Munkája közben még az éhségről is elfeledkezett Marie Curie

[2024.11.07. 17:05] Hírek

A 157 éve, 1867. november 7-én született Marie Skłodowska-Curie számos tudományos pályát választó nő példaképe. Mivel hazájában nem járhatott egyetemre, Párizsba ment tanulni, és végül ott lett híres kutató.

Titkos diplomáciai küldetésen is részt vett a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert 

[2024.09.16. 11:20] Hírek

131 éve, 1893. szeptember 16-án született Budapesten Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, a C-vitamin felfedezője, az első és máig egyetlen magyar tudós, aki a világ legnagyobb tudományos elismerését, a Nobel-díjat Magyarországon dolgozva, hazai eredményeiért nyerte el.

Még a Guinness Rekordok könyvébe is bekerült az aszpirin

[2024.08.10. 12:20] Hírek

127 éve, 1897. augusztus 10-én Felix Hoffmann német vegyész először állított elő sikeresen vegytiszta és stabil formában acetilszalicilsavat, és ezzel megszületett az aszpirin, a világ egyik legismertebb és legsokoldalúbb gyógyszere.

10 meglepő dolog Madame Curie-ről

[2024.07.04. 19:05] Hírek

Marie Curie szó szerint életét áldozta a radioaktivitás kutatásának. A tudományos sikernek és a két Nobel-díjnak hatalmas ára volt: ugyan Curie nem ismerte el a radioaktivitás káros hatásait az emberi szervezetre, halálát feltehetőleg a rádiummal és a polóniummal folytatott kísérletek idézték elő.

A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya

[2024.05.12. 20:20] Hírek

30 éve halt meg Roy Plunkett kémikus, aki egy véletlen folytán fedezte fel a világ legcsúszósabb, semmihez nem tapadó anyagát, a teflont, az egyetlen anyagot, amely még a függőleges falon játszi könnyedséggel felszaladó gekkóknak is reménytelen kihívást jelent.

Nyugaton orosz miszticizmusnak bélyegezték Mengyelejev korszakalkotó felismerését

[2024.02.02. 20:20] Hírek

117 éve, 1907. február 2-án halt meg Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, a periódusos rendszer kidolgozója. Tiszteletére nevezték el a periódusos rendszer 1955-ben felfedezett, 101-es rendszámú elemét mendeléviumnak.

Nagy árat fizetett korszakalkotó felfedezéseiért Marie Skłodowska-Curie

[2023.11.07. 08:20] Hírek

A 156 éve, 1867. november 7-én született Marie Skłodowska-Curie számos tudományos pályát választó nő példaképe. Mivel hazájában nem járhatott egyetemre, Párizsba ment tanulni, és végül ott lett híres kutató.

Hat magyar Nobel-díjas lenyűgöző története

[2023.10.02. 15:00] Hírek

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentette, hogy Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus érdemelték ki idén az orvosi-élettani Nobel-díjat a mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért. Ilyen elismerésben magyarként utoljára Békésy György részesült 1961-ben.

Felesége halála sem fékezte meg Fritz Haber vegyifegyver-kísérleteit

[2023.04.22. 15:05] Hírek

Kevés történelmi személy rendelkezik bonyolultabb örökséggel Fritz Habernél. A német születésű kémikust a mezőgazdaságot átalakító, és közvetve több millió emberéletet megmentő ammóniaszintézis ellenére sokan tömeggyilkosként kezelik.

Az ásványoknak is szakavatott ismerője volt a kémiai vegyjelek atyja

[2023.04.12. 16:04] Hírek

250 éve, 1773. április 12-én született Thomas Thomson skót kémikus, a vegyjelek használatának bevezetője.

Megjósolta a még fel nem fedezett elemeket Mengyelejev periódusos rendszere

[2023.02.02. 09:50] Hírek

116 éve, 1907. február 2-án halt meg Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, a periódusos rendszer kidolgozója. Tiszteletére nevezték el a periódusos rendszer 1955-ben felfedezett, 101-es rendszámú elemét mendeléviumnak.

Egyetemre se járhatott volna, mégis két Nobel-díjat kapott Marie Curie

[2022.11.07. 14:50] Hírek

A 155 éve, 1867. november 7-én született Marie Skłodowska-Curie számos tudományos pályát választó nő példaképe. Mivel hazájában nem járhatott egyetemre, Párizsba ment tanulni, és végül ott lett híres kutató.

Nem csak a maja elit eledele lehetett az isteni kakaó

[2022.09.29. 13:20] Hírek

Az istenek ajándékának tartott, szentként kezelt kakaót a maják nem csupán fizetőeszközként használták, hanem különleges ceremóniákhoz és vallási szertartásokhoz is. Ebből a növényből készül a csokoládé, és neve egybefonódott a luxus ideájával.

Szoros versenyben lett a C-vitamin felfedezője Szent-Györgyi Albert

[2022.09.16. 11:50] Hírek

129 éve, 1893. szeptember 16-án született Budapesten Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, a C-vitamin felfedezője, az első és máig egyetlen magyar tudós, aki a világ legnagyobb tudományos elismerését, a Nobel-díjat Magyarországon dolgozva, hazai eredményeiért nyerte el.

A krumpliföldről a Nobel-díjig: Ernest Rutherford élete

[2022.08.30. 19:20] Hírek

151 éve, 1871. augusztus 30-án született Ernest Rutherford, az atommag fogalmának bevezetője, az alfa-részecskék felfedezője. Frederick Soddy-val 1902-ben kidolgozták az elemek spontán radioaktív bomlásának elméletét, amely alapjaiban rázta meg a klasszikus kémiát.

Elhunyt Csizmadia Imre kémikus

[2022.07.20. 13:35] Hírek

Elhunyt Csizmadia Imre, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja, a kvantumkémia nemzetközi hírű professzora – közölte az MTA kedden.

A selyemhernyók után emberéletet is mentett a csodatevőként tisztelt Louis Pasteur

[2022.07.06. 19:20] Hírek

137 éve, 1885. július 6-án alkalmazta először emberen a francia Louis Pasteur a veszettség elleni oltóanyagot. A védőoltást ezt megelőzően mindössze tizenegy állaton próbálta ki, tettével pedig saját karrierjét is kockára tette.

Feltárta a DNS „üzenetét”, majd az élet eredetének titkait kereste Francis Crick

[2022.06.08. 19:20] Hírek

106 éve, 1916. június 8-án született Francis Crick Nobel-díjas angol biofizikus, az öröklés anyagát hordozó DNS kettős spirál szerkezetének egyik felfedezője. Egyik nyilatkozatában azt mondta: „Nem Watson és Crick alkotta meg a kettős csavart, hanem a kettős csavar alkotta meg Watsont és Cricket.”

Az emberéletek megmentésével érvelt a harci gáz bevetése mellett „Doktor Halál”

[2022.04.22. 18:05] Hírek

Kevés történelmi személy rendelkezik bonyolultabb örökséggel Fritz Habernél. A német születésű kémikust a mezőgazdaságot átalakító, és közvetve több millió emberéletet megmentő ammóniaszintézis ellenére sokan tömeggyilkosként kezelik.

Évekig nem fogadták el Mengyelejev periódusos rendszerét

[2022.02.02. 18:05] Hírek

115 éve, 1907. február 2-án halt meg Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, a periódusos rendszer kidolgozója. Tiszteletére nevezték el a periódusos rendszer 1955-ben felfedezett, 101-es rendszámú elemét mendeléviumnak.

Találmányai mellett elsőként tanított magyar nyelven fizikát a pesti egyetemen Jedlik Ányos

[2021.12.13. 10:35] Hírek

126 éve, 1895. december 13-án halt meg Győrben Jedlik Ányos természettudós, akadémikus, az „elektromótor”, „a csöves villamszedő”, a „dinamo” és még jó néhány „készület” feltalálója. Fizikai, kémiai és matematikai szókincsünk nagy része tőle ered, ő vezette be például a dugattyú, eredő, összetevő, huzal, merőleges, nyomaték, vetület szakszavakat.

Mélyen hívő emberként a pénz és a hírnév sem érdekelte az elektromosság géniuszát, Michael Faradayt

[2021.09.22. 13:59] Hírek

230 éve, 1791. szeptember 22-én született Newington Buttsban (ma Dél-London) Michael Faraday angol fizikus és vegyész, az elektromosságtan megalapítója. Idős korára a királynő házat biztosított és lovagi címet ajánlott fel számára, de a tudós az utóbbit elutasította, mert élete végéig csak Mr. Faraday akart maradni.

Alig néhány héttel nyerte meg a versenyfutást a C-vitamin felfedezéséért Szent-Györgyi Albert

[2021.09.16. 18:38] Hírek

128 éve, 1893. szeptember 16-án született Budapesten Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, a C-vitamin felfedezője, aki a világ legnagyobb tudományos elismerését, a Nobel-díjat Magyarországon dolgozva, hazai eredményeiért nyerte el.

Eleinte „az alkimisták tévképzetének” tartották Rutherford elméletét az atomok bomlásáról

[2021.08.30. 13:48] Hírek

150 éve, 1871. augusztus 30-án született Ernest Rutherford, az atommag fogalmának bevezetője, az alfa-részecskék felfedezője. Frederick Soddy-val 1902-ben kidolgozták az elemek spontán radioaktív bomlásának elméletét, amely alapjaiban rázta meg a klasszikus kémiát.

Már egy ókori egyiptomi papirusz is rögzítette az aszpirin alapanyagának gyógyító hatását

[2021.08.10. 18:01] Hírek

124 éve, 1897. augusztus 10-én Felix Hoffmann német vegyész először állított elő sikeresen vegytiszta és stabil formában acetilszalicilsavat, és ezzel megszületett az aszpirin, a világ egyik legismertebb és legsokoldalúbb gyógyszere.

A legsúlyosabb árat fizette úttörő kutatásaiért Marie Curie

[2021.07.31. 13:44] Műhely

Marie Skłodowska-Curie számos tudományos pályát választó nő példaképe. Korszakalkotó munkát végzett az általa elnevezett radioaktivitás tanulmányozása és alkalmazási lehetőségei terén.

Az utolsó adag oltása egy kutyát is megölt volna, mégis emberéletet mentett vele Louis Pasteur

[2021.07.06. 17:58] Hírek

136 éve, 1885. július 6-án alkalmazta először emberen a francia Louis Pasteur a veszettség elleni oltóanyagot. A védőoltást ezt megelőzően mindössze tizenegy állaton próbálta ki, tettével pedig saját karrierjét is kockára tette.

Elhunyt Richard Ernst, az MRI technológia alapjainak megteremtője

[2021.06.10. 10:58] Hírek

Elhunyt Richard R. Ernst kémiai Nobel-díjas svájci tudós, aki 1991-ben a mágneses magrezonancia (NMR) spektroszkópia módszertanának kifejlesztésében végzett munkájáért kapta az elismerést.

Elhunyt Spencer Silver, a post-it cédula feltalálója

[2021.05.14. 14:27] Hírek

Meghalt 80 évesen a post-it cédula feltalálója, Spencer Silver kémikus – tudatta a 3M vállalat, melynek több tízezer terméke közül a kis ragasztós papírdarab az egyik legismertebb.

Plunkett véletlen felfedezése nélkül Reagan sem lehetett volna „teflonelnök” 

[2021.05.12. 18:58] Hírek

27 éve halt meg Roy Plunkett kémikus, aki egy véletlen folytán fedezte fel a világ legcsúszósabb, semmihez nem tapadó anyagát, a teflont, az egyetlen anyagot, amely még a függőleges falon játszi könnyedséggel felszaladó gekkóknak is reménytelen kihívást jelent.

Eladó Marie Curie Párizs melletti háza, a lengyel állam megvásárolná

[2021.05.12. 11:50] Hírek

Lengyelország megvenné Marie Skłodowska-Curie Nobel-díjas lengyel kémikus és fizikus Párizs melletti, jelenleg eladó házát és művelődési központot létesítene ott – erősítette meg kedden Piotr Müller lengyel kormányszóvivő.

Nyugaton eleinte orosz miszticizmusnak bélyegezték Mengyelejev periódusos rendszerét

[2021.02.02. 08:32] Hírek

114 éve, 1907. február 2-án halt meg Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, a periódusos rendszer kidolgozója. Tiszteletére nevezték el a periódusos rendszer 1955-ben felfedezett, 101-es rendszámú elemét mendeléviumnak.

A történelem illatait gyűjtik össze a kutatók az utókor számára

[2020.11.18. 09:59] Hírek

Elmúlt korok európai illatainak enciklopédiáját akarja létrehozni egy nemzetközi kutatócsoport. A tudósok a pestisjárvány elleni védekezésre használt illatoktól a dohány illatáig minden "történelmi szagot" össze akarnak gyűjteni.

Forradalmi kutatásainak anyagai vezettek Marie Curie halálához

[2020.11.07. 08:31] Műhely

A 153 éve, 1867. november 7-én született Marie Skłodowska-Curie számos tudományos pályát választó nő példaképe. Korszakalkotó munkát végzett az általa elnevezett radioaktivitás tanulmányozása és alkalmazási lehetőségei terén.

Nem volt hajlandó a vegyi fegyverek kutatására az elekromosságtan megalapítója

[2020.09.22. 13:53] Hírek

229 éve, 1791. szeptember 22-én született Newington Buttsban (ma Dél-London) Michael Faraday angol fizikus és vegyész, az elektromosságtan megalapítója.

El akarta fogatni Hitler a titkos missziót vállaló Szent-Györgyi Albertet

[2020.09.16. 08:32] Hírek

127 éve, 1893. szeptember 16-án született Budapesten Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, a C-vitamin felfedezője, az első és máig egyetlen magyar tudós, aki a világ legnagyobb tudományos elismerését, a Nobel-díjat Magyarországon dolgozva, hazai eredményeiért nyerte el.

Aranyhalakon próbálták ki először a világ legsokoldalúbb gyógyszerét

[2020.08.10. 13:51] Hírek

123 éve, 1897. augusztus 10-én Felix Hoffmann német vegyész először állított elő sikeresen vegytiszta és stabil formában acetilszalicilsavat, és ezzel megszületett az aszpirin, a világ egyik legismertebb és legsokoldalúbb gyógyszere.

A bíróság helyett hatalmas ünneplés várta Pasteurt kockázatos emberkísérlete után

[2020.07.06. 12:34] Hírek

135 éve, 1885. július 6-án alkalmazta először emberen a francia Louis Pasteur a veszettség elleni oltóanyagot. A védőoltást ezt megelőzően mindössze tizenegy állaton próbálta ki, tettével pedig saját karrierjét is kockára tette.

Régóta rejtőzködő laboratóriumi gyilkost fedett fel az elismert vegyésznő halála

[2020.03.06. 12:14] Hírek

Ahhoz, hogy a tudomány eljusson mai, soha nem látott fejlettségi szintjére, a történelem során rengetegen áldozták életüket. Így volt ez Karen Wetterhahn amerikai vegyészprofesszor tragikus 1997-es halála esetében is.

Röntgenfelszerelésével járta önkéntesként az első világháború hadikórházait Marie Curie

[2019.11.07. 11:20] Hírek

152 éve, 1867. november 7-én született Varsóban Marie Skłodowska-Curie lengyel-francia vegyész és fizikus, máig az egyetlen, aki két különböző tudományágban is elnyerte a Nobel-díjat. 

