Liszt Ferenccel is viszonyba keveredhetett a „végzet asszonya”

A természet ajándéka

1846-ban Lola Münchenbe utazott, hogy táncosnői állást pályázzon meg a bajor királyi színházban. Talán hallott arról, hogy I. Lajos király bőkezűen támogatja a művészeteket, és maga is imádja a népünnepélyeket.

Amikor trónörökösként 1810. október 12-én feleségül vette Terézia Sarolta szász hercegnőt, hatalmas fogadást tartottak, amelyre Lajos minden alattvalóját meghívta, a hagyomány szerint ez vetette meg az azóta is világhírű Oktoberfest alapjait.

I. Lajos bajor király

Lola számítása bevált. A király audiencián fogadta, és igaz vagy sem, „érdeklődve fordult formás keblem felé, és azt kérdezte: természet vagy művészet?” Ezek után a táncosnő öltözéke kigombolásával mélyebb betekintést engedett, hogy a király „láthassa a természet ajándékát.”

Bár lehet, hogy mindez csupán Lola élénk fantáziájának a szüleménye, az kétségtelen tény, hogy Lajos teljesen belehabarodott a fiatal nőbe. „Megbabonázott” – mondta később a tanácsosainak.

Hosszú órákat töltött a táncosnő budoárjában, és naponta írt hozzá terjedelmes és szenvedélyes verseket. Megtette tanácsadójának, grófnővé nevezte ki, nagy életjáradékot és palotát ajándékozott neki, vakon teljesítve egyéb, igen sokba kerülő kívánságait. Ráadásul az államügyeket is vele beszélte meg, tiltakozó minisztereit, többek között Karl von Abelt, a belügyminisztérium hihetetlen tekintélyű vezetőjét is menesztette.

Mindenki, az egyház is felháborodott: kiátkozással fenyegették meg az erkölcstelen királyt, aki pedig mindvégig tagadta, hogy szexuális kapcsolat lenne közte és a Marie von Lansfeld néven szereplő Lola között.

Az uralkodó korát és egészségi állapotát figyelembe véve ez nem is teljességgel kizárt. Az önéletrajzában Lola meglepő szemérmességgel hallgatta el a kapcsolat intim részleteit.

1848 tavaszán aztán az európai forradalmak lázában a bajor nép is megelégelte a dolgot: a király lemondott Miksa fia javára, Lola pedig a koronaékszerek felével és jóval fiatalabb szeretőjével Svájcba szökött.

Jellemző módon a távozása előtt még provokálta a háza előtt összegyűlt, hógolyókat, majd köveket dobáló tömeget. Az erkélyen állva pezsgőspoharát a tüntetőkre emelte…

1. Kevés biztos adat
2. A végzet asszonya
3. A természet ajándéka
4. Póktánc felnőtteknek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai