Magyar jezsuitának köszönhetően került haza az Ómagyar Mária-siralom

Az Ómagyar Mária-siralom a legkorábban keletkezett magyar nyelvű versként az egyik legismertebb szövegemlékünk. A mű leírt szövege a XIII. században keletkezett Leuveni kódexben található, amelybe prédikációkat és azok vázlatait jegyezték le domonkosrendi teológusok.

Vizkelety András kutatásai szerint magyar szerzetesek is használták a kódexet, még annak XV. századi újrakötése előtt, tartalommutatót írtak a siralomhoz, s amint egy Szent Domonkosról szóló prédikáció is tanúsítja, annak szerzője a „mi Magyarországunk” (nostra Hungaria) szókapcsolatot használja. Az Ómagyar Mária-siralom keletkezési ideje bizonytalan, leírásának ideje a XIII. század utolsó évtizedére tehető, megfogalmazásának idejét pedig a század első felére teszik a nyelvészek.

Az első világháborúban elpusztított Leuveni Könyvtárért a békekötés után kártérítésre kötelezték a háborúban vesztes Németországot, s az így átadott könyvek egyike a fent említett 302 oldalas hártyakódex.

Az ebben rejlő nyelvemlékre még az átadás előtt, 1922-ben bukkant rá Georg Leidinger, a bajor Nemzeti Könyvtár akkori igazgatója, és értesítette a berlini Magyar Intézet igazgatóját, Gragger Róbertet, aki bizonyította, hogy tényleg magyar nyelvemlékről van szó. A kódexet a német állam Jacques Rosenthaltól vásárolta meg, az antikvárius pedig még 1910-ben jutott hozzá Olaszországban.

Alig két évtizeddel Leuvenbe kerülése után veszélybe került a kódex, melynek sorsa ismét a németektől függött, miután a Wehrmacht meg akarta semmisíteni az egyetemi könyvtárat. A tulajdonosok azonban feldolgozási céllal néhány kötetet elzártak egy fémszekrénybe, s a Leuveni kódex is így élte túl a könyvtár nagy részének pusztulását.

A nyelvemlék hazakerülésében nagy szerepe volt a belgiumi Leuvenben évtizedekig munkálkodó Muzslay István jezsuitának, aki 2007-ben ezen a napon, május 14-én hunyt el. Az atya az egyetem professzora és a mai Collegium Hungaricum jogelődjének igazgatója volt 1961-től 1983-as nyugdíjba vonulásáig.

A megbecsült tudós akkor is ott tanított, amikor 1968-ban a történelmileg fennálló nemzetiségi ellentétek miatt az egyetem flamand és vallon részre szakadt; utóbbi számára ez költözést is jelentett, s az új egyetemnek Louvain-la-Neuve adott otthont.

A szétválás során a könyvtári gyűjteményt a könyvtárosok szétosztották az egyetem két fele között, s a Leuveni kódexet a vallonoknak adták. Muzslay István, aki mindkét egyetemen tanított, tudott róla, hogy Budapesten, az Országos Széchenyi Könyvtárban vannak a flamand nyelvészek számára értékes kötetek, éveken át harcolt azért, hogy országok közti csere keretében a Leuveni kódex Magyarországra kerülhessen. Erőfeszítéseit 1982-re siker koronázta: ekkor kötötték meg azt a csereegyezményt, aminek következtében a legkorábbi versemlékünket tartalmazó kódex Magyarországra került, és ma is az OSZK-ban őrzik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

sport

• Szabadtéri fotókiállítás mutatja be a negyvenéves Hungaroring történetét
• Ókori edzőtermi bérletre bukkantak Egyiptomban
• Futottak-e az emberek a középkorban?
• Népkonyhaként működik Diego Maradona argentínai szülőháza
• Bélyegkibocsátással tiszteleg a Magyar Posta a száz éve született Papp László előtt
• Milliókat mozgatott meg a vörös olimpia
• Mit jelent valójában a mens sana, és hogyan értettük félre?
• Beolvasztott dicsőség? Az FA-kupa első trófeájának titokzatos története
• Az olmék gumilabda titka