Kezdetben egy pár csizmáért lehetett megtekinteni Picasso Guernicáját

A képnek otthont adó madridi Zsófia Királyné Múzeum (Museo Reina Sofía) április 4-én nyíló tárlata egyben az évad egyik legfontosabb kiállításának is ígérkezik a spanyol fővárosban, a málagai születésű, világhírű művész mintegy 150 munkáját vonultatják fel. A kiállításra a világ 30 különböző kulturális intézménye kölcsönöz Picasso-műveket, többek közt a párizsi Pompidou Központból, a New York-i Modern Művészetek Múzeumából (MoMA), és a londoni Tate Múzeumból érkeznek majd a műkincsek.

A Guernica 25 évvel ezelőtt került a madridi múzeumba, ahol állandó kiállításon látható. Alkotója maga is úgy akarta, hogy művét szülőhazájában állítsák ki a Franco-diktatúra bukása után. Picasso képe annak állít emléket, hogy az észak-spanyolországi, baszk Guernica városát 1937. április 26-án a német légierő (olasz pilóták segítségével) lebombázta. A történelem során először pusztítottak el a levegőből egy város kétharmadát.

Az áldozatok számáról a vita ma is tart. A város anyakönyvébe 126 halott nevét jegyezték fel, de a valós szám 400-500 lehet. A támadás hírét világgá röpítő angol újságíró azonban drámai hangú cikkében figyelmeztetni akarta a világot a náci Németország jelentette veszélyre, ezért az eseményeket felnagyította, kiszínezte: 1649 halottról írt, később ez került a köztudatba. (Megjegyzendő, hogy Franco idején még a bombázás tényét sem ismerték el, és azt állították, hogy a várost a visszavonuló köztársaságiak gyújtották fel.)

Picasso néhány hónappal a támadás után festette meg a Guernicát az akkori spanyol köztársasági kormány felkérésére. A 7,8 x 3,5 méteres, fekete, fehér és szürke tónusú hatalmas tabló csonka emberi- és állattestek, gyilkos fegyverek nyugtalan kavalkádjában mutatja be a háború szenvedéseit, és csupán egy égő villanykörte és egy gyertya fénye jelenti a remény sugarát. A festő öt hét alatt készítette el művét, amelyet 1937-ben a párizsi világkiállításon mutattak be, majd Londonba vitték. Itt a belépti díj egy pár csizma volt, a lábbeliket aztán a köztársasági hadsereg kapta meg.

A Guernica elleni támadást a történelem első terrorbombázásaként tartják számon, amelyet a második világháborúban számos hasonló követett. Guernica jelkép lett, az értelmetlen és embertelen agresszió, a szenvedés és a pusztítás szimbóluma. A német parlament 1997-ben, a bombázás hatvanadik évfordulóján határozatban ítélte el a támadást, bocsánatot kérve az áldozatoktól.

Az évfordulóhoz kapcsolódva a barcelonai Picasso Múzeum időszaki kiállítást rendez márciustól a londoni Nemzeti Galéria közreműködésével, a művész által készített portrékra koncentrálva. Ősszel a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban nyílik tárlat, amely a francia festő, Henri de Toulouse-Lautrec munkásságának hatását vizsgálja Picasso korai műveiben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Németország

• A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál 
• Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
• Pattanó bombákkal semmisítették meg a britek a Ruhr-vidék gátjait
• Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy
• Véletlenül jutott kulcsfontosságú szerephez a berlini fal ledöntésében Günter Schabowski
• Családját is feláldozta a propaganda mestere, Joseph Goebbels 
• Még az akasztófa árnyékában is tagadta bűnösségét Hermann Göring
• Búcsúcédulák bevételeiből finanszírozták, de így sem haladt a kölni dóm építése 
• Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel