Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
2024. január 26. 09:05 Múlt-kor
Olaszországban az első világháborút követő gazdasági és politikai káosznak köszönhetően 1922-ben Benito Mussolini került hatalomra. Az olasz fasizmus atyja egyik kudarcból a másikba vezette az országot, mígnem 1945-ban egy milánói benzinkúton, fejjel lefelé felakasztva végezte. A bukás azonban korántsem volt törvényszerű. Hitler és Mussolini között nem mindig volt felhőtlen a viszony, és a fasiszta Olaszország előtt a '30-as évek közepétől kezdve egészen a '40-es évek elejéig számtalan lehetőség kínálkozott a náci Németország melletti elköteleződés elkerülésére. Az alábbiakban ezeket vesszük górcső alá, végül pedig feltesszük a kérdést: mi lett volna, ha a Duce az utolsó pillanatban mégis kihátrál a Führer mögül?
Benito Mussolini hadat üzen a Palazzo Venezia erkélyéről, 1940
Korábban
A halva született paktum
Hitler és Mussolini viszonya a Führer hatalomra jutása előtt még merőben más képet mutatott, mint néhány évvel később. Bár a náci vezető nagyra becsülte Mussolinit, a Duce nem volt hajlandó találkozni az alacsony, furcsa bajuszt viselő férfival, amíg az kancellár nem lett.
Hitler hatalomra kerülésével a helyzet azonban megváltozott, és Németországra mint potenciális veszélyforrásra kezdtek tekinteni az európai hatalmak.
Az Olaszország nagyhatalmi státuszát mindenáron bizonyítani igyekvő Mussolini már 1933-ban tető alá hozta a négyhatalmi paktum néven ismert megállapodást, amelyben Németország, Olaszország, Nagy-Britannia és Franciaország megállapodott további külpolitikája egyeztetéséről.
A paktumnak viszont alig volt hatása a nemzetközi folyamatok alakulására, a nagyhatalmak közötti feloldhatatlan ellentétek ugyanis lehetetlenné tették az eredményes együttműködést.
III. Viktor Emánuel olasz király, Mussolini és Hitler egy hadgyakorlatot figyelnek Olaszországban, 1938.
Olaszország és Németország érdekei elsősorban a Duna-menti területek feletti befolyás kérdésében ütköztek egymással. Hitler törekedett ausztriai pozíciójának megerősítésére, és támogatta az osztrák nácikat az 1934. júliusi – sikertelen – puccskísérletben.
A felháborodott Mussolini válaszul két hadosztályt is áthelyeztetett az olasz–osztrák határra. Hitler ezt dühösen vette tudomásul, csakúgy mint Ausztria függetlenségének és a terület integritásának fontosságát hangsúlyozó olasz–francia–brit deklarációt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját tegnap
