Magyar szabadságharcosból vált az amerikai polgárháború hősévé Asbóth Sándor
2021. december 18. 10:39 MTI
210 éve, 1811. december 18-án (az újabb kutatások szerint 1810-ben) született Asbóth Sándor mérnök, honvédtiszt, az amerikai polgárháború hőse, a New York-i Central Park egyik tervezője. A tábornok élete végéig hű maradt a szabadságharc eszméjéhez és szülőhazájához, szabadságszeretete, elkötelezettsége vezette katonai és diplomata pályáján is.
Korábban
Keszthelyen született, és az újabb kutatások szerint lehetséges, hogy 1810-ben; édesapja a Georgikon igazgatója volt. Mérnöki tanulmányait a selmecbányai Bányászati Akadémián kezdte, de oklevelét már Pesten szerezte meg.
Előbb vízépítő mérnökként dolgozott, majd Temes vármegye építészeti igazgatója lett, és részt vett a Lánchíd építésében is.
A szabadságharc kitörésekor jelentkezett a hadseregbe, ahol honvéd vezérkari százados, őrnagy, Klapka György hadmérnöke, majd alezredesként Kossuth Lajos szárnysegédje, egyik bizalmasa lett.
A világosi fegyverletétel után követte a kormányzót Törökországba, ő ásta el menekülés közben a Szent Koronát Orsovánál, hogy az ne kerüljön osztrák kézbe.
Az Egyesült Államokban telepedett le, előbb építési rajzolóként dolgozott, majd a csatornaépítés főmérnökének nevezték ki Syracuse-ban. Később ércbányákat tárt fel a Sziklás-hegységben, és létrehozta az egyik legnagyobb alumíniumkohót.
Pályázaton elnyerte New York város tervező- és kivitelező mérnöki posztját, városrendezési és fejlesztési terveket készített, jelentős részt vállalt a Central Park megtervezésében. Ő alkalmazta először járdaburkolásra New Yorkban a bitumenaszfaltot.
Amikor 1861-ben kirobbant az amerikai polgárháború, az elsők között vállalt katonai szolgálatot az északiak hadseregében.
Ezredeseként John Charles Fremont tábornok serege vezérkari főnökének nevezték ki, dandárja több fontos hadműveletben vett részt.
A Pea Ridge mellett aratott győzelem elismeréseként dandártábornokká léptették elő, majd a kongresszus megszavazta neki a magasabb tábornoki rangot is.
Florida, valamint Kentucky katonai parancsnoka lett. A harcok során egy lövedék az arccsontjába fúródott, és mert eltávolítását senki nem vállalta, a lövedék a polgárháború fájdalmas emlékeként élete végéig ott maradt.
1866-ban az Egyesült Államok argentínai és paraguayi nagykövetévé nevezték ki, állomáshelye Buenos Aires lett. Diplomataként megpróbált közvetíteni a háborúban álló két ország között, a békekötést azonban már nem érte meg.
Fejsebe egyre elviselhetetlenebbül kínozta, és bár szeretett volna még egyszer hazai földre lépni, ez már nem adatott meg neki: 1868. január 21-én elhunyt.
Noha az amerikai polgárháborúban is harcolt, mindvégig hű maradt a magyar szabadságharc eszméjéhez
Argentínában nemzeti gyászt rendeltek el tiszteletére, katonai pompával búcsúztatták, sírját az Egyesült Államok és Magyarország címere díszítette.
1990. október 23-án hamvait – végrendeletének megfelelően – az arlingtoni katonai temetőben helyezték el. Asbóth Sándort a polgárháború kiemelkedő hőseként tartja számon az amerikai hadtörténet.
A tábornok élete végéig hű maradt a szabadságharc eszméjéhez és szülőhazájához, szabadságszeretete, elkötelezettsége vezette katonai és diplomata pályáján is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához 19:05
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos 15:05
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét 12:20
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek 10:35
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap