Leonardo da Vinci keze nyomát fedezték fel egy reneszánsz festményen
2018. április 17. 10:27 MTI
Művészettörténészek szerint részben Leonardo da Vinci festette azt a kicsiny reneszánsz festményt, amely a Worcesteri Művészeti Múzeum tulajdonában van. Az Arezzói Szent Donát csodatevése című festményről eddig úgy tartották, hogy egy kevésbé ismert firenzei művész, Lorenzo di Credi munkája.
Korábban
A Yale Egyetem Művészeti galériájának főkurátora, Laurence Kanter szerint az 1475 és 1485 között keletkezett kép Leonardo félreérthetetlen kéznyomáról árulkodik. „Legalább fele részben” a reneszánsz mester festhette a művet, a többi Lorenzo munkája. Azért nem számoltak Leonardóval, mint a festmény készítőjével, mert stílusa akkor még nem volt érett. Azt feltételeztük, hogy a Leonardo által készült munkáknak a késői korszakában festett művekkel kell azonosulniuk, azaz a művésznek nem volt korai időszaka. Ez teljesen valószínűtlen - mondta Kanter a The Observer című brit vasárnapi lapnak.
A 16,6 x 33,5 centiméteres festmény a toszkánai Pistoia templomának készült. Szent Donátot ábrázolja, aki segít a hamisan lopással vádolt adószedőnek megtalálni azt a pénzt, amelyet elhunyt felesége korábban elrejtett tartalék gyanánt. A művet Andrea del Verrocchiótól rendelték meg, akinek firenzei műhelyében volt festőinas Leonardo és Lorenzo.
„Úgy gondolom, hogy ez Leonardo egy korai műve, mint ahogy van legalább hét festmény a világon, amelyről azt tartják, hogy részben ő festette, amikor Verrocchio műhelyében tanult” - hangoztatta a főkurátor, aki a baloldali alakot tulajdonítja Lorenzónak, bár a fejet és a testet Leonardo festhette. A másik alak "teljességgel Leonardo stílusában készült, csakúgy, mint a tájkép. „Abból amit a festőkről jelenleg tudok, világos, hogy egyetlen ilyen szintű művész volt Firenzében, Leonardo” - magyarázta.
A festményről végzett kiterjedt kutatásokban részt vett a worcesteri múzeum fő művészettörténésze, Rita Albertson és Bruno Mottin, a francia nemzeti múzeumok főkurátora. Albertson elmondta, hogy a festményt 1940-ben kapta a múzeum egy gyűjtemény részeként egy helyi műgyűjtőtől, aki szintén úgy vélte, hogy Leonardo művéről van szó. Bernard Berenson vitatott amerikai művészettörténész volt az többek között, aki Lorenzónak tulajdonította a művet egy fekete-fehér fotó tanulmányozása alapján.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

tavasz
Múlt-kor magazin 2014
- Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
- Az embermentő Jane Haining
- Mi történt Kamenyec-Podolszkijban?
- A bundázás egyidős a futballal
- A hét törpe kalandjai Auschwitzban
- A kóser konyha különlegességei
- Hogyan kampányoltak a római politikusok?
- A numerus clausustól a numerus nullusig
- Így temettük el "Kossuth apánkat"
- Döntő győzelem vezéráldozattal, avagy így veszett oda az oszmán szultán Rigómezőnél tegnap
- Féltve őrzött kincseink: hogyan jutottunk el a faládáktól a páncéltermekig? tegnap
- Kettős gyilkosság többszörös kérdőjellel: a szarajevói merénylet rekonstruálása tegnap
- A pusztító földrengés, amely kis híján a földdel tette egyenlővé az egykor virágzó Komáromot tegnap
- A feleségei mellett szenvedélyeit is sűrűn váltogatta VIII. Henrik tegnap
- Véres, kegyetlen és a végsőkig hierarchikus társadalomban éltek az aztékok 2022.06.27.
- „A kémkedést még talán el lehetne viselni, ha tisztességes emberek végeznék.” 2022.06.27.
- Amikor a Hősök terén szólalt fel a magyar nép Ceaușescu őrült tervezete ellen 2022.06.27.