Hónap: november • Nap: 08
1204. november 8.
Leó bíboros pápai legátus Kaloján bolgár cárt Tirnovóban királlyá koronázza
1412. november 8.
Elzálogosítják a szepesi városokat
1411 novemberében Zsigmond hadat indított Velence ellen a dalmát városok visszaszerzéséért. A háborús költségek előteremtéséhez a zálogosítás jól bevált módszeréhez folyamodott: 1412. november 8-án Zágrábban 37 ezer schock cseh garasért (ami 88 800 forintot ért) elzálogosította II. Ulászló lengyel királynak a szepességi Lubló várát és városát. Podolin és Gnézda városát, valamint 13 szepesi várost - pontosabban `szabad falut` -, köztük Iglót, Szepesszombatot, Poprádot minden tartozékukkal, jövedelmeikkel együtt. A lengyel koronához került városokat közel négy évszázaddal később, 1772-ben Mária Terézia csatolta vissza Magyarországhoz. `Zálogként` tulajdonképpen kedvező jogállással rendelkeztek: önkormányzatuk, közigazgatásuk nem változott, önálló bíráskodásuk élén a tartományi ispán állt. A lengyel király érdekeit a Lublón székelő helytartó, a sztároszta képviselte. Területük nem tartozott egyik lengyel megye fennhatósága alá sem, ellenben fennmaradt a magyar koronához fűződő közjogi viszonyuk.
1490. november 8.
Miksa német-római császár hadai megszállják Veszprémet
1620. november 8.
II. Ferdinánd leveri a cseh rendek felkelését a Fehér-hegyi csatában
II. Ferdinánd német-római császár : a Prága melletti Fehér-hegynél lezajló csatában a Katolikus Liga (1608/1609) hadserege felülkerekedik a csehek csapatain, melyeket királyuk, V. Frigyes pflazi választófejedelem vezet. A felkelés életben maradt vezetőit kivégzik és a `téli király` Hollandiába menekül. A cseh nemesek 1618. V. 23-tól, a felkelés kezdetétől fáradoztak az unióban egyesült protestáns fejedelmek támogatásának elnyeréséért és 1619. augusztus 27/28-án V. Frigyes pflazi választófejedelmet tették cseh királlyá. Ezzel egyidejűleg II. Ferdinándot trónfosztottnak nyilvánították. II. Ferdinánd, aki Mátyás császár 1619. március 20-án bekövetkezett halála után a német-római császári címet is elnyerte, nem akarta tétlenül szemlélni az eseményeket. I. Miksa bajor herceg támogatását kereste, aki a segítség fejében háborús költségei megtérítését és a pflazi választófejedelmi cím Bajorországra való átruházást kérte. V. (Pflazi) Frigyes egyedül állt szemben az 1620 őszén Prága felé vonuló császári csapatokkal. Kétórás küzdelem után a császári hadsereg győztesként hagyja el a csatateret. V. Frigyes édesanyja családjához menekül. II. Ferdinánd Habsburg-császár újra visszaállította hatalmát Csehországban.
1656. november 8.
Megszületett Edmond Halley angol csillagász
A greenwichi csillagvizsgáló intézetének igazgatója Haggerston-ban született, tanulmányait a londoni St. Paul's School-ban kezdte. 1673-tól az oxfordi Queen's College-ban tanult, ahol John Flamsteed támogatásával, aki katalógust készített az északi éggömb csillagairól, Halley elvállalta a déli félgömb hasonló vizsgálatát. 1676. novemberben Szent Ilona szigetére hajózott, ahol 341 csillag koordinátáit jegyezte fel, emellett megfigyelte a Merkúr Nap előtti átvonulását, és megállapította, mely csillagok halványultak el jelentősen az ókori megfigyelések óta. 1684-ben kereste fel először Newtont Cambridge-ben, s szerepe volt a tömegvonzás elméletének megalkotásában. Halley biztatására Newton kiegészítette vizsgálatait, így született meg a kor legfontosabb tudományos műve, a Principia. 1698-1700 között tengeri expedíciót vezetett a déli Atlanti-óceánra, a mágneses elhajlás (deklináció) vizsgálatára. Az úton meghatározták a felkeresett kikötők földrajzi hosszúságát és szélességét. 1701-ben jelentette meg az első térképeket, amelyek az Atlanti- és a Csendes-óceán azonos deklinációjú pontjait görbékkel kötötték össze. 1705-ben jelentette meg Az üstökösök csillagászatának összegzése című művét, melyben 24, 1337 és 1698 között megfigyelt üstökös pályáját írta le. Kimutatta, hogy három régi üstökösnek, amelyek 1531-ben, 1607-ben és 1682-ben jelentek meg, annyira hasonló a pályája, hogy csak ugyanannak az égitestnek egymást követő visszatérései lehetnek. Megállapította, hogy 76 évenként jelentkezik, s megjósolta, hogy legközelebb 1758-ban fog újból felbukkanni. A ma Halley-üstökösnek nevezett vándor 1758 végén valóban megjelent, később más, még korábbi megjelenéseit is azonosították. (Utoljára 1986-ban járt Föld-közelben.) 1720-ban Flamsteed utóda lett Greenwichben, és további jelentős megfigyeléseket végzett, többek között megmérte a Hold delelési időpontjait egy adott délkörön. Greenwich-ben hunyt el 1742. január 14-én.
1674. november 8.
Meghal John Milton
John Milton, William Shakespeare mellett a legjelentősebb angol költő, 65 éves korában vakon és elfeledve hal meg Londonban. Milton, aki 1608-ban született a Temze-parti nagyvárosban, Londonban, 1667-ben `Elveszett Paradicsom` című eposzával vált ismertté. Az eposz az emberiség bukását ábrázolja tizenkét énekben. Milton nyelvezete erős hatást gyakorolt az angol romantikusokra. Milton a királysággal szembeni és a köztársaság melletti politikai kiállásával is kitűnt az angol polgárháború idején 1642 és 1660 között írásaiban I. Károly király kivégzését (1649. I. 30.) is helyeselte. A királyság helyreállítása után (1660. V. 29.) Milton könyveit elégették.
1685. november 8.
A hugenották Brandenburgban találnak otthonra
Frigyes Vilmos választófejedelem befogadja a francia hugenottákat, akik október 18-án, a nantes-i ediktum (1598. V. 13.) érvénytelenítése után menekültek Németországba és Hollandiába. Mivel a hugenották többségükben tőkével rendelkező kereskedők, jól képzett kézművesek vagy művelt polgárok, a választófejedelem szívesen fogadja őket és a potsdami ediktumban előjogokat biztosít számukra. A hugenották szabadon gyakorolhatják vallásukat, gazdasági támogatást kapnak, ezenkívül polgári és céhjogokkal ruházzák fel őket, a francia nemeseket pedig honosítják. Franciaországot a majdnem félmillió kivándorló következtében hosszú ideig ható, szinte felmérhetetlen gazdasági és kulturális veszteség éri.
1701. november 8.
Rákóczi Ferenc felesége segítségével megszökik a bécsújhelyi börtönből
1703. november 8.
Savoya csatlakozik a Franciaország elleni koalícióhoz
1781. november 8.
Először regisztrálnak hőmérséklet-adatot Magyarországon
A budai vár egykori csillagászati obszervatóriumában ekkor rögzítették az első olyan hőmérséklet-adatot, amely bekerült az abban az évben megalakult Nemzetközi Meteorológiai Megfigyelő Hálózat gyűjteményébe.
1793. november 8.
Megnyílik a Louvre
A nagyközönség előtt először nyílik meg a Louvre. A gyűjteménynek csak egy részét lehet látogatni a forradalmi kormány intézkedése nyomán.
1856. november 8.
meghal Étienne Cabet francia jogász
1815 után a carbonari mozgalom egyik vezetője volt. Utópista elgondolásai szerint kommunista közösségeket kell létrehozni, mert csak így lehet megvalósítani a forradalom eszméit. A társadalmi változások erőszakmentességének híve volt. Tanításai igen népszerűek voltak honfitársai körében, de hatottak Táncsics Mihályra is. Saint Louis-ban érte a halál.
1895. november 8.
Wilhelm Conrad Röntgen felfedezi a röntgensugarakat
Wilhelm Conrad Röntgen német fizikus kísérletei során felfedezi az anyagon keresztülhatolni képes, tehát azt átvilágító sugárzást; X-sugaraknak (röntgensugarak) nevezi el. Felfedezése rendkívüli jelentőségű az orvosi és műszaki tudományos haladásban és kísérleti fizikában. A röntgensugarakat az orvostudományban a betegségek diagnosztizálására, a gyulladt szövetek gyógyítására és a ráksejtek megsemmisítésére használták. Az orvostudomány és a mikrobiológia fejlődéséhez jelentősen hozzájárult Louis Pasteur francia természettudós is. Felfedezte, hogy a mikroorganizmusok, a mikrobák betegségeket okoznak és kifejlesztette a baromfikolera, lépfene, sertésorbánc és veszettség elleni oltóanyagot. Ezenkívül módszert dolgozott ki az élelmiszer konzerválására, amelynek során forralással pusztítják el a baktériumokat (pasztörizálás). A betegségek ellen folytatott küzdelemben előrelépést jelentett a pestisbacilus (Sibaoszaburo Kitaszobo és Alexandre Yersin 1894) és a tbc-bacilus (Robert Koch 1882) felfedezése.
