Lélegzetelállító fotók a századfordulós London legszegényebb negyedének gyermekeiről

Horace Warner a 19. század legvégén érkezett Spitalfieldsbe, mint a Bedford Intézet vasárnapi iskolájának felügyelője. Kelet-Londonban ekkor kilenc kvéker misszió működött, az egyik leghíresebb a Bedfordban. 1913-ban az intézet két fontot fizetett Warner húsz fotójáért, amelyeket a gyermekekről készített, hogy adománygyűjtésre használhassák őket. Az értékes képek a fotós halála után feleségéhez, Florence-hez, majd legidősebb lányukhoz, Gwenhez, végül unokájukhoz, Ian Warner McGilvrayhoz került. Több mint egy évszázadon keresztül a család szűk tagjain kívül senki sem láthatta, ám nemrég a nyilvánosság elé került.

Habár a fényképek szereplői London legszegényebbjei közül kerültek ki, Warner portréi éles ellentétben álltak a korszak egyéb szociális, segítésre buzdító tevékenység keretében készült képeivel, amelyek a gyermekeket szinte egytől egyig a gazdasági körülmények áldozataiként kívánták bemutatni. Ezzel szemben Warner úgy készítette el különleges hangulatú fotóit, hogy közben megadta és meghagyta a gyermekek méltóságát.

„Egy este már későre járt, amikor a spitalfields-i piac még telis-tele volt gyermekekkel. Többen rothadt narancsot vadásztak az ereszekből, mások egyéb rothadt gyümölcsből igyekezték kinyerni a még ehető részeket. A gyermekek minden olyanra vadásztak a piac szemetében, amelyet esetleg otthon fel lehetett használni” – írta egyszer Warner.

Természetesen nem Horace Warner volt az egyetlen, akit foglalkoztattak London nélkülözői. Jack London amerikai író 1902-ben magát hajótörött tengerésznek álcázva rótta az East End utcáit, hogy fényképezőgépével megörökítse a londoni szegények mindennapjait. Tapasztalatait 1903-ban A mélység című, fényképeivel illusztrált munkájában gyűjtötte össze.

„Mérföldeket mentünk puszta kőfal és omladékok között, és amerre néztünk a szomszéd utcákban, mindenütt ugyanazok a kövek, ugyanazon nyomorúság képe meredt ránk. Itt-ott egy-két részeg férfi vagy nő tántorgott el, a levegő verekedéstől, káromkodástól volt terhes. A piacon reszkető öreg emberek, asszonyok keresgéltek a sárba szórt szemétben rothadt krumplit, babot meg zöldséget, míg a gyerekek, mint a legyek, úgy gyűltek rá egy csomó rothadó gyümölcsre, vállig turkáltak a folyékony, romlott halomban, és ott nyomban lenyelték a morzsát, amit kihalásztak, a félig poshadt darabokat” – írta az amerikai író.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai