Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek

Tíz éve, 2014. április 27-én Ferenc pápa szentté avatta II. János Pált, aki 1978 és 2005 között a 264. római pápaként ült Szent Péter trónján. A hívők már temetésén követelték azonnali szentté avatását. A szertartásra kevesebb, mint tíz évvel II. János Pál halála után került sor, ennél gyorsabban csak Padovai Szent Antal kanonizációja zajlott le a 13. században.

Sohasem tagadta meg gyökereit

Karol Józef Wojtyła néven született 1920. május 18-án a Krakkóhoz közeli Wadowicében. Szüleit és testvérét korán elvesztette, egyetemi tanulmányait a második világháború szakította félbe. Dolgozott gyárban, kőbányában, majd 1942-ben jelentkezett az illegálisan működő papi szemináriumba.

1946-os pappá szentelése után Rómában, a pápai egyetemen szerzett teológiai doktorátust. Rövid ideig falusi segédlelkész, majd a krakkói Szent Flórián-templom káplánja volt, egyházi közösségét új módszerekkel szervezte, kirándulásokra, túrákra vitte a fiatalokat.

A teológiai kar etika szakának elvégzése után a krakkói szemináriumban és a lublini egyetemen tanított. 1958-ban címzetes püspök, 1964-ben Krakkó érsek-metropolitája lett, 1967-ben VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki.

Aktívan részt vett az 1962 és 1965 között tartott II. vatikáni zsinat munkájában, amelynek eredményeként a katolikus egyházban a tekintélyelv helyett a szolgálat, az igehirdetés került előtérbe.

1978-ban, a „három pápa évében", amikor a VI. Pált követő I. János Pál 33 nap után elhunyt, október 16-án általános meglepetésre a viszonylag ismeretlen Karol Wojtyłát választották meg a katolikus egyház fejének. Ő volt 455 év óta az első nem olasz, egyben az első kelet-európai és az első szláv, 58 életévével pedig 132 év óta a legfiatalabb pápa.

Nevének a II. János Pált választotta, ezzel is jelezve, hogy folytatni kívánja elődje politikáját. Arra törekedett, hogy helyreállítsa a tanbeli egységet, a hivatalos egyházi tanításokhoz való visszatérésre bírja a túlzókat, a tanítóhivataltól eltérőket, s a katolikus egyház kormányzásában is új rendszert vezetett be.

Sohasem tagadta meg gyökereit: lengyel hazája iránti szeretetét, a népi hagyományokban gyökerező Mária-tiszteletet, a munkásként szerzett tapasztalatokat, a lengyel zsidók deportálásának és az ellenük elkövetett népirtás elítélését és a kommunizmus elleni harcot. Befolyása messze túlterjedt a Vatikánon, első, 1979-es lengyelországi látogatása nagyban hozzájárult a kommunista rendszer bukásához.

Több mint húsz merényletet kíséreltek meg ellene. 1981. május 13-án csodával határos módon élte túl, amikor a török Ali Ağca közvetlen közelről rálőtt. Egészsége 1993-tól kezdett hanyatlani, a Parkinson-kórban is szenvedő II. János Pál pápa 2005. április 2-án, 84 éves korában halt meg, temetésére április 8-án került sor.

Gyorsított szentté avatás

A 266 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Pius ült nála hosszabb ideig a pápai trónon. Ő volt a legtöbbet utazó pápa, nagyobb utat tett meg, mint valamennyi elődje együtt: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, eközben a Föld-Hold távolság háromszorosát tette meg.

Magyarországon két alkalommal: 1991. augusztus 16. és 20. között, majd 1996. szeptember 6-7-én járt. Mindenkinél több szentet és boldogot avatott, bíborost kreált. Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust.

II. János Pál bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért, törekedett az Észak-Dél ellentét feloldására, szót emelt az emberi jogokért.

A lengyelen kívül kitűnően beszélt franciául, angolul, spanyolul, németül, olaszul, rendkívül járatos volt a latinban, és a hívőket rendszerint anyanyelvükön köszöntötte. Beszédeit maga írta, és a „pápai többes szám” helyett az egyes szám első személyt használta.

A hívők már temetésén követelték azonnali szentté avatását, s utóda, XVI. Benedek már halála évében, az előírt öt évnél korábban elindította a boldoggá avatási eljárást.

Erre a modern időben rekordgyorsasággal, 2011. május 1-jén került sor Rómában, miután a pápa megtörténtnek ismert el egy II. János Pál közbenjárására bekövetkezett csodát, Marie Simon-Pierre francia apáca felépülését a Parkinson-kórból. Boldog II. János Pál ünnepnapjának október 22-ét, pápaságának kezdetét jelölték ki.

2013. július 5-én Ferenc pápa aláírta II. János Pál és XXIII. János pápa kanonizációját, a két egyházfő szentté avatásához szükséges dokumentumot. A szentté avatásához szükséges második csodának a Costa Rica-i Floribeth Mora Díaz Costa agyi aneurizma utáni gyógyulását ismerték el, mert az asszony boldoggá avatásának napján imádkozott II. János Pálhoz.

Szeptember 30-án bejelentették, hogy a szertartásra 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság napján kerül sor. Ezt az ünnepet II. János Pál vezette be Faustyna Kowalska lengyel szent tiszteletére, és ennek az ünnepnek az előestéjén hunyt el 2005-ben. A szertartásra kevesebb, mint tíz évvel II. János Pál halála után került sor, ennél gyorsabb csak Padovai Szent Antal kanonizációja volt a 13. században.