2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Két órán múlott, hogy Bell lett a telefon feltalálója

2021. március 10. 18:02 Múlt-kor

Bell számára az inspirációt a süketnémák beszédtanítása jelentette a telefonnal azonban sokkal szélesebb rétegek számára változtatta meg a mindennapokat. Habár szabadalmát a mai napig vitatják, ügyesen visszaverte a pereskedőket, és az üzleti életben is a maga javára fordította a találmányából származó jövedelmet. A telefont 145 évvel ezelőtt, 1876. március 10-én használták először nyilvánosan, a csodaszerkezet kis időn belül forradalmasította a távközlést.

Alexander Graham Bell a skóciai Edinburghban született 1847-ben. Édesapja beszédhibás gyermekekkel foglalkozó tanító, édesanyja pedig festő és zenész volt. Bell apja nyomdokaiba lépve a gyógypedagógiát választotta hivatásául, érdeklődése huszonévesként fordult az elektromosság felé.

Fiatal felnőttként azonban még túl kellett élnie egy életveszélyes betegséget. Az 1860-as évek végén Londonban élő Bell család ugyanis tuberkulózisfertőzést kapott. Két, TBC-ben meghalt gyermekét ekkorra már eltemető édesapa az orvosok tanácsára – karrierjét feladva – családját áttelepítette Kanadába. Bell hamarosan meg is gyógyult, és folytatta a beszédhibás gyerekek fejlesztésével kapcsolatos kutatásait. Ennek kapcsán merült fel benne az ötlet, hogy elektromos hullámokat használjon a beszédátvitelre. A szerkezet kialakításakor az emberi fül struktúráját modellezte.

1876. február 14-én kért szabadalmat új találmányára, bejelentésével két órával előzte meg vetélytársát, Elysha Grayt. Utóbbi perre vitte az ügyet, amelyet aztán Bell nyert meg. A tudománytörténet emellett számon tart néhány korábbi, hangtovábbításra irányuló kísérletet is, de Bell volt az, akinek ez először sikerült tartósan, és ezáltal a telefon valóban használható készülékké vált.

Találmányát a philadelphiai Centenáriumi Kiállításon mutatta be, ahol sor került az első nyilvános telefonbeszélgetésre, amelyet kollégájával, Thomas Watsonnal folytatott le. Ugyanebben az évben Viktória királynő is füléhez emelte a telefonkagylót, a készülékről állítólag úgy nyilatkozott, ez a „legkülönlegesebb dolog”, amit valaha látott.

A technikai fejlődéssel szemben a szkeptikusok úgy nyilatkoztak, nincs semmi szükség a telefonra, az emberek nagyon jól elvoltak eddig is nélküle. Nem látta meg a fantáziát – és az üzleti lehetőséget – a telefonban William Orton, a Western Union elnöke sem, akinél Bell hiába kopogtatott, ezért 1877-ben saját vállalatot alapított. Orton később belátta, mekkorát tévedett, és maga is beszállt a telefon körül éledező piacba, ami újabb pereskedéshez vezetett, de végül a felek megegyeztek a szabadalmak körüli vitatott kérdésekben. 

1880-ban a Scientific American cikkírója már reálisabban mérte fel a helyzetet, és kijelentette, hogy a telefon átszervezi a társadalmat, hiszen bárki bárkit elérhet, és a világ bármely pontjai között lebonyolódhat a beszélgetés.

A világ ízlelgette a telefon megérkezésének hírét, és ismerkedett az új találmány nyújtotta lehetőségekkel, de minden bizonnyal ekkor még csak igazán kevesek gondoltak bele, mit fog jelenteni Bell találmányának elterjedése, és milyen hatással lesz az élet valamennyi területére, amikor már nem kuriózumként, vagy csodatárgyként tekintenek rá, hanem a hétköznapok része lesz.

A távbeszélő-vezetékek néhány évtized alatt behálózták a kontinenseket. A telefonhálózat a mai napig a világ legkiterjedtebb műszaki rendszere. Kiépítése forradalmasította a távközlést, aminek következményeként az információáramlás sebessége, valamint az információhoz való hozzáférés visszafordíthatatlanul megváltozott. A telefon utáni következő fordulópont az volt, amikor a szikratávíró, majd a rádió vezeték nélkül is képes volt a hangot továbbítani, majd az 1930-as években ugyanezt képpel is végre lehetett hajtani, ennek köszönhetően megszületett a televízió.

Bell gazdag emberként halt meg 1922-ben, de előtte még jó néhány szabadalom kikerült a keze alól, legutolsóként egy hydrofoil csónak 1919-ben. Temetése napján két percre leállt a telefonforgalom – akárcsak Edison temetésekor, amikor 1931-ben lekapcsolták a villanyvilágítást egyetlen percre –, ezzel adózva az egyik legnagyobb feltaláló emlékének.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Bell (a jobb felső sarokban), pedagógiai oktatást nyújt a bostoni Süketnémák Iskolájának tanárainak, 1871.Alexander Graham Bell portréjaBell a feleségével és két lányával 1885 körül

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár