2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Kis ország, 167 olimpiai arany és számos rekord - magyar a második legnagyobb sportnemzet

2016. augusztus 5. 12:09 Csernus Szilveszter

Éremszám tekintetében a nyolcadik legsikeresebb olimpiai nemzet

Az immár 120 éves időszakot magáénak tudható újkori olimpiák minden korszakában bebizonyosodott, hogy Magyarország ha a világtérképen nem is, de a sportban nagyhatalomnak számít. Ami a részvételt illeti, a magyar csapat jelenleg a negyvenhetedik, ha csak a nyári játékokat nézzük, a huszonhatodik olimpiai megmérettetésére készül. Ezzel (vagy annál többel) csak nyolc, csak a nyári játékokat nézve mindössze tizenhárom másik ország büszkélkedhet. Csak Nagy-Britannia, Svájc, Franciaország és Görögország azok, akik mind a 27 eddig megrendezett nyári olimpián ott voltak.

Az összesített olimpiai éremtáblázaton is rangos helyet foglalunk el: Oroszország 2012-es „előzése” után Magyarország a tizenegyedik helyre csúszott, de ha csak a nyári olimpián szerzett 476 érmünket nézzük, hazánk már az előkelő nyolcadik helyet foglalja el. Ám nem árt vigyáznunk: Kína és Ausztrália alig néhány dobogós helyezéssel lemaradva van mögöttünk.  Ami a legfényesebb érmet illeti, a Magyar Olimpiai Bizottság szintén a nyolcadik helyet tudhatja magáénak – a 167 első helyezést 294 olimpiai bajnokunknak köszönhetjük. (A téli olimpiákat is hozzászámítva megmutatkozik ezen sportok földrajzi kötöttsége is, így ugyanis már éppen kiszorulunk az első tízből).

Ahol viszont sokak szerint a legjobban kiütközik a sportnemzeti jelleg, az az olimpiai aranyérmeknek a lakossághoz viszonyított aránya. Ebben a tekintetben nincs okunk szerénykedni, ugyanis csak Finnország választ el minket a világelsőségtől.

Itt jegyezzük meg, hogy a mai hivatalos olimpiai statisztikák egyrészről aranyérem alatt minden első-, ezüst alatt minden második-, míg bronz alatt minden harmadik helyezést értik, ám a kettő nem mindig jelentette ugyanazt. 1896-ban és 1900-ban még ezüstéremmel jutalmazták a bajnokot, a második helyezett bronzérmet, míg a harmadik babérkoszorút kapott.

Emellett a NOB nem szokta az éremtáblázathoz hozzászámolni az ún. művészeti versenyeket („compétitions artistiques”), melyek valóban nem sorolhatóak a sportok közé. Az 1912 és 1948 közötti nyári játékokon rendezett művészeti versenyek egyébként négy magyar éremmel (köztük egy arannyal) gazdagítják olimpiai sikereinket.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Az olimpiai mozgalom első számú emberének, Avery Brundage-nek a Népstadion avató ceremónián nem jutott hely az államvédelmi hatóság által ellenőrzött díszpáholybanGyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázóGerevich Aladár hétszeres olimpiai bajnok vívóMexikóváros, 1968. október 26. Az olimpiai bajnok magyar labdarúgó csapatAranyos női magyar kajak négyes LondonbólOrszágok rangsora olimpiai arany és lakosságszám alapján (Forrás: http://www.medalspercapita.com/#golds-per-capita:all-time)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár