gyermek volt. A szembenálló felek nem riadtak vissza a terrorbombázásoktól sem, és gyakorta támadták egymás városait ballisztikus rakétákkal is, hatalmas szenvedést okozva a polgári lakosságnak.
Irán a nyomasztó iraki haditechnikai fölényre, a fanatizált tömegek erejével válaszolt. A katonai vezetők még gyerekeket is bevetettek (fiúkat és lányokat egyaránt), akiket gyakran hajtottak rá az irakiak által telepített aknamezőkre, vagy indítottak el fegyvertelenül az iraki lövészárkok ellen.
A csaknem nyolc éven át tartó fegyveres konfliktusban végül egyik fél sem ért el valódi győzelmet. A háborút lezárásával sem az irakiak, sem az irániak nem tettek szert területi nyereségre, a két ország közti határvonal gyakorlatilag változatlan maradt. A Huszein által indított kalandnak közel másfél millió ember esett áldozatul, az anyagi kár több százmillió dollárra rúgott.
Az iraki-iráni háború megágyazott a következő közel-keleti konfliktusnak is. 1990-ben ugyanis az iraki haderő Szaddám Huszein parancsára megindult Kuvait ellen, hogy az ott található olajkutak megszerzésével helyreállítsa a méregdrága fegyverek beszerzése miatt felborult iraki költségvetést és kiegyenlítse az ország több tízmillió dolláros adósságát.
A Kuvait elleni akció azonban Irak korábbi fegyverszállítójának, az Egyesült Államoknak mársok volt: 1991. január 16-án az amerikai vezetésű ENSZ koalíciós erők megindították a támadást a korábban támogatott, most azonban agresszornak kikiáltott Szaddám Huszein hadserege ellen. Kitört az öbölháború.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
kommunizmus
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet
- Karrierje során számos álnevet viselt a rettegett Péter Gábor
- Arisztokratikus környezetben, Capri szigetén álmodozott a hatalomátvételről Lenin
- Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
- Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
- Négy amerikai elnökkel is találkozott az emigrációba kényszerült Varga Béla
- Nemzetközi nyomásra enyhítették a kommunisták a Mindszenty bíboros elleni ítéletet
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének
- Abszurd részleteket is kikényszerítettek a vallatók a Rajk-per vádlottjaiból
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
