2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Két őrült, vérszomjas francia tiszttől rettegett Nyugat-Afrika a 19. század végén

2020. július 15. 18:39 Múlt-kor

1898-ban, az európai gyarmatosítás csúcsán Francia Nyugat-Afrikában két katonatiszt több száz négyzetkilométernyi területen hajtott végre hajmeresztően brutális tetteket. Paul Voulet és Julien Chanoine csaknem egy éven át tartó „hadjáratát” a gyarmati korszak legvéresebb eseménysorozatai közt tartják számon.

szenegáli lövészek
Szenegáli lövészek

Civilizáló küldetés

A két tiszt erőszakossága, amely idővel a valóságos barbárságig süllyedt, még a korabeli Európa harcias közvéleményét is megdöbbentette, és örökre sötét foltot hagyott azon a népszerű érvelésen, hogy Franciaország „civilizáló küldetésen” volt Afrikában.

Az 1898 nyár végén Dakarból, a mai Szenegál fővárosából kelet felé elinduló expedíció kijelölt feladata a mai Csád és Niger területének, pontosabban a Csád-medencének a francia irányítás alá vonása volt. Ennek során a francia vezetés abban reménykedett, fontos hírszerzési információkhoz is sikerül jutni, továbbá lehetségessé válik összekapcsolni Francia Szudánt (a mai Malit) a térség többi francia gyarmatával.

A misszió nem jött létre egykönnyen: a francia haderő éppen a kínos, antiszemita indíttatásból hibásan lefolytatott Dreyfus-kémügyből próbált kilábalni, és mind a gyarmati, mind a katonai vezetésnek számos nagyobb gondja volt a Csád-medence irányítás alá vonásánál.

Mindazonáltal Voulet százados és jobbkeze, Julien Chanoine hadnagy elérte a szándékuk szerint karrierépítő küldetés elindítását. A gyarmatügyi minisztérium mindössze azt az utasítást adta nekik, hogy a szóban forgó területre terjesszék ki a francia „védelmet”.

Voulet – aki egyébként orvoscsaládból származott – már bizonyította vérszomjasságát a mai Burkina Faso francia elfoglalása idején, Chanoine pedig édesapján – egy magas rangú tábornokon, későbbi hadügyminiszteren – keresztül némi protekciót is képes volt biztosítani felettesének.

A küldetés nem indult valami fényesen: a Voulet által követelt francia katonák helyett 50 szenegáli lövészt és 20, szintén helyi toborzású szpáhit (könnyűlovast) bocsátottak a rendelkezésére, ezt a százados további 400 főnyi kényszersorozott segédcsapattal, valamint 800, szintén nem önkéntesen szolgáló hordárral egészítette ki.

A küldetést részben a francia adófizetők, részben magánbefektetők pénzéből finanszírozták, azonban a biztosított összeg nem volt elegendő ennyi ember ellátására, így már a sivatagi menet kezdetén élelmezési gondokba ütköztek. Voulet a több száz demoralizált katonának egyetlen dolgot ígérhetett fizetségül: zsákmányt és rabszolgákat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Paul Voulet százados (kép forrása: Wikimedia Commons)Julien Chanoine hadnagy (kép forrása: Wikimedia Commons)Jean-François Klobb alezredes (kép forrása: Wikimedia Commons)Voulet és Chanoine sírja a nigeri Maijirgui falu közelében, 1906. (kép forrása: Wikimedia Commons)Paul Joalland 1901-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)Klobb ezredes halála egy olasz hetilap illusztrációján (kép forrása: Wikimedia Commons)Louis Peteau hadnagy (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár