Lámpavas és pillangó
2021. december 7. 15:52 Múlt-kor
Bartal Tamás krimitrilógiájának első kötete az 1848-49-es szabadságharc korába kalauzol minket, de a haza felszabadításáért zajló háború ezúttal csak hátteréül szolgál egy kisebb, emberibb, de mégis borzongatóbb harcnak: egy magányos detektív szívós, kitartó küzdelmének az igazság felderítésére és a bűnösök felelősségre vonására. A személyes drámákon túl a regény a kor történelmének kevésbé ismert részleteibe is beavatja a figyelmes olvasót.
Korábban
A történet két fő szálát egy-egy szempontkarakter segítségével követjük. Beőthy István (a barátainak csak Steffi), az „álladalmi rendőrség” elszánt, de nem különösebben hozzáértő hírszerző ügynöke a szeretett lányt hátrahagyva Galíciában és Erdélyben igyekszik előmozdítani a szabadság ügyét, és tanúként szolgál legendás kémek műveleteihez, győztes és vesztes csatákhoz egyaránt.
Az ő szemszögéből figyeljük meg a forradalmi kémhálózat munkáját az álruhában nemzetiségi önkéntesek toborzásától az erdélyi szászok raktárainak felderítéséig. Pesten ezalatt Herczen Vilmos rendőrnyomozó igyekszik fényt deríteni egy brutális – és mint hamarosan kiderül, kettős – gyilkosságra. Sokáig kérdéses azonban, hogy leleményessége elegendő lesz-e ahhoz, hogy kitaláljon a kihűlt nyomok és hamis jelek útvesztőjéből: a tanúk egyre fogynak, a rejtély pedig éppen akkor válik a legmélyebbé, amikor megoldódni látszik az.
A Lámpavas és pillangó szándékosan nem tesz kísérletet a nagy léptékű történelmi események leírására. A március 15-i forradalom, Bem erdélyi hadjárata, a szabadságharc bukása utáni megtorlás mind utalásszerűen, szinte jelképesen kapnak helyet a szövegben, így egy hétköznapi, alsó perspektívából szembesülünk a történtekkel, ahogy egy akkori, az események sűrűjéből kimaradó átlagember látta volna őket. Jó példa erre a félbeszakított egyetemi előadás leírása, ahol a hegyes kecskeszakállú ifjú alakjában csak az olvasó ismeri fel Petőfit, a környezete még nem.
A regény történetvezetése nem követ szigorú időrendet, a szerző a történetszálak közötti váltásoknál néha jóval korábbra vagy későbbre ugrik. Előfordul az is, hogy néhány bekezdés vagy oldal erejéig teljesen elhagyja a cselekményt annak érdekében, hogy a helyszínhez vagy az érintett szereplőkhöz köthető történelmi érdekességeket osszon meg az olvasóval. Az idősíkok közötti váltás sajnos nem mindig zökkenőmentes, de a fő történetszálak szerencsére követhetőek maradnak.
A könyv lapjain a szereplők változatos kavalkádja elevenedik meg, a társadalom különböző rétegeiből származó kitalált és valós alakok egymással keverednek: egyetemi professzor, kurtizán, mondvacsinált bárónő, ügybuzgó kórboncnok, szabadságpárti kém sorakozik fel a szemfüles rendőrkáplár mellé a történetet kikerekítésében. A számos név között esetleg elvesző olvasót a kötet utolsó lapjain elhelyezett részletes dramatis personae segíti eligazodni.
Ebből az is kiderül, melyik szereplő a fantázia szüleménye, és melyik volt valóban létező személy. Hasonló módon tarkítják a regény fiktív cselekményét a fent említett tények és anekdoták, amelyek közül pont a leghihetetlenebbnek tűnőkről deríthető ki rövid utánajárással, hogy bizony színigazak. Ilyen például Arányi Lajos kisfiának múmiája, amelyet máig a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum őriz, vagy az aradi vértanúk hóhérának adott nyugtatvány a kivégzésekről.
Más esetekben a szerző megengedőbb a legendákkal szemben: Haynau halálának leírásánál a legprózaibb, ellenben valószínűleg igaz változatot nem szerepelteti. A magyar történelemben negatív szerepet játszó alakoknál – egy történelmi regény esetében érthető módon – még ez a felsorolás sem marad elfogulatlan: több esetben, például pont Haynau vagy Jellasics horvát bán leírásánál nem tetteiket, hanem személyüket festi le nevetséges vagy elítélendő színben.
Herczen Vilmos és társai legközelebb a trilógia második kötetében, a Lámpavas és a mindent látó szemben térnek vissza.
(Aegis Kultúráért és Művészetért Alapítvány, 2019, 240 old.)
A trilógia első 2 kötetet a Múlt-kor webshopjában is megvásárolható kedvezményesen. Ha nem akar lemaradni a magával ragadóan izgalmas cselekményekről, akkor vásárolja meg a két kötetet most karácsonyi akciónk keretében:
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 19:05
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap