Már a honfoglalás előtt megkezdődött a magyar-görög kapcsolatok hosszú históriája

Biztonságosabb itt, mint a törököknél

A mohácsi csata után Magyarország három részre szakadt. A görög kereskedők török alattvalóként mindhárom területen szabadon kereskedhettek. A török hódoltság korában (16-17. század) a magyarországi ortodoxok helyzete nemzetiségenként különböző volt.

A harcedzett szerbek, akik a törököktől megszállt és az osztrák uralom alatt álló területeken éltek, mindvégig vallásszabadságot élveztek. Az erdélyi román ortodoxok többsége jobbágysorban élt, így nem lehettek privilégiumaik.

A legrosszabb helyzetben a Habsburg uralom területén jobbágysorban lévő ruszin ortodoxok voltak. A 16. századtól bevándorló görög ortodoxok, mint említettük, leginkább kereskedők voltak. Kereskedelmi versenytársakkal nem kellett megküzdeniük, ráadásul kiváltságos vámtarifákat élveztek.

Ezek a görög vándorkereskedők nagyon korán kereskedelmi „kompániákat”, társulásokat hoztak létre, először Erdélyben és a Tisza mentén. Ezzel párhuzamosan egyházközségeket is alakítottak, amelyek a területileg illetékes hazai ortodox püspökök joghatósága alá tartoztak.

Buda visszafoglalása után, I. Lipót császár 1686-os felhívása nyomán sok balkáni lakos érkezett Magyarországra, többek közt az észak-görögországi Ipiroszból és Makedóniából, hogy letelepedjen az elnéptelenedett országrészeken. Így a 17. században görög kereskedők áradata lepte el Magyarországot. (Természetesen nem hasonlítható össze létszámuk azzal a 40 ezer szerb családdal, amely az 1699-es karlócai békekötés után menekült Magyarországra, félve a török megtorlástól).

Az 1720-as évekig kevesen telepedtek le véglegesen, szívesebben folytattak közvetítő kereskedelmet: a Török Birodalomból hozott árukat osztrák és magyar területeken értékesítették, az Ausztriában vásárolt termékeket viszont főként Magyarországon adták el.

Ezek a görögök jól ismerték elődeik kedvező tapasztalatait, és egyrészt gyors meggazdagodásra számítottak, másrészt Közép-Európában nagyobb biztonságban érezték magukat, mint a Török Birodalom területén. A karavánok útvonalán állandó pihenőhelyek várták a kereskedőket, ezek emlékét őrzik többek közt a „Görögszállás”, „Görögtanya” helységnevek. Egy-egy sikeres út után a karavánok „arannyal teli zsákokkal” tértek haza.

1769-ben a törökök földig lerombolták a kézműiparáról híres és gazdag észak-ipiroszi Moszhopoliszt. Mesteremberei és lakói többsége a Habsburg monarchia területein telepedett le. Ebben az időszakban a görög kereskedők már nem csupán vándorkereskedelmet folytattak, hanem boltokat béreltek, mészárszékeket nyitottak, állatokat tartottak, pénzt kölcsönöztek.

Anyagi és erkölcsi érdekeiket a társulások, a kompániák, védték és könnyítették meg. 1748-ban Gyöngyösön, Egerben, Miskolcon, Tokajban, Diószegen, Világosváron, Eszéken, Pesten, Péterváradon és Kecskeméten működtek a leggazdagabb kompániák. A magyarországi görög kereskedővilág gazdasági felvirágzását többek közt a kompániák működésének köszönhette.

1. A honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig
2. Konstantinápoly eleste után számos ortodox érkezett
3. Biztonságosabb itt, mint a törököknél
4. Végleges letelepedés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyesült Államok

• Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony
• 10 meglepő tény a vasút történetéből
• Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre
• Woodrow Wilson neje az ország élén
• Ezer követőjét költöztette a dzsungel mélyére az amerikai szektavezér
• Az egyetem után apja bőrgyárában kezdett dolgozni Wigner Jenő, az atombomba egyik atyja