Nobel-díja ellenére nehezen nyert akadémiai tagságot Szent-Györgyi Albert

[2019.09.16. 08:39] Hírek

126 éve, 1893. szeptember 16-án született Budapesten Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, a C-vitamin felfedezője, az első és máig egyetlen magyar tudós, aki a világ legnagyobb tudományos elismerését, a Nobel-díjat Magyarországon dolgozva, hazai eredményeiért nyerte el.

Két évszázada töretlenül fejlődik a kémia

[2019.06.13. 13:18] Hírek

Hatalmasat fejlődött a kémia tudománya az elmúlt 200 évben: a 18. század vége óta több mint húsz millió anyaggal zajló 42 millió különböző reakciót dokumentáltak.

2019 a periódusos rendszer nemzetközi éve

[2019.01.31. 10:31] Hírek

Az UNESCO idén számos rendezvénnyel, szimpóziummal ünnepli Mengyelejev felfedezését, középiskolásoknak versenyt rendez a periódusos rendszerről, világszerte neves tudósok fognak felkeresni iskolákat tudományos kísérleteket bemutatva.

Kis kémiai Nobel-díj történet

[2018.10.04. 10:57] Hírek

A fehérjék kutatásában elért eredményeiért az amerikai Frances H. Arnold, a szintén amerikai George P. Smith és a brit Sir Gregory P. Winter kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Vizeletből ezüst helyett „a fény hordozója”: a foszfor véletlen felfedezésének története

[2018.08.24. 11:08] Hírek

A 17. században egész Európában komolyan foglalkoztak a modern, tudományos kémia előfutárával, az alkímiával. Motivációjuk elsősorban anyagi volt – nem sokszor érték el kitűzött céljaikat, de nagy felfedezéseket tettek kísérleteik közben.

Édesapja gyógyszerének mellékhatásai késztették Hoffmannt az aszpirin előállítására

[2018.08.10. 18:51] Hírek

121 éve, 1897. augusztus 10-én Felix Hoffmann német vegyész először állított elő sikeresen vegytiszta és stabil formában acetilszalicilsavat, és ezzel megszületett az aszpirin, a világ egyik legismertebb és legsokoldalúbb gyógyszere.

Tíz találmány, amely a véletlennek köszönhető, a mikrohullámú sütőtől a Viagráig

[2018.03.28. 14:18] Hírek

A történelem feltalálóit általában nagy becsben tartjuk, nagyra értékelve találékonyságukat, kitartásukat, tudásukat, és részletekbe menő kutatásaikat. Sokszor előfordult már azonban, hogy egy nagy hatású találmány merő véletlen folytán jött létre, amikor a feltaláló számított rá a legkevésbé.

Akkor még nem ismert elemek létét is megjósolta Mengyelejev periódusos rendszere

[2018.02.02. 10:46] Hírek

111 éve, 1907. február 2-án halt meg Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, a periódusos rendszer kidolgozója. Tiszteletére nevezték el a periódusos rendszer 1955-ben felfedezett, 101-es rendszámú elemét mendeléviumnak.

A saját maga által felfedezett sugárzások okozták Marie Curie végzetét

[2017.11.07. 08:30] Hírek

Százötven éve, 1867. november 7-én született Varsóban Marie Sklodowska-Curie lengyel-francia vegyész és fizikus, máig az egyetlen, aki két különböző tudományágban is elnyerte a Nobel-díjat. 

Szerelmes volt a vállalkozó lányába, így csak három garast kért a biztonsági gyufa receptjéért Irinyi János

[2017.05.17. 17:16] Hírek

200 éve, 1817. május 17-én született Irinyi János vegyész, feltaláló a bihari Nagylétán (ma: Létavértes). A közhiedelemmel ellentétben Irinyi nem a gyufa, csak a "zajongás nélküli", kisebb-nagyobb robbanás nélkül használható biztonsági gyújtó feltalálója.