Már 9 ezer évvel ezelőtt is tarthattak állatokat a tejük miatt Dél-Európában
2016. november 17. 10:05 MTI
A tejtermelő állattenyésztés legkorábbi bizonyítékait tárták fel Dél-Európában brit és francia tudósok és régészek, bizonyítva, hogy a Földközi-tenger északi térségében élő emberek már mintegy kilencezer évvel ezelőtt, a mezőgazdaság megjelenésének hajnalán termeltek tejet és készítettek tejterméket.
Korábban
A hústermelés és a tejgazdálkodás kezdetei és elterjedése az újkőkori földközi-tengeri térségben régóta viták tárgya, korábbi kutatások már kimutatták, hogy a kérődző állatok, mint a tehén, a kecske és a juh háziasításának fő oka tejtermelő képességük volt. A Yorki Egyetem, a Bristoli Egyetem és a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ szakemberei több mint 500 agyagedényből vett tej- és állati zsiradékminták, valamint az i.e. 7000 és 5000 közötti időszakból származó háziállat-maradványok mintáinak elemzéséből mutatták ki, hogy a térségben elterjedt volt a háziállattartás tejtermelés céljából - olvasható az Eurekalert tudományos hírportálon.
"Az élelmiszertermelés kezdetén az északi-mediterrán térségben a tej a korai növénytermesztő- és állattartó közösségek fontos táplálékforrása volt. Valószínűleg fontos szerepet játszott abban, hogy tápláló és tárolható élelmet biztosítson az akkori gazdáknak, és hogy a mezőgazdaság elterjedjen a Földközi-tenger nyugati vidékeire" - hangsúlyozta a maradványok elemzésében részt vevő Cynthianne Spiteri.
Korábbi kutatásaik kimutatták, hogy a tej felhasználása térségekre korlátozódott a Közel-Keleten az i.e. 7. évezredben, ez a tanulmány feltárta az állati termékek széles körű létezését a Földközi-tenger északi medencéjében az újkőkorban. Tejtermelést a térség keleti és nyugati felén is folytattak, ám érdekes módon a mai Görögország északi részén nem. Az itt talált állati csontokból és az edényekből vett zsírmaradványokból kiderül, hogy a háziállattartás hús előállítását célozta - magyarázta Mélanie Roffet-Salque és Richard Evershed a Bristoli Egyetemről.
Oliver Craig professzor, a Yorki Egyetem régészeti tanszékének professzora szerint eredményeik azért különösen érdekesek, mert a térség mai lakóinak jelentős része nem képes megemészteni a tejet. "Azt feltételezzük, hogy ez igaz volt az újkőkorban is, de ezt még meg kell erősítenünk ősi emberi maradványok genetikai vizsgálatával." Az edényekben talált szerves maradványok azt jelzik, hogy az újkőkori emberek tejtermékeket, joghurtot és sajtot készítettek, hogy kivonják a tejcukrot - tette hozzá.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Titanic
- Nyugalomban várja végzetét az elsüllyeszthetetlennek hitt Titanic roncsa
- Halaszhatatlan üzleti tárgyalás miatt nem szállt fel a Titanicra a drótnélküli távíró feltalálója, Guglielmo Marconi
- Több mint hét évtizeddel az elsüllyedése után fedezték fel a Titanic roncsait
- Száz év elteltével már szinte semmi sem maradt a Titanic roncsából
- A Titanic első hivatalos útja volt egyben az utolsó is
- A szerény magyar hajóorvos, aki a Titanic túlélőit mentette
- Osztriga és bárány került a Titanic utasainak asztalára egy elárverezett étlap szerint
- Tudtad, hogy hét híres ember is lekéste a Titanicot?
- 3800 méter mélyen sincs biztonságban a Titanic roncsa
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59