1904. november 8.
Theodore Roosevelt lesz az Amerikai Egyesült Államok új elnöke
1911. november 8.
Megszületett Rajczy Imre olimpiai bajnok kardvívó
A szombathelyi születésű sportoló államtudományi doktorátust szerzett, majd művészeti titkárként és szabadalmi ügyvivőként dolgozott. Diákszövetségi vezető és az Egyetem és Ifjúság című lap felelős szerkesztője, egyben kiadója volt. 1939-ben az átszervezett főiskolai sportszövetség főtitkára lett. Jogi tanulmányai idején a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club híres szakosztályában vált ismert vívóvá. Az 1935-ös budapesti főiskolai világbajnokságon két aranyérmet szerzett, ugyanebben az évben tagja volt a lausanne-i EB-n győztes együttesnek, az egyéniben pedig ezüstérmes lett. Az 1936. évi berlini olimpián a magyar kardcsapat tagjaként aranyérmet nyert. Pályafutása legértékesebb egyéni sikerét 1940-ben Velencében aratta, ahol a Tersztyánszky-emlékversenyen mind a hat olasz ellenfelét legyőzve végzett az első helyen. 1945 után Argentínában telepedett le. Magyarságát ott sem tagadta meg, jelentős segítséget nyújtott 1962-ben a Buenos Airesben rendezett vb-n szerepelt magyar vívóknak. Buenos Airesben halt meg 1978. március 31-én. Néhány éve Szombathelyen iskola őrzi az emlékét.
1988. november 8.
Bush győz az elnökválasztáson
George Bush republikánus politikust jelentős többséggel választották az Egyesült Államok 41. elnökének. Az egyidejűleg megtartott kongresszusi választások során azonban a demokraták erősítették meg pozícióikat. Bush a leadott szavaztok 54%-át szerezte meg. Michael Dukakis, a Demokrata Párt jelöltje a szavazatok 46%-át. Az USA-ban az elnököt nem közvetlenül választják. Az elektori választások során így Bush előnye még nyilvánvalóbbá vált, mivel 50 szövetségi állam közül 40-ben győzött, és az 538 elektori helyből 426-ot szerzet meg. Az eddig alelnök felülkerekedését elősegítette, hogy a demokrata Dukakis sem a déli, sem a közép-nyugati ipari államokban nem ért el sikert. Csupán az Egyesült Államok északkeleti részén szerezte meg a fontos New York állam voksait. Mialatt a munkásság 56%-a a republikánus Bushra szavazott, addig Dukakis az USA fekete bőrű lakosságának legnagyobb részét tudta maga mögé állítani. Az elektorok december 20-án ülnek össze, hogy megválasszák az új elnököt. Bush január 19-én lép hivatalába. Ronald Reagan kétperiódusos elnöksége után a republikánusoknak először sikerült 1928 óta, hogy a Fehér Házban maradjanak három, egymást követő hivatali periódusban. Közvetlenül a választások után nevezte ki George Bush választási menedzserét, James Bakert jövendő külügyminiszternek. Ezzel ellentétben a demokraták nem az elnökválasztás, hanem a kongresszusi választás során szereztek többséget. A szenátusbeli képviselőik számát kettővel 56-ra növelték (a republikánusok 44-gyel rendelkeznek), a képviselőházban pedig az eddig 258-cal szemben 260 mandátumot szereztek (a republikánusok: 175, az eddigi 177-tel szemben). A demokraták pozíciója a kormányválasztások során is erősödött. A "Frankfurter Allgemeine Zeitung" egy kommentárjában a következőképpen jellemzi a jövendő amerikai elnököt: "Bush alkalmazkodni képes pragmatikus", és így ítéli meg Bush megválasztását: "Mandátuma a középúti iránti bizalmat jelenti a bel-, a gazdaság- és a külpolitikában. A The Washington Post szerint az amerikaiak a megosztott kormányzásra szavaztak, republikánust küldtek a Fehér Házba, s a demokrata többséget megőrizték a kongresszusban. Százötven éve most először sikerült alelnöknek elnökké előlépnie; benne a polgárok a volt CIA-igazgatót az ENSZ-nagykövetet is tisztelték. A hagyományosan a belpolitikai kérdésekkel és a mindennapi problémákkal törődő amerikaiak olyan férfiba helyezték a bizalmukat, aki jól kiismeri magát a világ problémáiban.
