Már a megjelenés napján elfogyott Darwin korszakalkotó művének összes példánya
2020. november 24. 10:53 MTI
161 éve, 1859. november 24-én jelent meg Charles Darwin angol természettudós A fajok eredete című korszakos jelentőségű műve. Életében még ötször adták ki, és neve világszerte közismertté vált vele.
Korábban
Charles Darwin angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója 1809. február 12-én született Angliában. Teológiát tanult Cambridge-ben, és nyugodt lelkészi működésről ábrándozott, de Henslow biológus professzor hatására érdeklődése egyre inkább a természettudományok, a geológia és a botanika felé fordult.
1831-ben, még csak 22 éves volt, amikor Henslow egy föld körüli útra induló hajóra ajánlotta be. Az út egyik célja az érintett partok növény- és állatvilágának leírása volt. A kevés tudással, de sok könyvvel felvértezett kutató még úgy is boldogan vállalta a feladatot, hogy munkájáért nem kapott fizetséget. Őfelsége Beagle nevű hajója öt évig végzett térképészeti felderítést Dél-Amerikában és a Csendes-óceán szigetvilágában. Darwin szakadatlanul gyűjtött, rendszerezett, ládaszám küldte haza anyagait.
A Biblia tanaiban és a fajok állandóságában addig szó szerint hívő fiatalember nézetei tapasztalatai hatására fokozatosan megváltoztak, kezdtek formát ölteni benne evolúciós elméletének alapjai. Hazatérve három könyvet írt Dél-Amerika geológiájáról, illetve a korallzátonyok képződéséről. Az utazás során készített jegyzetei Voyage of the Beagle címmel, magyar fordításban Egy természettudós utazásai címmel jelentek meg.
1839-ben a Royal Society, az angol királyi tudományos akadémia tagja lett, de nem sokkal később (alig harmincéves korában) visszavonult a nyilvános szerepléstől. Ettől kezdve élete végéig London környéki, downi birtokán felesége és gyermekei társaságában élt.
Az utazása során gyűjtött állatokat vizsgálva rájött, hogy a fajok helytől és kortól függően átalakulhatnak egymásba. Sőt, elődeitől eltérően nemcsak azt ismerte fel, hogy a fajok egymással küzdenek a fennmaradásért, hanem azt is észrevette, hogy egy faj egyedei is versenyeznek egymással. Elmélete szerint több utód születik, mint amennyit a szülők felváltása kíván, a populáció nagysága hozzávetőleg mégis állandó a természetben. Az adott körülményekhez jobban alkalmazkodó egyednek nagyobb esélye van a fennmaradásra és a szaporodásra. Tőle származik a híres „küzdelem a létért” (struggle for life) kifejezés.
A több mint húsz év munka eredményét összegező könyv, A fajok eredete 1859. november 24-én jelent meg, és még aznap mind az 1250 példány elfogyott. Életében még ötször adták ki, neve világszerte közismertté vált. Legfontosabb gondolata, hogy az élővilág fejlődése a természet állandó változásának és átalakulásának természetes következménye, és a különböző fajok és a fajokon belüli változatok létrejötte a körülöttük lévő élő és élettelen környezet kölcsönhatásával magyarázható.
A könyv óriási vihart kavart, főként egyházi körökben. Nézetei nem voltak összeegyeztethetők a bibliai világteremtéssel és az isteni beavatkozással. Tudományos körökből is támadás érte, mégpedig Linné svéd botanikus hívei részéről, akik attól tartottak, hogy az állat- és növényvilágot rendszerező munkájuk megkérdőjeleződik, ha az osztályozott fajok nem örök érvényűek.
1865-ben megkapta ugyan a Royal Society kitüntetését, de nem evolúciós elméletéért, hanem egyéb érdemeiért. Darwint azonban semmi sem téríthette el igazától. További műveiben A fajok eredetében kifejtetteket folytatta: Állatok és növények változásai háziasításuk során (1868); Az ember származása és a nemi kiválasztás (1871); Az érzelmek kifejeződése az embernél és az állatoknál (1872). Életének utolsó évtizedében elsősorban botanikai kutatásokat végzett, ekkor már nagy tisztelet övezte.
1882. április 19-én szívroham következtében halt meg downe-i otthonában. A westminsteri apátságban a brit nagyságok között temették el, a kormányzat részéről ez az egyetlen megtiszteltetés érte.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A háborúk és a klímaváltozás miatt néptelenedett el Tikal, a maják hatalmas városa tegnap
- Az ugandai légierő negyedét is elpusztította a történelem egyik leglátványosabb túszmentő akciója tegnap
- Higanymérgezés sem állíthatta meg India feltérképezésében a Mount Everest névadóját tegnap
- A brit uralom emlékét is kitörölték volna az örömmámorban úszó amerikaiak 1776-ban tegnap
- Taktikus lépés vagy árulás volt Churchill támadása a francia flotta ellen? 2022.07.03.
- Bismarck jóslata bevált, vérrel és vassal döntöttek az egységes Németország jövőjéről 2022.07.03.
- Mi köze az Eiffel-toronynak és Jules Verne regényeinek a Citroënhez? 2022.07.03.
- Évezredes rejtélyeket őriznek a szkíták titokzatos sírhalmai 2022.07.03.