A munka megszállottja és a vasútügy rendíthetetlen harcosa volt Baross Gábor

[2022.05.09. 08:50] Hírek

130 éve, 1892. május 9-én halt meg Baross Gábor, a magyar államvasúti rendszer megteremtője, a dualizmus korszakának egyik legkiemelkedőbb gazdaságpolitikusa. A következetességéről és határozottságáról híres Baross Gábor a vasútügy terén elért eredményei miatt joggal kapta a „vasminiszter” jelzőt.

Még a koporsóból is fenyegette Ferenc József hatalmát Kossuth Lajos

[2022.04.01. 15:50] Hírek

1894. április 1-én több százezer gyászoló kísérte utolsó útjára a „magyarok Mózesét”, Kossuth Lajost. Hazánk történelmének egyik legnagyobb alakja élete utolsó negyvenöt évét Magyarországtól távol élte le.

Egykori hóhéra fejére helyezett koronát „a szép akasztott férfi”, Andrássy Gyula

[2022.02.18. 10:40] Hírek

132 éve, 1890. február 18-án halt meg Andrássy Gyula gróf, akit az 1848-49-es szabadságharcban játszott szerepéért halálra ítéltek és jelképesen felakasztottak, de az 1850-es évek végén már a megbékélésen fáradozott.

Hogyan lett a vasárnapból hivatalosan is munkaszüneti nap?

[2022.01.31. 08:20] Hírek

1891. január 31-én fogadta el az Országgyűlés a vasárnapi munkaszünetről szóló törvényt. A törvény kizárólag az iparban dolgozókat érintette, és közülük is csak azokat, ahol a termelés nem igényelte a folyamatosságot.

A politikai realitás és az elvtelen alkuk között egyensúlyozott a kiegyezésre törekvő Deák Ferenc

[2022.01.28. 15:54] Hírek

A 1850-es évek leghíresebb szállodai vendége volt, kiegyezett Ferenc Józseffel, a ravatalánál megjelent Erzsébet királyné. A 146 évvel ezelőtt, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferencet már a reformkorban is a legnagyobb politikusok között tartották számon.

A hatalomért cserébe „szegre akasztotta a bihari pontokat” Tisza Kálmán

[2021.10.20. 17:20] Hírek

146 éve, 1875. október 20-án vette át a kormányfői tisztséget Tisza Kálmán szabadelvű politikus, aki megszakítás nélkül tizenöt éven keresztül volt Magyarország miniszterelnöke, s ezzel ma is ő a leghosszabb ideig hivatalban volt magyar miniszterelnök.

Ezer ember folyamatos munkájával épült fel 17 év alatt az Országház

[2021.10.12. 12:29] Hírek

Az új Országház nemcsak építészeti, hanem elsősorban politikai kérdés volt. Az országgyűlés 1880-ban döntött az építészeti tervpályázat kiírásáról. A nyertes Steindl Imre hatalmas feladatot vállalt magára. A művészeti megvalósítás a kortársak dicsérét és bírálatát egyaránt kivívta.

Kossuthtal a magyar függetlenségért harcolt, majd a kiegyezés pártjára állt Pulszky Ferenc

[2021.09.17. 14:58] Hírek

207 éve, 1814. szeptember 17-én született Pulszky Ferenc politikus, régész, művészettörténész, műgyűjtő, akadémikus, a 19. század második felében negyedszázadon át a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója.

A betyárok találkozóhelyétől az elegáns palotabérházakig: az Andrássy út születése

[2021.08.20. 10:41] Hírek

Kossuth Lajos álma, a Lánchíd és a Városliget közti sugárút végül Andrássy Gyula és Podmaniczky Frigyes önfeláldozó munkája révén valósulhatott meg: 145 éve, 1876. augusztus 20-án adták át a Sugárutat, amelyet néhány évvel később Andrássy útra kereszteltek.

Hazai jelentkező hiányában lett a „48-as múltú” Xántus János az első magyar állatkert igazgatója

[2021.08.09. 14:16] Hírek

155 éve, 1866. augusztus 9-én nyílt meg Magyarország első állatkertje, a mai Fővárosi Állat- és Növénykert. A pesti állatkert létrehozásának gondolatát komoly formában a világutazó néprajzkutató, egykori 48-as honvédtiszt Xántus János vetette fel.

Az írás mellett a sakkban is remekelt a „kivonuló alkotó”, Gárdonyi Géza

[2021.08.03. 14:27] Hírek

158 éve, 1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza író, az Egri csillagok szerzője. Magát „kövek alatt nőtt fűnek” mondta, világnézetében keveredett a misztikus vallásosság az ateizmussal, a racionalizmus az irracionalizmussal.

A „törvény, jog és igazság” programjával vállalta a kormány vezetését Széll Kálmán

[2021.06.08. 14:32] Hírek

178 éve, 1843. június 8-án született Széll Kálmán, a dualizmus kori Magyarország pénzügyminisztere és miniszterelnöke, a Kiegyezés után a magyar államháztartás stabilizálója, akinek nevét viseli ma Buda egyik legforgalmasabb tere.

Örök ellenzékben harcolt az elsőrangú szónok, Trianon „visszhangja”, Apponyi Albert

[2021.05.29. 16:14] Hírek

Udvarhű arisztokrata család sarjaként évtizedekig küzdött, hogy nevét ne Béccsel kössék össze. A dualizmus során szinte végig ellenzékben politizált, de Apponyi Albert mindenekelőtt az 1920. január 16-án elmondott védőbeszédével írta be magát a történelemkönyvekbe.

Kossuth már a Cassandra-levélben megjósolta az Osztrák-Magyar Monarchia bukását

[2021.05.29. 11:47] Hírek

154 éve, 1867. május 29-én fogadta el a magyar országgyűlés a „közösügyi törvényt”, amivel létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia. A kiegyezéstől az első világháború végéig tartó dualizmus időszaka robbanásszerű fejlődést hozott, s ma már csak boldog békeidőkként emlegetik.

Létrákra mászva nézték, amint Ferenc József megérkezik a millenniumi ünnepségek megnyitójára

[2021.05.02. 09:59] Hírek

„Milyen más volt ma az utczák képe! Az egész város jókedvűen ébredt s nemcsak ünneplő ruhában jártak-keltek az emberek, de ünneplő arczzal is; jókedvűen, boldogan, hogy megérhették ezt a nagy napot” – számolt be a Fővárosi Lapok című kiadvány 1896. május 2. reggeléről.

A halott Kossuth Lajostól is féltek Ausztriában, éjszaka haladt át a koporsóját vivő vonat

[2021.04.01. 12:40] Hírek

1894. április 1-én többszázezer gyászoló kísérte utolsó útjára a „Magyarok Mózesét”, Kossuth Lajost. A magyar történelem egyik legnagyobb alakja élete utolsó negyvenöt évét szeretett hazájától távol élte le. Ám a temetés kérdése nem volt problémamentes.

A dualizmuskori munkásság hosszú küzdelme előzte meg a szabad vasárnap bevezetését

[2021.01.31. 10:40] Hírek

130 éve, 1891. január 31-én fogadta el az Országgyűlés a vasárnapi munkaszünetről szóló törvényt. A törvény kizárólag az iparban dolgozókat érintette, és közülük is csak azokat, ahol a termelés nem igényelte a folyamatosságot.

Mindig elszámolt minden forinttal a dualizmus különc bankára, Lánczy Leó

[2020.11.17. 08:42] Hírek

Kétségtelenül a dualizmus korának egyik legegyedülállóbb személyisége volt Lánczy Leó, aki negyven éven át vezette az első országos hitelintézetet, a politikában is a modernizálást képviselte, és a főváros fejlesztéséből is tevékenyen kivette részét. Szokatlan, a korban többek által botrányosnak is ítélt magánéletéből igyekezett kizárni a nyilvánosságot.

A modern magyar közigazgatás kiépülését kísérte végig Tisza Kálmán miniszterelnöksége

[2020.10.20. 13:57] Hírek

145 éve, 1875. október 20-án vette át a kormányfői tisztséget Tisza Kálmán szabadelvű politikus, aki megszakítás nélkül tizenöt éven keresztül volt Magyarország miniszterelnöke, s ezzel ma is ő a leghosszabb ideig hivatalban volt magyar miniszterelnök.

Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”

[2020.09.17. 09:54] Hírek

206 éve, 1814. szeptember 17-én született Pulszky Ferenc politikus, régész, művészettörténész, műgyűjtő, akadémikus, a 19. század második felében negyedszázadon át a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója.

Izgalmas versenyek, mindennapi sétalovaglás – a magyar lósport gyökerei a Városligetben indultak növekedésnek

[2020.09.08. 12:44] Hírek

A lovak több mint egy évszázadon át hozzátartoztak a Városliget mindennapi képéhez. Az 1800-as években az emberek valamilyen formában lóval közlekedtek a belváros és a Liget között. A 19. században kibontakozó hazai lósport is ezer szállal kötődik a főváros legnagyobb múltú parkjához.

Ilyen volt a zenepavilonok fénykora a Városligetben

[2020.08.24. 13:49] Hírek

A 19. századi parkok legtöbb látogatót vonzó programja a térzene volt. Többnyire katonazenekarok játszottak, alkalmi helyszíneken, a forgalmas sétautak közelében vagy egy-egy nagyobb, táncra is alkalmas tisztáson. Az állandó helyre épített zenepavilonok először az angol parképítészetben jelentek meg.

Saját és az állam gazdaságát is felelősségteljesen irányította Széll Kálmán

[2020.06.08. 08:34] Hírek

177 éve, 1843. június 8-án született Széll Kálmán, a dualizmus kori Magyarország pénzügyminisztere és miniszterelnöke, a Kiegyezés után a magyar államháztartás stabilizálója, akinek nevét viseli Buda egyik legforgalmasabb tere.

Fél évszázad után megreformálhatatlannak bizonyult a dualista rendszer

[2020.05.29. 10:54] Hírek

153 éve, 1867. május 29-én fogadta el a magyar országgyűlés a „közösügyi törvényt”, amivel létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia. A kiegyezéstől az első világháború végéig tartó dualizmus időszaka robbanásszerű fejlődést hozott, s ma már csak boldog békeidőkként emlegetik.

Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"

[2019.09.17. 13:08] Hírek

205 éve, 1814. szeptember 17-én született Pulszky Ferenc politikus, régész, művészettörténész, műgyűjtő, akadémikus, a 19. század második felében negyedszázadon át a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója.

Így élt és alkotott Schulek Frigyes

[2018.11.19. 09:45] Hírek

177 éve, 1841. november 19-én született Schulek Frigyes, a magyar eklektikus építészet kiemelkedő alakja, a Halászbástya és a János-hegyi kilátó tervezője. Fia, Schulek János maga is építészmérnök lett, ő tárta fel Mátyás király visegrádi palotáját.

Több mint fél évszázadig épült a Szent István-bazilika

[2018.11.09. 09:36] Hírek

113 éve, 1905. november 9-én szentelték fel Budapesten a Lipótvárosi plébániatemplomot, a Szent István-bazilikát. A zárókövet (amelyben elhelyezték a templom építését leíró okmányt) 1906. december 8-án Ferenc József jelenlétében helyezték el.

Már a szabadságharc idején is ontotta magából az ágyúkat Ganz Ábrahám műhelye

[2018.11.06. 10:53] Hírek

204 éve, 1814. november 6-án született a svájci Unter-Embrachban Ganz Ábrahám vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője. Gyártmányaival az 1855-ös és 1867-es párizsi, és az 1862-es londoni világkiállításon bronzérmet, az 1867-es svájci iparmű-kiállításon ezüstérmet nyert.

Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?

[2018.10.31. 19:57] Hírek

100 éve, 1918. október 31-én lőtték le otthonában Tisza Istvánt, Magyarország korábbi miniszterelnökét. Ebből az alkalomból került sor az Országház Főrendiházi üléstermében az 1918 – A nagy összeomlás című emlékkonferenciára. A téma elismert kutatói nyolc előadás keretében járták körül a dualizmuskori magyar történelem emblematikus alakja körül felmerülő kérdéseket.

„Elsőbb a haza, mint a művészet” – kemény vitákkal indult a pesti operajátszás története

[2018.10.25. 12:57] Hírek

Az 1837-ben létrejött Pesti Magyar Színház épülete (amely 1840-től a Nemzeti Színház nevet viselte) volt a pest-budai magyar nyelvű operajátszás egyetlen állandó helyszíne a Magyar Királyi Operaház 1884-es megnyitásáig.

Kik álltak korábban a Hősök terén?

[2018.10.24. 10:59] Hírek

117 éve, 1901. október 24-én avatták fel a Hősök terén álló millenniumi emlékművet. A teret 1932 óta hívják Hősök terének, arculata 1958 óta nem változott lényegesen. A millecentenárium tiszteletére 1995-96-ban újjászületett az emlékoszlop és a hét vezér szobra.

Miben különbözött egymástól a két Tisza?

[2018.10.16. 11:23] Hírek

Két nagy hatású, ám sokat vitatott politikus. Karakteres, az ország sorsát befolyásoló államférfiak. Sok szempontból tűz és víz. Akiket vagy egekig magasztaltak, vagy porba sújtottak. Apa és fia: Tisza Kálmán és Tisza István – Magyarország miniszterelnökei.

Csak a külseje készült el időre az Országháznak

[2018.10.12. 16:51] Hírek

133 éve, 1885. október 12-én tették meg az első kapavágást a budapesti parlament építkezésén az akkori Tömő (ma Kossuth Lajos) téren. Az 1896-os millenniumi ünnepségekre az épület csak kívülről készült el, így az első országgyűlést 1902. október 8-án tartották az épületben.

Budapest díszévé faragta a szegényes várfalat Schulek Halászbástyája

[2018.10.09. 11:48] Hírek

113 éve, 1905. október 9-én avatták fel a budai Várban a Halászbástyát, Schulek Frigyes építőművész remekművét. A kivitelezési munkák folyamán 1901-ben és 1902-ben készült el a déli és északi lépcső, de az épületegyüttest csak az építkezés teljes befejezését követően adták át.

Nagy politikai ellenszélben kezdte meg harcát a magyar nőnevelés úttörője

[2018.09.28. 11:57] Hírek

123 éve, 1895. szeptember 28-án halt meg Veres Pálné, a magyar nőnevelés úttörője. Veres Pálné bokros elfoglaltságai mellett tavasztól őszig Vanyarcon igazgatta a férje halála után rámaradt gazdaságot, télen a fővárosban élénk társadalmi életet élt, lánya szalonjában fogadta a szellemi élet kiválóságait.

Sissi Monzába látogat

[2018.09.27. 13:53] Hírek

Sissi - Erzsébet Magyarország királynéja címmel nyílik kiállítás az észak-olaszországi Monza királyi kastélyban október elsején. A tárlatot Erzsébet királyné halálának 120. évfordulója alkalmából rendezik.

Arany Az ember tragédiája minden negyedik sorába belejavított valamit

[2018.09.21. 11:54] Hírek

135 éve, 1883. szeptember 21-én mutatták be a pesti Nemzeti Színházban Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét, 1984 óta ez a nap a magyar dráma napja.

Így lett Pulszky Ferenc a „dualizmus kultúrpápája”

[2018.09.17. 08:52] Hírek

204 éve, 1814. szeptember 17-én született Pulszky Ferenc politikus, régész, művészettörténész, műgyűjtő, akadémikus, a 19. század második felében negyedszázadon át a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. Olaszországi száműzetése idején a Dante Alighieri szabadkőműves páholy vette fel tagjai közé, ekkor került kapcsolatba Garibaldival és az anarchizmus atyjával, az orosz Bakunyinnal. 

Alapjaiban formálta át a magyar oktatást Eötvös József

[2018.09.03. 14:59] Hírek

Eötvös József író, akadémikus, politikus, a magyar realista regényírás első nagy mestere, a közoktatás megújítója 205 éve, 1813. szeptember 3-án született. Fia, Eötvös Loránd a legnagyobb magyar fizikusként 1889-ben követte őt az Akadémia élén.

Páratlan nemzeti összefogással jött létre a Fővárosi Állatkert

[2018.08.09. 11:51] Hírek

152 éve, 1866. augusztus 9-én nyílt meg Magyarország első állatkertje, a mai Fővárosi Állat- és Növénykert. A pesti állatkert létrehozásának gondolatát komoly formában a világutazó néprajzkutató, egykori 48-as honvédtiszt Xántus János vetette fel.

A szuezi csatornába is besegített a Monarchia egyik legnagyobb iparosa, Emil Skoda

[2018.08.08. 14:55] Hírek

118 éve, 1900. augusztus 8-án halt meg Emil von Skoda mérnök és gyáriparos, a Skoda Művek és a nálunk is népszerű Skoda autókat előállító autógyár alapítója. Emil Skoda szülővárosában, Plzenben a Skoda Holding számos vállalata működik ma is.

A törökellenes harcok után az örök szerelem vált Gárdonyi kedvenc írói témájává

[2018.08.03. 09:59] Hírek

155 éve, 1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza író, az Egri csillagok szerzője. Magát „kövek alatt nőtt fűnek” mondta, világnézetében keveredett a misztikus vallásosság az ateizmussal, a racionalizmus az irracionalizmussal.

Miután kegyelmet kapott Ferenc Józseftől, pandúrnak is jelentkezett Rózsa Sándor

[2018.07.16. 08:35] Hírek

205 éve, 1813. július 16-án született a szegedi alsóvároson Rózsa Sándor, a legendás alföldi betyárvezér. Nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit.

A legkisebbeket akarta hazaszeretetre tanítani Pósa Lajos, a „mesekirály”

[2018.07.09. 09:38] Hírek

104 éve, 1914. július 9-én halt meg Budapesten Pósa Lajos költő, hírlapíró, a magyar gyerekirodalom egyik megteremtője, a „mesekirály”. Műveit számos idegen nyelvre lefordították. Negyvenéves írói jubileumán, 1914 júniusában több tízezer gyermek köszöntötte.

Pekingig is eljutott ősmagyarokat kereső expedícióján Zichy Jenő

[2018.07.05. 09:27] Hírek

181 éve, 1837. július 5-én született a Fejér megyei Sárszentmihályon gróf Zichy Jenő, a 19. század jeles iparpolitikusa, neves Ázsia-kutató, aki kötelességének tartotta, hogy tehetségét és javait önzetlenül a nemzet gyarapítására fordítsa.

A poroszoktól elszenvedett vereség fordította a Habsburgok figyelmét a kiegyezés felé

[2018.07.03. 09:34] Hírek

152 éve, 1866. július 3-án vívták a porosz-osztrák háborút eldöntő königgrätzi csatát. A porosz győzelemmel végződő ütközet eldöntötte, hogy a német egység a Habsburgok nélkül valósul meg, és a csata kimenetele felgyorsította az osztrák-magyar kiegyezési tárgyalásokat.

Előkerültek a debreceni kereskedelmi akadémia dualizmus kori falfestményei

[2018.06.21. 11:01] Hírek

Eredeti állapotába állítják helyre az egykori debreceni kereskedelmi akadémia épületét, miután megtalálták az eredeti seccókat - művészi falfestményeket - az épület dísztermében - jelentette be a cívisváros polgármestere szerdán, a helyszínen tartott sajtóbejáráson.

Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán

[2018.06.08. 09:37] Hírek

175 éve, 1843. június 8-án született Széll Kálmán, a dualizmus kori Magyarország pénzügyminisztere és miniszterelnöke, a Kiegyezés után a magyar államháztartás stabilizálója, akinek nevét viseli Buda egyik legforgalmasabb tere.

Az újabb és újabb rendezvényötletek miatt végül egy évvel eltolták a Milleniumot

[2018.06.08. 08:29] Hírek

122 éve, 1896. június 8-án volt a honfoglalás ezredik évfordulóján megrendezett millenniumi ünnepségek csúcspontja Budapesten. Ekkor, Ferenc József megkoronázásának 29. évfordulóján fejezte ki az ország hódolatát a király előtt. 

Ferenc József cipője és Sisi magyar koronás napernyője is kalapács alá kerül

[2018.06.06. 16:54] Hírek

Ferenc József osztrák császár, magyar király és felesége, Sisi néhány személyes tárgyára, köztük cipőkre és egy napernyőre is lehet licitálni egy bécsi árverésen, amelyet a Dorotheum aukciósház tart június 18-án európai uralkodókhoz, főleg az osztrák császári házhoz köthető emléktárgyakból.