Magyar megszállók a Szovjetunióban
2016. február 19. 16:20
Korábban
Népirtás vagy tömeggyilkosságok sorozata?
Krausz Tamás válaszában kifejtette, hogy Ungváry egyrészt elismerte, hogy a nácik megtámadták a Szovjetuniót, és már az első év végére több mint egymillió embert likvidáltak, ezt követően azonban azt kezdte el taglalni, hogy Sztálin találta ki a felperzselt föld taktikáját, és nem Hitler. Krausz ezután kitért arra, hogy a mai posztszovjet világban nagy nosztalgia él a nagy honvédő háború iránt, és „ez nem lehet véletlen”.
A kollaboráns-vita kapcsán kifejtette: a Sztálingrádnál a németek oldalán harcoló több mint 50 ezer német hadifogoly valóban ember nem önszántából állt át a nácikhoz, hanem mert kényszerítették rá. Hozzátette, Ungvárynak valamelyest igaza van abban, hogy az emberek közül sokan kényszerhelyzetben voltak, és csak ritkán akadtak olyan hősök, akik vállalták, hogy nem azon mellé álltak, akik éppen megszállták a faluját.
A népirtás kérdésére áttérve Ungváry elmondta, hogy a Generalplan Ostot, valamint a Barbarossa terv különböző dokumentumait olvasva világos, hogy a németek valóban népirtó szándékkal támadták meg a Szovjetuniót: egy 30-50 milliós „népességfelesleget” kívántak likvidálni. A genocídiumra több példát is felhozott: Leningrád kiéheztetését, a holokausztot, valamint azt, hogy a hadifoglyokat a megfelelő ellátás megvonásával likvidálták 1942 nyaráig. Népirtás azonban csak addig folyt, amíg munkáskézből több volt, mint nyersanyagból, és nem lépett fel munkaerőhiány.
Kiemelte, hogy népirtás és tömeggyilkosságok sorozata között van különbség. A népirtás szó ugyanis feltételez egy intenciót arra nézve, hogy egy népcsoport jelentős részét vagy egészét megsemmisítsék, míg a tömeggyilkosságok esetén nem áll a háttérben tervszerűség. A magyarok tudatos népirtással semmiképpen sem vádolhatók. Erre utal az is, hogy kevesebb bűncselekményt követtek el ott, ahol gyengébb volt a partizánmozgalom. A magyar csapatok emellett nyilvánvalóan részt vettek a holokausztban, de nem kezdeményezőként léptek fel, hanem egy „munkamegosztásszerű gyilkosságsorozatba” kapcsolódtak bele. Ungváry hangsúlyozta: a bűncselekményeket nem tagadja, de azt állítja, hogy nem volt olyan parancs, miszerint minden szovjet állampolgárt gyilkoljanak meg, vagyis (a szovjetekkel szemben) nem volt népirtó szándék.
Krausz válaszában ismét felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte Ungváry következetlen. Bár elismerte, hogy a nácik népirtó parancsokkal vonultak be a Szovjetunióba, ezután hozzátette: nem tudtak arról, hogy népirtásban vesznek részt. Krausz kiemelte: a magyar katonák többsége esetén ez valóban igaz lehet, de a kérdés nem is az, hogy tudtak-e róla vagy sem, hanem hogy részt vettek-e benne.
Ezután a háború belorussziai áldozatairól alakult ki vita. Míg Krausz hangsúlyozta, hogy a nácik csak Belorussziában 9200 falut, tanyát és települést égettek fel, és 2,3 millió embert gyilkoltak meg, addig Ungváry kiemelte: nem tudjuk, hogy ebből hány ember halála szárad a partizánok lelkén. Ráadásul 9200 településről eleve nem lehetett szó, mivel ennyi nincs is Belorussziában. Krausz válaszában kifejtette, hogy ebben a tanyák is benne vannak (a történész Eszméletben megjelent recenziójában még nem volt szó tanyákról).
Ungváry szerint azokban a forrásokban, amelyekre Krausz épített, „mindenkit a fasiszták gyilkoltak meg”, és a partizánok áldozatainak számáról sohasem esik szó. Krausz erre válaszul elmondta, hogy még „senkit sem látott, aki a népirtást át akarta volna hárítani a partizánokra”. Attól, hogy öltek embert a partizánok is, még nem lehet áthárítani rájuk a felelősséget a 2,3 millió ember haláláért.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.