2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: december  •  Nap: 10
25 találat
[1]

1475. december 10.

Meghal Paolo Uccello

Firenzében meghal Paolo Uccello festő. Már 1407-től Ghiberti foglalkoztatta műhelyében, 1415-től céhtag volt. 1425-ben a velencei San Marcóban készített mozaikot - e műve elpusztult - 1432-től a firenzei dómműhelyben dolgozott. 1436-ban festette John Hawkwood zsoldosvezér lovas freskóját a firenzei Dómban. A Palazzo Medici részére festett, lovascsatát ábrázoló képei a Louvre-ban, a londoni National Galleryban és az Uffiziben láthatók. Urbinóban őrzik az Ostya csodája című képét, Oxfordban a Vadászatot. Neki tulajdonítják a perspektíva feltalálóinak (Giotto, Brunelleschi, Donatello, Uccello és Manetti) arcképeit ábrázoló kompozíciót a Louvre-ban. Festészetének formanyelve még gótikus reminiszcenciákat és a firenzei cassone-festők hatását hordozza, de a perspektíva iránti érdeklődése Brunelleschi, néhány freskótöredéke Masaccio, lovascsata-képeinek kompozíciója és hangvétele Piero della Francesca és A. del Castagno hatására utal. Emberábrázolásában - kortársaival ellentétben - nem az alakok drámaiságát hangsúlyozta, hanem sajátos formaproblémák megoldását kereste. A quattrocento egyik legeredetibb képviselője, a távlattan törvényének szenvedélyes kutatója volt.

[2]

1792. december 10.

Megszületett Friedrich von Gärtner német építész

Koblenz-ben látta meg a napvilágot. Tanulmányait Párizsban kezdte, majd Itáliában az antik művészetet tanulmányozta, s a kora reneszánsz formák alkalmazásával jelentékenyen gazdagította az eklektikát. Ő építette az athéni királyi palotát. Kivitelezett épületei mellett számos építészeti terve is ismert.

[3]

1815. december 10.

Megszületett lord Byron leánya

Auguste Ada Lovelace George Gordon Byron, a költő és Annabella Milbanke leánya volt. Szülei két hónappal születése után elváltak, apja örökre elhagyta Angliát, őt személyesen sosem ismerte meg, bár a költő nyomon követte leánya neveltetését. Magántanároknál, majd önerőből tanult, később Augustus de Morgan, a londoni egyetem matematikaprofesszora segítette. 1835-ben William King báró felesége lett, férje 1838-ban earl-i rangot kapott, így lett Lovelace grófnéja. Három gyermekük született. Már 1833-ban megismerte Charles Babbage-t és digitális számítógépeit. Babbage olyan számítógépet tervezett, amely megkönnyítette a csillagászati és hajózási táblázatok készítését, és ki is nyomtatta eredményeit. Gépének működési elvét egyedül Miss Byron értette meg, s hamar kialakult köztük a munkakapcsolaton alapuló barátság. Ada 1843-ban lefordította és jegyzetekkel látta el Luigi Federico Menabrea olasz matematikus és mérnök cikkét, amely Babbage analitikus gépeivel foglalkozott, s megsejtette a számítógépek jövőbeli alkalmazhatóságát. Különösen az az elemzése volt jelentős, amelyben kifejtette: a javasolt szerkezetet miként lehetne az ún. Bernoulli-számok meghatározására programozni. Példafeladatok elvégzésére programokat is készített, ezért nevezik őt az első programozónak, nevét őrzi az ADA számítógépes programnyelv. Foglalkozott az ún. háromtest-problémával, a Nap, Föld és Hold egymásra hatásának számításával is. (Írásait A. A. L. szignóval jelölte, akkoriban egy nő - aki főrangú is volt - nem írhatott alá egy újságcikket, vagy tudományos publikációt.) Később a szerencsejáték rabja lett (talán apjától örökölt szenvedéllyel), s megpróbált egy matematikai nyerőrendszert kidolgozni. Nagy veszteségei lehettek, el kellett zálogosítania ékszereit, amit csak halálos ágyán vallott be férjének és anyjának. Minderről nem sokat tudni, mivel Babbage, halála előtt megsemmisített minden dokumentumot, amely akkor már rég halott munkatársát kompromittálta volna. Ada Lovelace rákban halt meg, 37 évesen.

