Legendás hőstetteivel érdemelte ki a lovagkirály jelzőt I. (Szent) László

László kormányzása

László három nagy törvénykönyve (amelyek sorszámaik szerint fordított sorrendben jelentek meg) alapjaiban változtatta meg a feudális viszonyokra még csak részben áttért országot.

Az első, 1077 körül kiadott III. törvénykönyv a tulajdonviszonyokat helyezte új alapokra, szolgasorba taszítva az ország lakosságának egy jelentős részét.

Egyúttal e tulajdonjogi szabályozás keretében vezette be a lopásért és egyéb vagyon elleni bűncselekményekért járó, híresen szigorú büntetéseit.

A tetten ért tolvajt ki is végezhették, a templomba menekülő sem úszta meg megvakítás nélkül, illetve ilyen esetekben lehetséges volt gyermekeit rabszolgának eladni.

Szent László harca a kun vitézzel (Képes krónika)

Különböző értékű lopásokért az egyik szem kiszúrása, illetve az orr vagy a fülek levágása járt. Mindemellett szigorú büntetéssel sújtották a tolvajoknak elrejtőzni segítőket is. László III. törvénykönyvének különlegessége, hogy ebben szerepel a magyar jogalkotásban először a „nobilis”, azaz nemes kifejezés.

II. törvénykönyvében László további szigorításokat vezetett be, eszerint bármely, egy tyúk értékénél többet lopó rabszolgát vagy egyszerű szabad embert fel kellett akasztani. A gyilkosoknak ehhez képest csupán vagyonelkobzással (vagyona kétharmada a megölt ember családjának, egyharmada saját feleségéhez és gyermekéhez került) kellett szembenézniük.

A nemesek, illetve egyháziak büntetései hasonló bűnökért enyhébbek voltak. E törvénykönyv korlátozta az ökrök és a lovak Magyarországról elszállítását is, a király engedélyéhez kötve a külföldiekkel folytatott ilyesfajta üzletelést.

László I. törvénykönyvét 1092-ben, a szabolcsi országgyűlésen adta ki. Ebben főként egyházi ügyekkel foglalkozott, például korlátozta a papok házasságkötését, rendelkezett a lerombolt templomok újjáépítéséről, és arra kötelezte a lakosságot, hogy a templomok közelében telepedjen le.

E törvénykönyvben rendelkezett László arról is, hogy a már keresztény hitre tért muszlimok (az úgynevezett böszörmények) ne térhessenek vissza régi hitükre, továbbá megtiltotta a zsidóknak a keresztény feleség vagy szolga tartását.

László rendelte el mindemellett elsőként, hogy a Szent István óta létező nádori tisztség birtokosa egyúttal a király teljes jogú helyettese legyen, szinte teljes jogkörrel, beleértve a bíráskodást is.

Lovagkirályi kultusza III. Béla uralkodásától származtatható, ugyanis ekkor, 1192-ben avatták szentté. Károly Róbert, majd Nagy Lajos idején a fejlődő magyar lovagi kultúra első számú példaképévé vált, utóbbi idején vált szokássá az igazságos uralkodó jelképeként Lászlót a pénzérmék egyik oldalán ábrázolni.

1. Családi belviszályok
2. Háborúk királya
3. László kormányzása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók