Bush győz az elnökválasztáson
2004. szeptember 13. 12:06
George Bush republikánus politikust jelentős többséggel választották az Egyesült Államok 41. elnökének. Az egyidejűleg megtartott kongresszusi választások során azonban a demokraták erősítették meg pozícióikat. Bush a leadott szavaztok 54%-át szerezte meg. Michael Dukakis, a Demokrata Párt jelöltje a szavazatok 46%-át. Az USA-ban az elnököt nem közvetlenül választják. Az elektori választások során így Bush előnye még nyilvánvalóbbá vált, mivel 50 szövetségi állam közül 40-ben győzött, és az 538 elektori helyből 426-ot szerzet meg. Az eddig alelnök felülkerekedését elősegítette, hogy a demokrata Dukakis sem a déli, sem a közép-nyugati ipari államokban nem ért el sikert. Csupán az Egyesült Államok északkeleti részén szerezte meg a fontos New York állam voksait. Mialatt a munkásság 56%-a a republikánus Bushra szavazott, addig Dukakis az USA fekete bőrű lakosságának legnagyobb részét tudta maga mögé állítani. Az elektorok december 20-án ülnek össze, hogy megválasszák az új elnököt. Bush január 19-én lép hivatalába. Ronald Reagan kétperiódusos elnöksége után a republikánusoknak először sikerült 1928 óta, hogy a Fehér Házban maradjanak három, egymást követő hivatali periódusban. Közvetlenül a választások után nevezte ki George Bush választási menedzserét, James Bakert jövendő külügyminiszternek. Ezzel ellentétben a demokraták nem az elnökválasztás, hanem a kongresszusi választás során szereztek többséget. A szenátusbeli képviselőik számát kettővel 56-ra növelték (a republikánusok 44-gyel rendelkeznek), a képviselőházban pedig az eddig 258-cal szemben 260 mandátumot szereztek (a republikánusok: 175, az eddigi 177-tel szemben). A demokraták pozíciója a kormányválasztások során is erősödött. A "Frankfurter Allgemeine Zeitung" egy kommentárjában a következőképpen jellemzi a jövendő amerikai elnököt: "Bush alkalmazkodni képes pragmatikus", és így ítéli meg Bush megválasztását: "Mandátuma a középúti iránti bizalmat jelenti a bel-, a gazdaság- és a külpolitikában. A The Washington Post szerint az amerikaiak a megosztott kormányzásra szavaztak, republikánust küldtek a Fehér Házba, s a demokrata többséget megőrizték a kongresszusban. Százötven éve most először sikerült alelnöknek elnökké előlépnie; benne a polgárok a volt CIA-igazgatót az ENSZ-nagykövetet is tisztelték. A hagyományosan a belpolitikai kérdésekkel és a mindennapi problémákkal törődő amerikaiak olyan férfiba helyezték a bizalmukat, aki jól kiismeri magát a világ problémáiban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Koncepciós per keretében, teljesen irreális vádak alapján ítélték el Mindszenty Józsefet 19:05
- Napjainkig megoldatlan egy skót világítótorony hátborzongató rejtélye 14:20
- Az Eiffel-tornyot kétszer is megpróbálták eladni ócskavasnak 09:51
- A hét legismertebb Mária-jelenés szerte a világban 09:05
- A nemzet költője sem tudott segíteni a kiállhatatlan nyelvzsenin tegnap
- 10 tény a Mona Lisáról tegnap
- Ókori eredetű a karácsonyfa-állítás szokása tegnap
- Rejtély, miért tűnt el a krétai civilizáció tegnap