Kiemelik és megőrzik a leendő Mindszentyneumnál feltárt középkori kemencéket

A Göcseji Múzeum munkatársai speciális gézzel fedik be egy 2017-ben feltárt középkori téglaégető kemence maradványait Zalaegerszegen, a leendő Mindszentyneum területén 2020. február 25-én (kép forrása: MTI / Varga György)

Az országban ilyen nagy méretű - 18 és 15 négyzetméter alapterületű - téglaégető kemence kiemelésére még nem volt példa - mondta el az építési területen tartott keddi sajtótájékoztatón Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum régésze.

A kemence kiemelését a Göcseji Múzeum szakmai irányításával a Budapesti Történeti Múzeum restaurátorai és a műemlékvédő cég közösen végzi.

A kemence alatti, 15-20 centiméteres földréteg alatt vaslapot helyeztek el, a több tonnányi, speciális oldattal kezelt, gézzel bevont objektumot tömbökre feldarabolva emelik ki a lelőhelyről. Előkészítés és száradás után a dobozba zárva szállítják a restaurátorműhelybe - ismertette a részleteket Simmer Lívia.

Hozzáfűzte: a kemencék az előkerült leletanyagok és a régészeti rétegződések alapján a 14. század végén, a 15. század elején működhettek.

A település 1394-ben a veszprémi püspökséghez került, a források szerint akkor építették fel a püspöki udvarházat és valószínűleg akkor zajlott a középkori plébániatemplom gótikus átépítése is.

A területek közelsége és a téglaméretek - a templom melletti temetőkápolna és a kemencékből előkerült téglák mérete szinte megegyezik - arra utalnak, hogy az építkezéshez használt téglákat ezekben az égetőkben készítették.

A feltárt területen valószínűleg több téglaégető működött, de ezeket az objektumokat az Egerszeg vár erődítései megbolygatták.

Két kemence szinte teljesen megsemmisült, csak a helyét tudták meghatározni, kettő viszont nagyon jó állapotban maradt meg: a kisebb méretű valószínűleg 4 fűtőnyílással rendelkezett, míg a nagyobb téglaégető 2 fűtőnyílással működött. A téglából kirakott boltívekkel körbevett objektumnak állandó tapasztott rostélya lehetett - magyarázta Simmer Lívia.

A várostörténeti és országos szempontból is jelentős objektumok két évvel ezelőtt kerültek elő a csaknem 900 négyzetméteres ásatási területen. A feltárást követően ideiglenes állagmegóvás történt.

Idén, a Mindszenty Múzeum építésének kezdetén a kivitelező jelezte, hogy olyan gépi munkákat végeznek, amelyek megsemmisíthetik az objektumokat.

Az Örökségvédelmi Hivatallal és kivitelezővel közösen a Göcseji Múzeumnak sikerült olyan megállapodást kötnie, hogy a kemencéket kiemelik, így meg tudják menteni az utókornak. A restaurált téglaégető kemencék két év múlva az eredeti lelőhelyhez közel, az új múzeum kiállítóterébe kerülnek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
• Amikor magyar huszárok masíroztak Bukarest utcáin
• Lehull a lepel a Trianon-legendákról
• 10 tény a trianoni békeszerződésről