2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: március  •  Nap: 02
18 találat
[1]

1626. március 2.

Bethlen Gábor házasságot köt Brandenburgi Katalinnal

[2]

1725. március 2.

Meghal José de Churriguera spanyol építész és szobrász

José de Churriguera a legjelentősebb spanyol építész és szobrász V. Fülöp uralkodása idején. 1725. március 2-án hal meg Madridban 60 éves korában. A róla elnevezett churriguerizmus a spanyol barokk építészetet leginkább meghatározó stílusirányzat. Fő jellemzői a gótikus stílust utánzó építészeti elemek, valamint a homlokzatok, oltárok gazdag díszítése.

[3]

1771. március 2.

Megszületett Márton József, nyelvész és szótáríró

A magyar nyelv külföldi oktatásának egyik legelső úttörője Iszkaszentgyörgyön látta meg a napvilágot. 1801-től Bécsben magyar nyelvtanítással foglalkozott, még a bécsi testőrséget is ő oktatta. Évekig a Magyar Kurir című lap szerkesztője volt. Számos nyelvtudományi munkát, nyelvtant, szótárt írt, s kiadta Csokonai verseit. 1836-ban az MTA levelező tagjává választották. Bécsben hunyt el 1840. július 26-án.

[4]

1791. március 2.

Meghal John Wesley, a methodista egyház alapítója

1703. június 17-én született. Az oxfordi egyetemen tanult, majd pap édesapjának segédkezett, s 1728-ban ő is anglikán pap lett. Eközben Oxfordban testvére, Charles `Szent Klub` néven közösséget szervezett, amelynek tagjai szabályozott életmódjuk - methodus vitae - miatt methodistáknak nevezték magukat. Oxfordba visszatérve John is csatlakozott a társasághoz, és - saját bevallása szerint - 1738. május 24-én este háromnegyed nyolckor megtért. Ezután a klub tagjai másokat is megtérésre buzdítottak, ezért az anglikán klérus kitiltotta őket a templomokból. A methodisták ezentúl a szabad ég alatt prédikáltak. Wesley első beszédét 1739. április 2-án Bristol mellett tartotta, s bár kezdetben nem volt célja, mozgalma kinőtt az egyház kereteiből. Wesley erre megszervezte a methodista egyházat. Az anglikán egyházból kivonult methodisták a szükségből erényt kovácsoltak, s nagy missziós tevékenységbe kezdtek, kikötve, hogy a lelkészeknek nem szabad három évnél tovább egy helyen prédikálniuk. Mindamellett Wesley methodista felekezete lényegében megtartotta az anglikán egyház hittételeit. Jellegzetes tanításuk viszont, hogy a megtérés annak érzelmi átéléséből áll, és az üdvösség biztos érzését és tudatát nem a szentségek adják, hanem közvetlenül a Szentlélek nyilvánítja ki a léleknek. A methodista egyház főként Angliában és Észak-Amerikában terjedt el, körülbelül 20 árnyalatra szakadt, s ma több mint 40 millió követője van.

[5]

1817. március 2.

Megszületett Arany János költő

A verses epika legkiemelkedőbb magyar művelője Nagyszalontán látta meg a napvilágot. Debrecenben tanult, majd tanítóskodott, festett, 1836-ban színésznek állt. 1840-től aljegyző Szalontán, 1842-től a helyi gimnázium rektora. Az 1850-es években a nagykőrösi gimnáziumban tanított, 1860-től Pesten élt. 1865-ben megválasztották az Akadémia titkárának, majd 1870-79 között az intézmény főtitkára volt. Első nagy írói sikere az Elveszett alkotmány, amellyel a Kisfaludy Társaság pályázatán nyert 1846-ban. Még nagyobb sikert ért el a Toldival 1847-ben, amely Petőfi barátságát is meghozta, s ez a kapcsolat életre szóló útravalót jelentett számára. Részt vett a szabadságharcban, és ennek hatására közvetlen forradalmi lírát és katonaköltészetet teremtett. Az önkényuralom éveiben visszavonultan élve alkotta kiemelkedő balladáit és elbeszélő költeményeit. Ekkori balladái főleg nemzeti jellegűek: a Hunyadi-balladakör darabjai, a Zách Klára, a Szondi két apródja, végül a leghíresebb: A walesi bárdok, amely az ellenállás szimbóluma lett. 1860-tól ismét Pesten élt és bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Kisfaludy Társaság igazgatója lett, majd az Akadémia titkára volt. Késői balladái a lelkiismeret drámái: a Vörös rébék, a Tetemre hívás, az Éjféli párbaj, a Hídavatás, a Tengeri-hántás, Az ünneprontók mindegyike `tragédia dalban elbeszélve`. Több drámát fordított az első teljes magyar Shakespeare-kiadás számára, s magyarra ültette Arisztophanész vígjátékait. Élete végén Őszikék címmel adta ki lírai hangvételű verseit, a híres `Kapcsos könyv`-et.

[6]

1821. március 2.

Megszületett Bérczy Károly műfordító

Balassagyarmaton látta meg a napvilágot. A Tízek Társaságának tagja, 1847-től Széchenyi munkatársa volt, majd újságíró lett. Az 1850-es években Dickens és Washington Irving műveinek fordításával szerzett irodalmi elismerést. Anyegin-átültetésével Puskint is népszerűvé tette a magyar olvasóközönség körében. Madách Imre barátja és első életrajzírója volt. Nevéhez fűződött az első magyar sportlap, a Lapok a lovászat és a vadászat köréből megindítása 1857-ben. 1859-ben az MTA levelező tagjává választották. Pesten érte a halál 1867. december 11-én.

[7]

1835. március 2.

Meghal I. Ferenc király Bécsben

[8]

1835. március 2.

I. Ferdinánd lesz az új császár

Ausztria császára, I. Ferenc halálát követően, testi és szellemi fogyatékossága ellenére, a trónöröklés rendje alapján legidősebb fia, (magyar királyként e néven V.) Ferdinánd lesz utódja. Az elhunyt császár egyik rendelete értelmében emiatt a Habsburg Birodalom kormányzati ügyeinek irányítását azonnal az ún. titkos államkonferencia veszi át. A konferencia tagjai Ferdinánd nagybátyjai: Lajos és Károly főherceg, továbbá Klemens Wenzel von Metternich államkancellár és Anton von Kolowrat-Liebsteinsky gróf miniszter. Az ausztriai forradalmi események során, 1848-ban mondatják le a szellemileg beteg császárt a trónról unokaöccse, Ferenc József javára. Ettől kezdve visszavonultan él.

[9]

1836. március 2.

Texas kinyilvánítja függetlenségét Mexikótól

Antonio López de Santa Ana mexikói tábornok az elszakadás megakadályozására ugyan hadseregével bevonul Texasba, április 21-én azonban Rio San Jacintónál vereséget szenved. Az elszakadás kiváltója a rabszolgakérdés volt. Mexikó felszámolja a rabszolgaságot, a mexikói farmerek azonban fenn kívánják tartani. Texas eredetileg Mexikó gyéren lakott, félreeső északi végvidéke volt, az utolsó évtizedekben azután egyre több telepes vándorolt be az Egyesült Államok déli államaiból, az angol nyelvű lakosság jelentős számban gyarapodott, s miután megszerezte a politikai vezetést, már nem tűrte, hogy Mexikóból központilag kormányozzák. Texas felvételét kéri az Egyesült Államok szövetségi államai közé, elsőre azonban elutasítják jelentkezését, mert az északiak a rabszolgatartó déliek túlsúlyától tartanak (1820. IX. 26.). Hosszú távon Texas mégis joggal számít gazdasági jelentőségének és csatlakozási törekvéseinek elismerésére, hiszen politikai vezető elitje észak-amerikai származású. 1845. december 29-én Texast az Egyesült Államok 28. tagállamának nyilvánítják.

[10]

1853. március 2.

Úrbéri pátenst adnak ki

Az 1848. évi áprilisi törvények közül a jobbágyfelszabadítást és az úrbéri viszonyok megszüntetését kimondó törvény részleteinek végrehajtására nem kerülhetett sor. Az 1853. március 2-án kiadott császári nyílt parancs kimondta az úrbéri kapcsolatokból származó `jogok, járandóságok és kötelezettségek` megszűntét. Elismerte, hogy az úrbéres földek állami kárpótlás mellett a paraszt tulajdonába mennek át (ez kb. 10,2 millió katasztrális hold területet érintett). Rendelkezett az úrbéres telki állományhoz nem tartozó ún. maradványföldek ügyéről. (Azon földekről, amelyek a Mária Terézia-féle úrbéri összeírásokban nem szerepeltek ugyan, de parasztkézen voltak, s utána a jobbágy földesurának rendes úrbéri járandóságot fizetett. Ez összesen 1,4 millió kat. hold.) E nagy kiterjedésű valójában ugyancsak jobbágyföldet, a paraszt már nem kapta meg, csak ha saját erejéből megváltotta. A 19. században a jobbágyok egyre szaporodó mértékben birtokoltak eredetileg uradalmi területeket, illetve eredetileg a földesúr majorságához tartozott földeket (irtványokat, szőlőhegyeket). A majorsági zsellérek most a kezükön lévő földek után járó szolgáltatásokat megválthatták. De a szerződés - amennyiben csak meghatározott időre szólt - lejártával a földet a földesúr akár vissza is vehette. A megváltás terhét ez esetben is a jobbágynak magának kellett viselnie (kb. 100 ezer kat. hold). A pátens nem ismerte el az országgyűlés 1848. szeptemberi határozatát, amely úgy rendelkezett, hogy a majorsági szőlőket állami kárpótlás mellett a parasztok kapják (400 ezer hold); megváltásuk lehetőségét és feltételeit is a földesúr akaratától tette függővé. A pátens nagy jelentőségű, a polgári agrárfejlődést előrevivő rendelkezése volt az erdők és legelők kötelező elkülönítése. 1848 előtt az erdőt és a legelőt a földesúr és jobbágyai többnyire közösen használták. Az állattenyésztés és a húspiac kiterjedése kiélezte a földesúr és a jobbágy közti érdekkülönbségeket már 1848 előtt is. A pátens most alapjában a parasztok javára rendelkezett: a volt úrbéres jobbágy annyi legelőt kapott, amennyi elegendő a korábban is legeltetett állatállomány eltartásához, illetve annyi erdőt, amennyiből a korábban is kitermelt mennyiségű fához juthatott.

[11]

1855. március 2.

Meghal I. Miklós orosz cár

[12]

1891. március 2.

Megszületett Horváth József Munkácsy-díjas festő

Az akvarelltechnika egyik legkiválóbb magyar képviselője Kemenesszentpéteren született. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, tanárai voltak: Révész Imre, Edvi Illés Aladár, Thorma János. Németországi tanulmányútja után rajzot tanított Sopronban. Naturalista stílusban festett akvarelljeivel több díjat nyert: 1936-ban Állami Akvarell-díjat, 1943-ban a Képzőművészeti Társulat nagydíját, 1954-ben Munkácsy- díjat kapott. 1939-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. Képei budapesti gyűjteményekben, valamint a róla elnevezett soproni múzeumban találhatók. Sopronban hunyt el 1961. április 22-én.

[13]

1902. március 2.

Megszületett Edward Uhler Condon amerikai atomfizikus

A II. világháború alatt fontos szerepe volt az atomenergia-termelés, valamint a radar kifejlesztésében. 1943-ban együttműködött Robert Oppenheimerrel, s összetoborozták a los alamosi csoportot, amely kifejlesztette az első atombombákat. 1946-ban tagja volt annak a szenátusi bizottságnak, amely az Atomenergia Bizottságot létrehozó törvényt készítette elő. Az atomenergia civil ellenőrzéséért folytatott küzdelme miatt sok támadás érte a képviselőház Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottsága részéről, melynek tagjai erősen ellenezték a katonai dolgok polgári felügyeletét. 1945 és 1951 között a Nemzeti Szabványügyi Hivatal igazgatója volt, elnöke lett az Amerikai Fizikai Társaságnak és az Amerikai Tudományfejlesztési Társaságnak. 1966-ban a légierő a repülő csészealjakat vizsgáló program igazgatásával bízta meg, s ebből született a Condon-jelentés: Az azonosítatlan repülő tárgyak tudományos vizsgálata (1969). - Ő a Franck-Condon-elv egyik névadója. Ennek lényege: egy molekulán belüli elektronok fény általi gerjesztésekor az atommagok helyzete nem változik, mivel egy-egy foton abszorbeálásának (elnyelésének) ideje túl kicsi az atommagok rezgési idejéhez képest. Az elv fordított irányban is érvényes: foton kibocsátása alatt az atommagok nyugvóknak tekinthetők. Kvantummechanikai módszereket alkalmazott az atomok és atommagok tulajdonságainak feltárására. Az alfa-bomlás jelenségét Gamow- val és Guerney-jel együtt magyarázták meg. Ha pozitív töltésű alfa- részecske közeledik egy atommaghoz, elektromos taszítóerők lépnek fel, hacsak nem elég nagy a mozgási energiája, amely áttöri ezt a taszítást. Ha kellő mértékben megközelíti az atommagot, a nukleáris vonzóerő a részecskét behúzzák a magba. Vélhető, hogy a részecske csak akkor tudja áttörni a potenciálgátat, ha mozgási energiája annál nagyobb. Ez azonban nem így van, sokszor kisebb energiájú részecskék is behatolnak a magba, s átalakítják azt. Ezt az alagúteffektusnak nevezett ellentmondást vizsgálva, Condonék megállapították, hogy mindez a részecskék hullámtermészetével függ össze.

[14]

1931. március 2.

Meghal Klupathy Jenő fizikus

Kassán született 1861. október 21-én. 1876-80 között Budapesten folytatta tanulmányait. 1879-től tanársegédként dolgozott Eötvös Loránd mellett a budapesti tudomány egyetemen, 1888-tól egyetemi magántanárként működött. 1903-ban az intézményben megszervezett gyakorlati fizikai tanszék rendkívüli, majd rendes tanára lett. 1908-ban az akadémia tagjai sorába választotta. A fizika gyakorlati, műszaki oldala érdekelte. Foglalkozott a Wehnelt-féle elektrolitikus szaggatóval, vizsgálta a katódsugarakban a töltések áramlását. Tökéletesítette a vetítőgépekben alkalmazott ívlámpák szénelektródjának elrendezését (1895). Igen intenzív népszerűsítési tevékenységet fejtett ki: megalapította az Urania Tudományos Egyesületet, szerkesztette az Urania című folyóiratot. Kezdeményezésére alakult meg 1898-ban a Budapesti Egyetemi Athletikai Club, amelynek társelnöke volt 1912-ig. Súlyos betegsége miatt 1912-ben visszavonult a nyilvános szerepléstől.

[15]

1931. március 2.

Megszületett Mihail Gorbacsov

Mihail Szergejevics Gorbacsov Privolnoje-ban látta meg a napvilágot. Tanulmányait a moszkvai állami egyetemen és a sztavropoli mezőgazdasági intézetben végezte. 1946-ban gépkezelőként kezdett dolgozni. A kommunista pártba 1952-ben lépett be. A sztavropoli városi és kerületi pártszervezetekben töltött be vezető tisztséget. 1970-ben delegálták a Szovjetunió Legfelső Tanácsába, majd 1971-ben tagja lett a párt Központi Bizottságának. 1978-tól 1985-ig a KB egyik titkára volt, s először a Politikai Bizottság póttagja, 1979-ben pedig teljes jogú tagja lett. Csernyenko halála után bekerült a Szovjetunió Legfelső Tanácsába, 1985-től 1988-ig betöltötte a kollektív államfői testület elnöki tisztét is. 1985 és 1991 között ő volt az SZKP KB főtitkára. 1990-ben megválasztották a Szovjetunió első államfőjévé.
Nevéhez több sorsfordító gazdasági és politikai reform fűződik. Az ún. peresztrojkával hozzákezdett a szovjet gazdaság és politika radikális átalakításához. A glasznoszty-tyal, az információk szabad áramlásával lehetővé tette a szabad véleménynyilvánítást, a nagyobb kulturális szabadságot, az orosz történelem reális újraértékelését. Csökkentette a fegyverkezési kiadásokat, nyitott a Nyugat felé, véget vetett Afganisztán megszállásának. Enyhülési politikájáért 1990-ben megkapta a Nobel-békedíjat. Megszüntette a kelet- és közép-európai országok szovjet megszállását, lehetővé tette Németország újraegyesítését, a Varsói Szerződés és a KGST feloszlását. Ugyanakkor képtelen volt megakadályozni a Szovjetunió felbomlását. Bár 1991 augusztusában túlélte alelnöke, Gennagyij Janajev és társai puccskísérletét, 1991. augusztus 24-én lemondott pártfőtitkári tisztéről, s ezt követően a kommunista párt tevékenységét országszerte felfüggesztették. Miután 1991 decemberében megalakult a Független Államok Közössége, 1991. december 25-én lemondott államfői tisztéről is, s ezen a napon a Szovjetunió is megszűnt. 2000-ben megalakult a nevével fémjelzett Oroszországi Egyesült Szociáldemokrata Párt, amelynek 2004-ig az elnöke volt. 2003 májusában az ő elnökletével, francia és olasz politikusok kezdeményezésére alakult meg a Világpolitikai Fórum, amelynek elsősorban múltbeli vezető politikusok, állam- és kormányfők, diplomaták a tagjai.

[16]

1955. március 2.

Az MDP KV kétnapos ülést tart

Bár nem érvényteleníti az 1953. júniusi határozatot, fő veszélyként a Nagy Imre által képviselt `jobboldali, antimarxista, pártellenes, opportunista` nézeteket jelöli meg.

[17]

1972. március 2.

Útnak indul a Pioneer-10

Az űrszonda feladata először a Jupiter és holdjainak vizsgálata volt. 1973 végén `mindössze` 130 ezer kilométerről készített fényképeket a bolygóról, majd a Naprendszer határa határa felé vette útját. A fedélzetén egy gravírozott lemezkét vitt, amely az emberiségről közöl alapinformációkat. A lemezt Carl Sagan amerikai csillagász és népszerű tudományos ismeretterjesztő tervezte. Ezen a szonda vázlatos rajza mellett egyebek között egy nő és egy férfi méretarányos alakja látható, de tudatja azt is, hogy honnan indult az űrszonda. Elképzelhető, hogy a Pioneer-10 a távoli jövőben idegen civilizációba ütközik, s így az emberiség hírt adhat magáról. 1997. március 31-én befejezte küldetését, miután megérkezett utolsó üzenete a földi irányítóközpontba. Akkor mintegy 10 milliárd kilométerre a Földtől közel 45 ezer kilométer/órás sebességgel haladt. Energiaellátó rendszere addigra annyira lemerült, hogy több értékelhető adatot már nem tudott továbbítani, de sorsára hagyva tovább bolyong a végtelen kozmoszban.

[18]

2001. március 2.

Meghal Kopácsi Sándor

Kopácsi Sándor Miskolcon látta meg a napvilágot 1922. március 5-én. Vasesztergályos volt Diósgyőrben, a II. világháború után lett rendőr. 1952 és 1956 között Budapest rendőrfőkapitánya, majd a forradalom idején a Nemzetőrség főparancsnok-helyettese volt. 1956. november első napjaiban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) intézőbizottságának tagjaként is tevékenykedett, ezt követően letartóztatták és 1958-ban a Nagy Imre-per hatodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban általános amnesztiával szabadult, vasesztergályosként jutott álláshoz, közben befejezte a jogtudományi egyetemet, 1969-ben doktorrá avatták. 1975-ben feleségével kivándorolt Kanadába (ahol lányuk élt), s Torontóban az elektromos művek fizikai dolgozója lett. 1990-es hazatérését követően rehabilitálták. A rendszerváltás idején visszakapta rendfokozatát, 1994-ben altábornaggyá léptették elő, 1998-tól az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt. 1990 és 1992 között a Történelmi Igazságtétel Bizottsága katonai szekciójának alelnökeként, 1992-től a Nagy Imre Társaság alelnökeként, 1991 és 1997 között az Országos Polgárőr Szövetség elnökeként tevékenykedett. Budapestért Díjban részesült 1993-ban, Demény Pál Emlékérmet kapott 1996-ban, s ugyanebben az évben a főváros III. kerülete díszpolgárává választották. 1997-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (katonai tagozata) kitüntetést vehette át. Torontóban hunyt el.

Bezár