[4]

1821. december 10.

Megszületett Nyikolaj Nyekraszov orosz forradalmi demokrata költő

Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov, az orosz népi költészet klasszikusa Nemirov-ban látta meg a napvilágot. Első verseskötetét 1840-ben publikálta, folyóiratának, a Szovremennyiknek a kiadója és szerkesztője lett, s csaknem 20 évig állt a lap élén. Legjelentősebb műve a `Ki él boldogan Oroszországban?` című elbeszélő költeménye, amelynek megírásán közel másfél évtizedig dolgozott. Petőfi több verséből készített prózai fordítást. Költeményeit többek között Borogyin, Rimszkij-Korszakov, Muszorgszkij és Csajkovszkij zenésítette meg. 1878. január 8-án hunyt el Szentpétervárott. Magyarra legszívesebben Áprily, Kosztolányi és Szabó Lőrinc fordította.

[5]

1822. december 10.

Megszületett César Franck orgonista és zeneszerző

A korabeli francia zene ápolására és továbbfejlesztésére alakult Société Nationale vezető alakja, a Conservatoire tanára Liege-ben született. Műveiben kísérletet tett a szonáta és a szimfónia klasszikus felépítésének megújítására, legtöbb szerzeményében valamennyi tételt ugyanabból az alaptémából fejtette ki. A német esztétikai felfogás szellemében jelentős mértékben gazdagította a francia hagyományokat. Előszeretettel alkalmazta a ciklikus szerkesztést, a kromatikát, a harmóniák bővítését. Kvintettje, hegedűszonátája (1886) és Vonósnégyese (1889) a XIX. századi kamarazene csúcsait jelentették. Ezenkívül szimfonikus műveket, oratóriumokat, orgona- és zongoraműveket, valamint kamarazenét írt. A francia fővárosban hunyt el 1890. november 8-án.

[6]

1830. december 10.

Megszületett Tisza Kálmán

Tisza Kálmán Geszten született. 1848-ban a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztériumában segédfogalmazó volt, és a Honvédelmi Bizottmányt Debrecenbe is követte. A szabadságharc leverése után másfél évre külföldre emigrált. Határozottan fellépett az 1859. szeptember 1-jei pátens és októberi diploma ellen, s ezzel, mint az alkotmányosság védelmezője, nagy népszerűségre tett szert. Az 1861-es országgyűlésben a képviselőház alelnöke lett. A Deák körül csoportosuló felirati párttal szemben a határozati párthoz csatlakozott, amelynek később vezére lett. Ellenezte a Deák-féle kiegyezési formulát, a közös minisztériumok és a delegációk létrehozását, s célul tűzte ki az önálló magyar hadsereg, kereskedelmi- és pénzügyi rendszer megvalósítását. 1875-ben azonban elfogadta az adott közjogi berendezkedést: balközép pártja és a kormánypárt egyesülése révén létrehozta a Szabadelvű Pártot, amely három évtizeden át kormányozta az országot. Ő maga történelmi rekordot állított fel: 15 évig töltötte be a miniszterelnöki tisztséget 1875. október 20-tól 1890. március 13-ig. Hosszú kormányzását úgy biztosította, hogy pártjának frakciói között lavírozott, kompromisszumokkal, személyi tekintélyével és a tőle függő képviselők az ún. mamelukok tömegével tartotta fenn a pártegységet. Belpolitikájában a fokozatos centralizáció híve volt, ugyanakkor szorgalmazta a korszerű ipartörvények, a cselédtörvény továbbá a liberális jellegű büntető törvénykönyv megalkotását és parlamenti elfogadtatását. Bukását végül is a véderőreform, illetve az ún. honossági törvényjavaslat ügyében támadt nézeteltérések okozták. Az előbbi esetben tiltakozott az ellen, hogy a honvédség tisztjeinek is német nyelven kelljen letenniük a tiszti esküt, míg a másik esetben azt kívánta, hogy Kossuth Lajost, a turini remetét, mentsék fel honosítási kötelezettsége alól, hiszen ő nem ismerte el királyának Ferenc Józsefet.

[7]

1850. december 10.

Meghal Bem József

Aleppóban meghal Bem József (Józef Bem) lengyel katonatiszt, magyar honvédtábornok. 1794. március 14-én született Tarnów-ban. Krakkóban a tüzériskola hallgatója volt, 1811-ben főhadnagyként került a lovastüzérekhez. Napóleon 1812-es orosz hadjárata idején részt vett a Gdansk körüli harcokban, majd a varsói tüzérségi iskola tanára lett. 1822-ben egy összeesküvés résztvevőjeként letartóztatták, és egy évi börtönre ítélték, majd ezt büntetőszolgálatra változtatták. 1826-ban megvált a hadseregtől, műszaki tanulmányokat folytatott, de rögtön csatlakozott az 1830-31-es lengyel felkeléshez, és az osztrolenkai csatában a tüzérség irányítójaként szerzett nemzetközi hírnevet. (Petőfi 18 évvel később Osztrolenka véres csillagának nevezte.) A bukás után emigrált, bejárta Nyugat-Európát, s könyvet írt a lengyel szabadságharcról. 1848 tavaszán bekapcsolódott a galíciai forradalmi mozgalomba, majd 1848. október 14-étől a forradalmi Bécs védőrségének parancsnoka lett. Bécs eleste után álruhában Pozsonyba ment és a magyar szabadságharc mellé állt. Kossuth november végén kinevezte az erdélyi hadsereg főparancsnokává. Bem újjászervezte a felbomlóban lévő erőket és három hónap alatt kiűzte Erdély földjéről az osztrákokat. A tihucai győzelemmel kikergette az északi seregeket, elfoglalta Marosvásárhelyt, majd a gálfalvi, szelindeki, vízaknai, szászvárosi, piski és nagyszebeni csatákban Puchner déli seregét verte meg. A magyar országgyűlés ezután altábornaggyá nevezte ki. 1849 májusában a Bánátot is megtisztította, majd a 70 ezres orosz intervenciós sereggel vette fel a harcot. Segesvárnál július 31-én azonban döntő vereséget szenvedett, maga is megsebesült, majd augusztus 9-én Temesvárnál az osztrákokkal szemben is alul maradt. A világosi fegyverletétel után Törökországba emigrált, belépett a török hadseregbe, mert így remélte folytatni a harcot a cárizmus ellen. Murad Teflik pasa néven Szíria katonai parancsnoka volt haláláig. Bem kiváló hadvezéri és szervező tehetségének, erélyének, gazdag tapasztalatainak és demokratikus stílusának köszönhette győzelmeit. Tevékenyen munkálkodott az erdélyi nemzetiségi béke megteremtésén, a magyarok és románok együttműködésén. Bensőséges viszonyban volt segédtisztjével, Petőfivel, akinek tehetségét és forradalmi felfogását nagyra becsülte. A magyarok ma is Bem apóként emlegetik, ezzel is elismerve tekintélyét, és közéjük tartozását.

[8]

1870. december 10.

Megszületett Adolf Loos építész

A brünni születésű Adolf Loos Drezdában tanult, az Egyesült Államokban járt tanulmányúton, majd 1896-ban Bécsben telepedett le. Épületeire a puritánság, a díszítőkedv tudatos elvetése, az igényes térkapcsolatok és a választékosan lakályossá formált belső terek jellemzők. A XX. századi építészet egyik úttörőjeként alkotásaiban megelőzte korát, a XX. század közepének modern formatörekvései már korai munkáiban megtalálhatók. Művészeti vonatkozású írásai is jelentősek.

[9]

1875. december 10.

Meghal Toldy Ferenc

Toldy (1847-ig Schedel) Ferenc, `a magyar irodalomtörténetírás atyja` Budapesten született 1805. augusztus 10-én. 1818-tól versei jelentek meg, s németből is fordított. 1829-től Németországban - ahol Hegelt is hallgatta, Weimarban Goethét is felkereste -, Londonban, Párizsban, Svájcban és Olaszországban járt. 1831-től a Magyar Tudós Társaság tagja, 1835-60 között titkára volt. 1837-ben Vörösmartyval és Bajzával megalapította az Athenaeumot. Jelentős szerepe volt a Kisfaludy Társaság létrehozásában, amelynek 1841-től igazgatója, végül 1873-tól elnöke volt. A pesti egyetemen elsőként adott elő rendszeres irodalomtörténetet, s ő volt e tárgy elméleti és gyakorlati megalapítója. Igen sok magyar nyelvemléket és történelmi kútfőt fedezett fel és tett közzé, valamint számos klasszikus magyar író műveinek kiadását rendezte sajtó alá. Többször szerkesztett a magyar költészet fejlődését bemutató, nagyszabású antológiát és átfogó irodalomtörténeti munkát: A magyar nemzeti irodalom története (1851), A magyar költészet története (1854), A magyar nyelv és irodalom kézikönyve a mohácsi vésztől a legújabb időkig (1855-57). Munkásságában az irodalomtörténet voltaképpen általános művelődéstörténetté szélesült.

[10]

1876. december 10.

Megszületett Brüll Alfréd üzletember és mecénás

1906-tól a Sport-Világ, 1908-tól a Nemzeti Sport munkatársaként dolgozott. A magyar sport, főleg a birkózás és a labdarúgás ismert mecénása volt. 1905-től feloszlatásáig (1940) a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) elnöki tisztségét látta el. 1912-ben 155 000 koronával támogatta a Hungária körúti MTK-pálya felújítását, s az ennek fejében kapott részvényeket a klubnak ajándékozta. 1908-től a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) alelnöke, 1909-től a Magyar Úszó Szövetség elnöke volt. 1920-24 között a Magyar Birkózók Országos Szövetségét irányította. 1924-ben a Nemzetközi Amatőr Birkózó Szövetség elnökévé választották, s négy évben keresztül töltötte be ezt a tisztséget. Az úszósport és a birkózás modern szabály- és versenyrendszerének egyik kialakítója. A fasizmus áldozata lett.

[11]

1885. december 10.

Megszületett Hammerschlag János

Hammerschlag János zenetörténész, orgona- és csembalóművész, zeneszerző Prágában született. A budapesti Zeneakadémián orgonaművészi oklevelet szerzett. 1912-től írt zenekritikákat, több éven át volt a Pester Lloyd, majd a Nyugat zenekritikusa. 1919-től haláláig a Nemzeti Zenede (1948-tól Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola) tanára volt, 1952-től haláláig előadóművészet-történetet adott elő a Zeneművészeti Főiskolán. 1920-ban megalakította kamaraegyüttesét, amely 1923-tól Motetta- és Madrigáltársulatként működött tovább. A régi zene kiváló ismerőjeként tartották számon. Főként zongora- és orgonaműveket szerzett.

[12]

1890. december 10.

Megszületett Bárdossy László

A szombathelyi születésű politikus kisnemesi, hivatalnoki családból származott. Középiskoláit Eperjesen és Budapesten végezte, jogot Budapesten, Berlinben és Párizsban hallgatott. Minisztériumi, vármegyei tisztviselőként kezdte pályáját, majd 1922-ben átkerült a külügyminisztériumba, ahol előbb osztályvezető, utána miniszteri osztálytanácsos lett. 1930-34 között Londonban szolgált, 1934. október 4-től pedig a bukaresti követség vezetője volt. 1941. február 4-én, gróf Csáky István hirtelen halála után őt nevezték ki külügyminiszterré, Teleki Pál halála után, 1941. április 3-án pedig miniszterelnökké. Az ő nevéhez fűződött a Szovjetunió ellen indított háború parlamenti hozzájárulás nélküli bejelentése, majd később az Amerika elleni hadiállapot deklarálása.1942-ben kiesett a kormányzó kegyeiből, mivel a kormányzóhelyettes-választásnál a szélsőjobboldal németbarát ellenjelöltjét, Albrecht főherceget támogatta. Lemondatása után sem vonult vissza a politikától. 1944-ben, a nyilas hatalomátvétel után is megtartotta szombathelyi képviselői mandátumát, sőt Sopronban résztvett a nyilas parlament, a Törvényhozók Nemzeti Szövetsége munkájában. Az összeomlás után Németországba, majd Svájcba menekült, ahonnan kiutasították és az amerikaiak kiadták a magyar hatóságoknak. A Népbíróság háborús bűnösként halálra ítélte, s 1946. január 10-én kivégezték. 2001 elején a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) perújrafelvételi kérelmet juttatott el a legfőbb ügyészhez, mert nem tartják háborús bűnösnek Bárdossyt. 2002-ben a Legfőbb Ügyészség a kérelmet elutasította.

[13]

1891. december 10.

Megszületett Nelly Sachs német költőnő és író

Nagypolgári zsidó családban Berlinben született. Kezdetben romantikus verseket és mesejátékokat írt, amelyeket elküldött Selma Lagerlöfnek, a híres svéd írónőnek, s 1940-ben, mikor a hitlerizmus már közvetlenül fenyegetett, Svédországba menekült. Az irodalmi Nobel-díjat 1966-ban az Izrael sorsát megragadó erővel ábrázoló lírai és drámai műveiért kapta. Stockholmban hunyt el 1970. május 12-én.

[14]

1896. december 10.

Meghal Alfred Nobel svéd kémikus és gyáros

Stockholmban született 1833. október 21-én. Oroszországba építész apja, Immanuel Nobel vitte magával, aki az orosz kormány támogatásával kohókat alapított. Majd Párizsban kémiát tanult, azután négy évig az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott. Később mint kémikus Szentpétervárott, apja üzemében tevékenykedett, főleg a robbanóanyagok fejlesztése és kutatása területén. Apja vállalatának csődbe jutása után visszatért Svédországba, ahol a Stockholm melletti Helenborgban folyékony robbanó gliceringyárat alapított. Feltalálta a robbanó higanyon alapuló gyutacsot, az indítógyújtást, amely a robbanóanyag energiájának teljes kihasználását tette lehetővé. Miután laboratóriuma 1864-ben a levegőbe repült, a svéd kormány megtiltotta robbanóanyagokat gyártó létesítmények építését. Ezután Nobel egy teherhajón végezte kísérleteit. Kifejlesztett egy robbanószert, amelyet dinamitnak (a görög dünamisz - erő szó nyomán) nevezett el, s amely rövidesen tömeges méretű gyártásra is alkalmassá vált. 1889-ben feltalálta a füstmentes puskaport is. Tipikusan gyakorlatias ember volt. Kutatásai mindig praktikus, azonnal felhasználható találmányokat eredményeztek. Alfred Nobel meggazdagodott, és a világhírű Dynamit Nobel AG üzemén kívül közel 100 gyárat alapított a világ mintegy húsz országában. Érdeklődése a természettudományokon kívül az irodalomra (verseket is írt), a művészetekre is kiterjedt. 1884-ben a Svéd Tudományos Akadémia tagjává választották, majd az uppsalai egyetem tanára lett. 1891-ben San Remóban telepedett le. 1895. november 27-i keltezésű végrendeletében hagyatékából jelentős összeget, 31 millió 250 ezer svéd koronát hagyott az általa létrehozott alapítvány javára, amely az alapító kívánságára az évi kamatokat öt egyenlő részben azoknak ítéli, akik a fizika, a kémia, a fiziológia (orvostudomány) terén a legfontosabb felfedezést tették, továbbá aki az irodalomban a legjobbat alkotta, illetve aki a legtöbbet tette a béke ügyéért. A Nobel-díjakat 1901 óta osztják ki.

[15]

1898. december 10.

Kuba függetlenné válik

A spanyol-amerikai háború után Kuba függetlenné vált Spanyolországtól.

[16]

1901. december 10.

Először adják át a Nobel-díjakat

Az Alfred Nobel svéd vegyész által 1895-ben alapított és először 1901-ben kiosztott kitüntetés a világ legismertebb és legrangosabb díja. Az alapító akarata szerint azok érdemlik ki, `akik az elmúlt esztendőben az emberiségnek a legnagyobb hasznot hajtották`. A díjat eredetileg a fizika, a kémia, az orvostudomány, az irodalom terén kiemelkedő tudósok, írók kapják, illetve a Nobel-békedíjat azok, akik a béke ügyéért a legtöbbet tették. Ez utóbbit Oslóban adják át. 1969 óta az eredetivel erkölcsileg és anyagilag is egyenértékűt, de a svéd állam által alapított `Alfred Nobel- emlékdíjat` osztanak a közgazdaságtudomány legjelesebbjeinek. A kitüntetést - a vele járó oklevelet és csekket - minden évben december 10-én - Nobel halálának évfordulóján adják át.

[17]

1936. december 10.

VIII. Edvard lemond a trónról

V. György brit uralkodó fia trónörökösként, walesi hercegként igen népszerű volt, trónra lépése azonban hatalmas bonyodalmakat váltott ki. A fiatal herceget ugyanis 1930-tól szoros szerelem fűzte egy, akkor már válás előtt álló amerikai asszonyhoz, Wallis Simpsonhoz, akit a trónörökös feleségül akart venni. A herceg 1936. január 20-án VIII. Edward néven lépett trónra, s uralkodásának 11 hónapja állandó belpolitikai, alkotmányjogi csatározásokkal telt el. Megkoronázásához hiába próbálta megszerezni a királyi család és a parlament támogatását, mert elvált asszony férjeként nem tudták elképzelni sem a Brit Birodalom, sem pedig az anglikán egyház élén. Népszerűségét az is csökkentette, hogy nyíltan ellenezte a hitleri Németországgal való szembefordulást. A hosszas belpolitikai huzavona végül is azzal végződött, hogy a király még trónralépésének évében, 1936. december 10-én lemondott, s ezután a windsori hercegi címet viselte és életének nagy részét feleségével együtt külföldön töltötte. A trónon december 11-én testvére, VI. György követte.

[18]

1936. december 10.

Meghal Luigi Pirandello olasz drámaíró és költő

XX. század színház- és drámatörténetének egyik legnagyobb hatású alakja Girgenti-ban született 1867. június 28-án. Módos szicíliai polgárcsaládból származott, apja kénbánya tulajdonos volt, de Pirandello nem akarta folytatni a családi hagyományt. Szenvedélyes és botrányokkal terhes érzelmi élete is növelte közte és családja között a feszültséget. Végül is 1894-ben feleségül vette a család üzlettársának leányát, így kiszakadva a cégből megkaphatták a vagyon jövedelméből kiszámított részesedést és rendszeres járadékot. Az üzleti szövetségből származó házasság azonban végzetes lett az író számára: 1897-ben a kénbánya beomlott, a vállalat tönkrement, labilis lelkületű feleségén pedig kitört az elmebaj. Pirandello azonban ekkorra már valóban szerelmes lett az asszonyba, és húsz éven keresztül nem engedte, hogy elmegyógyintézetbe kerüljön. Ez a gyötrelmes magánélet sok mindenben előkészítette a művész későbbi emberábrázoló módszereit. A családi tragédiát több mint két évtizedes anyagi gond kísérte. Pirandello 1897-től az olasz irodalom tanára lett egy római tanítóképzőben, emellett kiadói, szerkesztőségi munkákat vállalt, megjelentette saját novellás- és versesköteteit is. 1921-ben bemutatták a Hat szerep keres egy szerzőt című színművét, s élete ezzel mindenestől megváltozott. A zajos siker otthon is, külföldön is az élő drámairodalom első sorába emelte. Ettől kezdve haláláig anyagi gondok nélkül, de továbbra is szakadatlan alkotómunkában élt. Felesége halála után igazi boldogságra talált női szerepeinek kitűnő alakítójában, Marta Abbában. 1934-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Ebben az időben azonban már ismét magányos, kiábrándult volt. Rómában hunyt el. Kívánságára Agrigeutóban temették el egy sziklába falazva azon a tanyán, ahol született. A XX. század olasz irodalmában ő volt az első, aki - mindenekelőtt a dráma műfajában - szakított a naturalista örökséggel, és igyekezett a századfordulón kibontakozó válságot tükrözni. Mondanivalójának szociális töltése, együttérző érzelmi ereje és kutató analízise miatt a kor nagy művészei közé tartozik. Hatása különösen a színiirodalomban jelentős.

[19]

1946. december 10.

Létrejön a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya

Az ÁVO a politikai rendészeti osztályok összevonása és megszüntetése után alakult. Elődei voltak a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya (alakult 1945. január) és a Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya (alakult: 1945. május 17.). 1948. szeptember 6-én alakult meg a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága (BM ÁVH) Péter Gábor vezetésével, majd 1950. január 1-jével - a BM ÁVH és Honvéd Határőrség összevonásával - az Államvédelmi Hatóság (ÁVH), amely a Minisztertanács alá tartozott. Az ÁVH-t 1956 októberében Nagy Imre koalíciós kormánya feloszlatta. - A politikai rendőrséget már 1945 elején kisajátította a Kommunista Párt, és a teljes hatalom megszerzéséig egyik legfontosabb eszköze volt a koalíciós küzdelmekben, az ellenzék fölszámolásában, az egyházellenes támadásokban, a párt ellenfeleinek megfélemlítésében. Jelképesnek is tekinthető, hogy a rettegett szervezet székháza, az Andrássy út 60., korábban a nyilasok `Hűség Háza` volt, pincéiben kihallgatások, kínzások folytak a vallomások kicsikarására. Az ÁVH nemcsak a hatalom megragadásának egyik fegyvere, hanem fenntartásának is szinte legfontosabb eszköze volt. Az a gátlástalan fegyveres szerv, amely folyamatosan terrorizálta a társadalmat, a külső fenyegetettségre és a belső árulásra hivatkozva. Minden jogi kontroll nélkül juttathatott embereket internálótáborokba, rabságba.

[20]

1948. december 10.

Elfogadják az emberi jogokról szóló nyilatkozatot

1948. december 10-én az ENSZ-közgyűlésen elfogadták az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot. Ennek emlékére az 1950. december 4-i ENSZ-közgyűlés december 10-ét az Emberi Jogok Napjává nyilvánította. Ebben a dokumentumban foglalták össze az ún. klasszikus, a polgári államok alkotmányaiból ismert politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. A nyilatkozat az emberi jogok egyetemessé válásának kezdetét jelentette, s megnyitotta a sort az ilyen tárgyú szerződések, egyezmények előtt. Bár az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta, nagyon sok ország megsérti előírásait. A kisebbségek és a menekültek szenvednek a legjobban az emberi jogok megsértése miatt. Az Európai Parlamentben ezen a napon adják át az emberi jogi aktivistaként is ismertté vált szovjet atomfizikusról, Andrej Szaharovról elnevezett díjat. Ezt 1988 óta olyan személyek, illetve szervezetek kapják, akik, illetve amelyek az elnyomással és az igazságtalansággal szembeszállva döntő mértékben hozzájárultak az emberi és az alapvető demokratikus jogokért vívott harchoz. Magyarországon ezen a napon osztják ki a Tolerancia-díjat.

[21]

1957. december 10.

Kivégzik Pálinkás (Pallavicini) Antalt

Nagybirtokos arisztokrata családban született 1922. július 30-án. A gimnáziumi érettségi után a csepedi Weiss Manfréd Gépgyárban kezdett el dolgozni. 1940 decemberében önkéntesként vonult be katonának, 1941-ben felvették a Ludovika Akadémiára, 1943-ban avatták páncélos hadnaggyá. A német megszállás után bekapcsolódott az antifasiszta ellenállásba, részt vett a Magyar Front létrehozásában. A Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette ellenállási mozgalom katonai csoportjának az összekötője volt. A vezetők lebukása után átment a szovjetekhez, ahol tagja lett egy önkéntes hadosztálynak, bevetésükre azonban nem került sor. A szovjet hadifogságból 1946 februárjában érkezett haza Magyarországra. Miután igazolták, megmaradhatott a katonai pályán. 1947-ben belépett az MKP-ba, de az MDP-be származása miatt nem vették fel. 1951-ben arisztokrata nevét a plebejus hangzású Pálinkásra változtatta. 1955 júliusában helyezték a rétsági helyőrségbe, ahol utolsó beosztása ezredtörzsfőnök volt. 1956. október 30-án a rétsági harckocsizó ezred Forradalmi Katonai Tanácsának elnökévé választották. Kapcsolatban volt a helyi civil forradalmi szervezetekkel, a nemzetőrség részére több alkalommal fegyvert és lőszert adott ki. Október 31-én felsőbb parancsra ő szervezte meg az előző napon kiszabadított Mindszenty József hercegprímás Budapestre kísérését. November 4-én, a szovjet csapatok támadásának hírére, az ezredparancsnok parancsára riadót rendelt el, a civil felkelőknek nagy mennyiségű fegyvert adtak ki. Végül mégsem vették föl a harcot, letették a fegyvert a szovjetek előtt. 1957. január 4-én saját kérésére leszerelték. 1957 februárjában letartóztatták, s mozgalom vezetésének vádjával előbb életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd halálos ítéletre súlyosbították és kivégezték.

[22]

1972. december 10.

Meghal Moravcsik Gyula klasszika-filológus

Budapesten született 1892. január 29-én. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, 1914-ben avatták bölcsészdoktorrá. Orosz hadifogságból 1920-ban tért haza. 1920-23 között gimnáziumi tanár, 1923-36-ban az Eötvös Kollégium tanára, 1936-tól a tudományegyetem tanára volt a görög filológia tanszéken. Görög filozófiával és bizantinológiával foglalkozott, különös figyelmet fordítva a magyar-bizánci történelmi kapcsolatokra. Jelentős a szerepe a magyar bizantinológia tudományos alapjainak megteremtésében. Legfontosabb munkája a `Byzantinoturcica`, amelyben a török népekre vonatkozó forrásadatokat gyűjtötte össze. Ő szerkesztette a `Magyar-Görög Tanulmányok` 30 kötetét. Lefordította Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzása című művét. Az Ókortudományi Társaság elnöke, a Nemzetközi Bizantinológiai Társaság elnöke volt.

[23]

1989. december 10.

Új kormány alakul Csehszlovákiában

Marian Čalfa miniszterelnök vezetésével 1948 óta először túlnyomóan nem kommunista kormány alakult meg Csehszlovákiában. Ez megfelel az ellenzéki mozgalom követeléseinek. Az új kormány eskütétele után lemondott Gustav Husák államelnök.
A kormány 21 tagja közül egyre kevesebben tartoznak a kommunista párthoz. Jiři Dienstbier külügyminisztert és Jan Čarnogurski második elnökhelyettest korábban a polgári jogokért való kiállásukért üldözték és megnehezítették munkába állásukat is. A CSKP a Honvédelmi Minisztériummal megőrzött egy kulcspozíciót. A végrehajtó hatalom radikális átalakítását az egész országban harangszó üdvözölte, ám a folyamatot az ellenzék tiltakozása előzte meg. A Polgári Fórum elutasította a december 3-i kormányalakítást, mivel a kabinetben a kommunistáké volt a túlsúly, annak ellenére, hogy a CSKP hatalmi igényét törölték az alkotmányból. A tüntetők nyomására és egy általános sztrájktól tartva december 7-én lemondott Ladislav Adamec miniszterelnök, s ezzel szabaddá vált az út a tárgyalások előtt a Čalfa-kormány megalakításáról. Husák államelnök visszalépése után rövid ideig bizonytalanság uralkodott arról, hogyan válasszák meg az új elnököt. Még karácsony előtt megállapodtak a Polgári Fórum jelöltjében, Václav Havel író személyében. Alexander Dubčeket a parlament elnökének javasolták. A kommunista párt bejelentette, hogy Husák és a régi rendszer 31 funkcionáriusa ellen vizsgálat indul. A pártgyűlés kizárta a CSKP soraiból Bilak egykori központi bizottsági titkárt.

[24]

1991. december 10.

Elfogadják a Maastrichti Egyezményt

A 12 európai közösségi ország vezetői végül 1992 februárjában írták alá a szorosabb politikai és gazdasági unióról szóló Maastrichti Egyezményt, ami 1993 novemberében lépett hatályba 1990-ig visszamenőleg. Céljai között szerepelt a tőke szabad áramlása, később a nemzetgazdaságok összehangolása a teljes körű unió előkészítésére, az európai monetáris intézményrendszer felállítása. 1998 májusában az Európai Unió Tanácsa kijelölte a Maastrichti Egyezmény feltételeinek megfelelt országokat. Az Egyezmény kemény feltételeket szabott a csatlakozás elé, végleges gyakorlati megvalósulása 1999. január 1-jével kezdődött az euró bevezetésével.

[25]

1999. december 10.

Helsinkiben tanácskoznak az Európai Unió tagállamai, valamint a csatlakozásra váró tagjelölt országok állam- és kormányfői

Bezár