Különleges játékokkal múlatták az időt az Újvilág őslakosai a spanyol hódítás előtt
2022. február 9. 14:13 Múlt-kor
Korábban
Újvilági játékok
Természetesen nemcsak ez a két játék maradt fent a prekolumbián időkből, hanem további, kevésbé ismert játékok is. Az awithlaknakwe a zuni indiánoknál maradt fent, és 12×12-es pályán játszották, amelyben az egyes mezőket két átlóval áthúzott négyzetek alkották.
A szabály emlékeztetett a bulra: ketten vagy négyen játszották, és hat harcost kellett elvinni az ellenfél házába úgy, hogy útközben minél több ellenséges bábut ejtsen foglyul, és vigyen magával. A játék szabályai azonban nem egészen világosak, mert a harcosoknak tilos volt hátrafelé mozogniuk, így vagy az nyert, aki előbb jutott át az ellenséghez, vagy az, aki a legtöbb foglyot ejtette útközben.
A hopi indiánok totolospi nevű játékának a pontos szabályai sem maradtak fent, viszont néhány bekarcolt tábla túlélte az elmúlt évszázadokat. A totolospi szintén egy stratégiai játék volt, amelyet 11×11-es táblán játszottak.
A fehér és fekete színű köveket egymással szemben állították fel oly módon, hogy a négyzet alakú mezők sarkaira kerültek, kivéve a játéktér közepén lévő átlós vonalat, amelyet üresen hagytak.

A korszak Közép-Amerikájának fontos tudósítója Diego Durán, egy másik spanyol dominikánus szerzetes, aki Sahagúnnal nagyjából egy időben, és a 16. század második felében írt az aztékokról.
Ő számolt be az alquerque nevű játékról, amely az európai dáma-, vagy ostáblán játszott játékokhoz volt hasonló. Zsetonok helyett kavicsokat használtak, és néhány bekarcolt leletről feltételezik, hogy esetleg az alquerque táblája lehetett, de még az sem bizonyos, hogy ez a játék nem az európai változatok mintájára terjedt-e el.
Durán olyan játékokról is beszámolt, amelyeknek a nevét nem ismerjük. Az egyik ilyen játékban felvágott nádszál-darabokat használtak „kockaként”, egy konkáv és egy konvex oldallal. A szerzetes szerint tíz kaviccsal játszották, és az épületek padlójába vésett táblát használtak hozzá.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap