2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: január  •  Nap: 05
50 találat
[1]

1066. január 5.

Meghal Hitvalló Edward, angol király

Apja II. (Tanácstalan) Ethelred király (ur. 978-1016), anyja pedig Emma, II. Richárd normandiai herceg leánya volt. Miután 1013-ban a dánok megszállták Angliát, a család Normandiába szökött. A rákövetkező évben Edward Angliába ment néhány követtel, akik békeszerződést kötöttek a dánokkal; a megállapodás értelmében Készületlen Ethelred visszakapta a trónját. Ethelred 1016-ban bekövetkezett halála után a dánok ismét fennhatóságuk alá vonták Angliát. Edward normandiai száműzetésben maradt, egészen 1041-ig, amikor visszatért féltestvére, Hardeknud király londoni udvarába ment. 1042-ben lépett a trónra, és sietve rátette a kezét anyja birtokaira, aki összeesküvéssel próbálta megakadályozni hatalomra kerülését. Mindazonáltal országlásának első 11 évében Godwine, Wessex grófja volt Anglia igazi ura. Edward Godwine leányát, Editet vette feleségül, de 1049-ben - négy évvel az esküvő után - szakításra került sor a két férfi között. 1051-ben Edward száműzte a Godwine családot, és eltaszította Editet.
Ebben az időszakban Edward egyre népszerűtlenebbé vált amiatt, hogy magas kormánytisztségeket adott idegeneknek - elsősorban normannoknak. Így vált lehetővé, hogy Godwine és fiai 1053-ban számottevő haderőt tudtak felállítani a király ellen. Külföldi kegyencei közül sokat száműztek, őt magát pedig rákényszerítették arra, hogy visszaadja birtokaikat. 1053-ban Godwine meghalt, s fia, Harold vette kezében a királyság kormányzását. Voltaképpen nem is Edward, hanem Harold volt az, aki 1063-ban leigázta a walesieket, 1065-ben pedig tárgyalásokat kezdett a lázadó northumbriaiakkal. Nem csoda hát, hogy halálos ágyán Haroldot jelölte ki utódjául, holott korábban állítólag Vilmosnak ígérte a koronát. 1066 októberében, a hastingsi csatában Vilmos megölte Haroldot, két hónappal később pedig királlyá koronáztatta magát. Edwardot 1142-ben avatták szentté.

[2]

1205. január 5.

Sváb Fülöpöt német-római császárrá koronázzák

[3]

1291. január 5.

III. András gyűlést tart Váradon

A gyűlés résztvevői a bárók és öt megye (Bihar, Kraszna, Szolnok, Szatmár, Szabolcs) nemesei és többi lakói. III. András jószágvesztésre ítéli Balog-Semjén nembeli Mihály fia Istvánt, IV. Kun László hívét.

[4]

1292. január 5.

II. (Anjou) Károly nápolyi király lázít III. András ellen

A nápolyi király és felesége Mária Héder nembeli (Kőszegi) Ivánt háborúra szólítja fel III. András ellen. Mária királyné neki és Gergely fiának adományozza Vas és Sopron megyét.

[5]

1463. január 5.

Száműzik Villont Párizsból

Francois Villont, akit Franciaország első modern lírikusának tartanak, emberölés miatt halálra ítélik. Az ítéletet 1463. január 5-én átváltoztatják tízéves száműzetésre Párizsból. Ez a dátum jelenti az utolsó híradást Villon életéről. Ballada-gyűjteményeiben, `A Kis` és `A Nagy Testamentum`-ban Villon bolyongó életének tapasztalatait dolgozza fel. Villon a nép nyelvét használja, egyes balladáiban pedig bandájának titkos nyelvét is. Versei szellemesek, szatirikusak, villámfényszerűen világítják meg a leírt szituációt. "A Kis Testamentum", amely 1456-ban keletkezett Villonnak Párizsból való első menekülése után, szatirikus körképet nyújt koráról, tükrözi a társadalmi feszültségeket és a végéhez közeledő középkor társadalmi átalakulását. "A Nagy Testamentum"-ban a halál, a haláltánc, a mulandóság és a viszonzatlan szerelem témái kerülnek előtérbe. Villon megbánással tekint vissza eltékozolt ifjúságára.

[6]

1477. január 5.

A Svájci Államszövetség bizonyítja katonai jelentőségét

Egy lotaringiai-svájci sereg leveri Merész Károly burgundi herceg csapatait Nancynál. Károly maga is elesik az 1477. január 5-i csatában. A svájciak győzelme véget vet Burgundia terjeszkedési törekvéseinek, és bizonyítja a Svájci Államszövetség katonai jelentőségét. Svájc ezután szerepet kap az európai politikában, és azokat a katonákat, akikre neki nincs szüksége, más hatalmak rendelkezésére bocsátja, mint zsoldosokat. A Nancynál aratott győzelem a gyalogos csapatok fölényét mutatja a lovasseregek fölött, amihez az is hozzájárul, hogy az új tűzfegyverek át tudják ütni a lovagok páncélzatát. Minden európai sereg a svájci gyalogos csapatok felállását és harcmodorát utánozza. A konfliktus Burgundia és Svájc között 1474-ben kezdődött, és a svájci kantonok szövetsége Elzászra irányuló terjeszkedési politikáján alapult. Burgundi Merész Károly, aki 1468 óta ugyancsak birodalma határainak kiszélesítésére törekedett, Elzászt támogatta.

[7]

1589. január 5.

Meghal Medici Katalin

Blois-ban, 69 éves korában meghal Medici Katalin. Franciaország királynéjaként 1533 óta jelentős befolyást gyakorolt a francia politikára, s az ő nevéhez fűződik több ezer hugenotta lemészárlása is Szent Bertalan éjszakáján (1572. VIII. 23-24.). A firenzei patríciuscsaládban született Medici Katalin 1533-ban ment feleségül II. Henrik francia királyhoz (1559. VII. 10.). Ennek halála (1559) után három francia király, II. Ferenc (1559-1560), IX. Károly (1560-1574) és III. Henrik (1574-1589) anyjaként régensi szerepén (1560-1563) túl jelentős befolyással rendelkezett politikai ügyekben. Politikájában a Valois-ház uralmát és az ország egységét kívánta megőrizni a hugenottákkal szemben. A IX. Károlyra egy ideig nagy hatást gyakorló Gaspard de Coligny hugenotta vezető elleni harcában Katalin szövetkezett Lotharingiai Károly bíborossal és annak bátyjával, Guise Henrik herceggel, valamint II. Fülöp spanyol királlyal. Coligny admirális így hiába követelte Franciaország beavatkozását Spanyolország ellen a Németalföld függetlenségéért vívott harcba.

[8]

1592. január 5.

Megszületett Sáh Dzsahán, a Tádzs Mahal építtetője

Az indiai történelem egyik legjelentősebb uralkodója Lahor-ban született és 1627-58-ig ült a trónon. Jelentős sikereket ért el a dekkáni államokkal szemben. 1636-ban elfoglalta Ahmadnagart, Golconda és Bijaipur városok pedig hűbéresei lettek. Hatalma ideiglenesen északnyugatra is kiterjedt. Sáh Dzsahán 1648-ban tette át székhelyét Agrából Delhibe, új várost alapítva. Szigorú uralkodó volt, fényűző udvart tartott. Felesége, Mumtaz-i-Mahal, 1629-ben, 15. gyermekének szülésébe belehalt. Az asszonynak két kívánsága volt: férje ne vegyen új asszonyt maga mellé és építsen neki méltó síremléket. A nagymogul soha nem látott méretű építkezésbe kezdett, a legjobb építészeket szerződtette a világ minden tájáról, s a húszezer munkás számára külön falut építtetett. Mindennek eredményeképpen készült el 1635-ben Agra városa mellett a fehér márvány Tadzs Mahal, a világ egyik legnagyszerűbb építészeti alkotása, s egyben az igaz szerelem hallhatatlan emlékműve, melyben India művészi hagyományai az arab építőművészettel ötvöződtek. 1666. január 22-én bekövetkezett halála után az uralkodót is ide temették el. Utódai alatt a mogulok uralma fokozatosan hanyatlott, az indiai szubkontinens egyre nagyobb területeit hódították meg a Francia, a Brit és a Holland Kelet-Indiai Társaságok, majd az európai gyarmatosítók egymás közötti harcából a XIII. század folyamán az angolok kerültek ki győztesként. India a brit világbirodalom része, majd 1947-ben függetlenné vált.

[9]

1827. január 5.

Megszületett Haan Antal festő

Békéscsabán született, Bécsben tanult, de élete nagy részét Olaszországban töltötte. Főleg oltár-és arcképeket festett. Nevét elsősorban a vatikáni Raffaello-stanzákról készült nagyméretű másolatai tették ismertté, ezek a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában vannak, számos festményével és kilenc vázlatkönyvével együtt. Capri szigetén hunyt el 1888. május 9-én. Görög és etruszk régiségekből álló gyűjteménye a Szépművészeti Múzeumban látható.

[10]

1846. január 5.

Megszületett Rudolf Eucken, Nobel-díjas német filozófus

Rudolf Eucken Aurich-ban született. Göttingában és Berlinben járt egyetemre, filozófiai tanulmányai mellett filológiai és történelmi stúdiumokat is végzett. Néhány évi gimnáziumi tanárkodás után 1871-től a baseli, 1874-től pedig a jénai egyetem filozófiai tanszékének lett a professzora. Platon és Fichte követője volt. Legfőbb nézete szerint az emberiség szellemi tevékenysége során egy különálló szellemi valóságot teremt, amelynek tanulmányozása igen fontos. A tanulmányozás módszerét noológiának nevezte el. Az irodalmi Nobel-díjat 1908-ban kapta `azért a törekvéséért, mellyel az igazságot és a szellem erejét kutatja, valamint filozófiai munkáiért, melyekben emberi melegséggel, ugyanakkor szigorúan igyekszik kidolgozni az élet idealista filozófiáját`. 1926. szeptember 14-én halt meg Jena-ban.

[11]

1849. január 5.

Windischgratz tábornagy seregével bevonul a kiürített fővárosba

Görgey tábornok Vácott kiáltvánnyal fordul seregéhez:

  • Elhatárolja magát az Országos Honvédelmi Bizottmánytól;
  • parancsot csak Mészáros Lázár hadügyminisztertől fogad el;
  • a harcot az áprilisi törvények védelmében folytatja.

Eközben Perczel Mór tábornok hadteste Pestről elvonul Szolnok felé.

[12]

1858. január 5.

Meghal Radetzky gróf, osztrák tábornok

Johann Josef Wenzel Radetzky gróf, osztrák tábornagy Trebnitz-ben (ma: Třebenice, Csehország) született 1766. november 2-án. Részt vett a napóleoni háborúkban, először az 1800-as hohenlindeni ütközetben hívta fel magára a figyelmet. 1805-ben altábornagy lett, majd az 1813-1815. évi hadjáratokban őt bízták meg az osztrák sereg vezérkari főnökségével. 1831-ben vette át az észak-itáliai haderő főparancsnokságát, 1836-ban tábornagy lett. Az 1848-1849-es olasz-osztrák háborúban Custozzánál és Novaránál győzelmet aratott a piemonti hadsereg fölött. Ennek emlékére komponálta Johann Strauss a róla elnevezett indulót. Velencét és Lombardiát osztrák uralom alá hajtotta. 1857-ig a Lombard-Velencei Királyság főkormányzóságát vezette. Ebben a tisztségében megtorló intézkedéseket hozott. Milánóban halt meg.

[13]

1873. január 5.

Budapesten megjelent a magyarországi szocialisták magyar és német nyelvű hetilapja

Az újság a Munkás Heti Krónika, illetve az Arbeiter Wochen Chronik nevet viselte. Madarász János szerkesztésében, Farkas Károly és Ihlinger Antal kiadásában 1873. március 23-tól a Magyarországi Munkáspárt lapja lett. E párt feloszlatása után gyakorlatilag a lap szerkesztősége irányította a szocialista mozgalmat. 1877-től Frankel Leó szerkesztette. 1880-ban, a Magyarországi Általános Munkáspárt megalakulásakor, megszünt, évfolyamszámozását a Népszava folytatta.

[14]

1876. január 5.

Megszületett Konrad Adenauer

A kölni születésű Adenauer Freiburgban, Münchenben és Bonnban végezte tanulmányait, majd Kölnben mint jogász tevékenykedett. 1917-ben megválasztották Köln főpolgármesterévé, s tisztségét 1933-ig töltötte be. Közben 1920-tól a Porosz Államtanács elnöke is volt. 1933-ban a nemzetiszocialisták felmentették összes tisztségéből, és 1934-ben, majd 1944-ben bebörtönözték. A világháború után ismét Köln főpolgármestere lett. 1945-ben megszervezte a Kereszténydemokrata Uniót, amelynek elnöke is lett. Az 1949 augusztusi választások után megalakult törvényhozásban, a Bundestagban mint a legerősebb parlamenti párt vezetőjét - igaz csak egyetlen szavazattöbbséggel - választották a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárjává. Kezdetben tevékenysége középpontjában a gazdasági újjáépítés és a jogállamiság kialakítása állott. Ludvig Erharddal, gazdasági miniszterével sokat tett a `német gazdasági csodá`-nak nevezett újjáépítés sikeréért. Legfőbb politikai céljának az NSZK nyugati integrációját tekintette. Számos külpolitikai siker fűződött nevéhez, már 1949 végére kivívta a nyugati megszálló hatóságoknál, hogy az NSZK önálló külpolitikai tevékenységet folytathasson. Lépésről lépésre sikerült növelnie országa függetlenségét, mitöbb idővel egyenjogú tagként beléptetni az NSZK-t a különböző nyugati gazdasági és integrációs szervezetekbe. Kiemelt jelentőséget tulajdonított a német-francia megbékélésnek. 1963-ban Charles de Gaulle francia elnökkel aláírták a két ország barátsági szerződését. A Szovjetunióval szemben alapvetően bizalmatlan maradt, ennek ellenére 1955-ben elérte a német hadifoglyok hazaengedését és megállapodást kötött a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Belnémet ügyekben a mielőbbi újraegyesítés tántoríthatatlan híve volt. Nevéhez fűződik az úgynevezett kancellári demokrácia kialakítása, melynek lényege, hogy az alkotmány alapján egyébként is széles hatáskörrel rendelkező kormányfő szinte mindenki mást háttérbe szorít. Több mint tizennégy éven át ült a kancellári székben, személye nemcsak hazájában, de egész Európában nagy tiszteletnek örvendett, egyik első képviselője volt az európai egység gondolatának. 1967. április 19-én halt meg Bad Honnef-Rhöndorf-ban. Emlékét nevét viselő alapítvány is őrzi.

[15]

1881. január 5.

Megszületett Gulyás Pál bibliográfus

A magyar könyvtártan és bibliográfia neves művelőjeként legjelentősebb alkotása a kb. 80 000 magyarországi születésű író életrajzát és irodalmi munkásságát feldolgozó bibliográfiája, amely Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című művének folytatása és kiegészítése. Bibliográfiai cikkei magyar és külföldi szaklapokban jelentek meg.

[16]

1883. január 5.

Megszületett vitéz Sztójay Döme miniszterelnök

Versecen látta meg a napvilágot, a pécsi hadapródiskolán, majd a bécsi hadiiskolán végzett. Az első világháborúban vezérkari századosként, majd őrnagyként szolgált. 1925-ben a berlini magyar követség katonai attaséjává nevezték ki, vezérkari ezredesi, majd tábornoki rangban. 1935 decemberében került a berlini magyar követség élére és ezt a posztot csaknem tíz évig, 1944 márciusáig töltötte be. Az 1944. március 19-i német megszállás után - kompromisszumos megoldásként - ráesett a választás, bár a németek Imrédy Bélát akarták miniszterelnöknek, akiről viszont Horthy hallani sem akart. Sztójayt tartották a magyar Quisling-nek, hiszen a németek minden követelését teljesítette. 1944. március 22-től augusztus 29-ig tartó, öthónapos miniszterelnöksége idején oszlatták fel a baloldali és polgári ellenzéki pártokat, kezdtek tisztogatást az államigazgatásban és a hadseregben, rendelték el a sajtócenzúrát, kezdték meg a zsidók gettóba gyűjtését és kiszállítását az országból. Felmentését Horthy kormányzó az 1944. augusztus 23-i román kiugrás után határozta el, hogy olyan személyt állítson a helyébe, aki alkalmas a háborúból való kiválás végrehajtására. A Népbíróság háborús főbűnösként halálra ítélte, és 1946. augusztus 24-én kivégezték.

[17]

1890. január 5.

Megindul A Hét című lap, Kiss József szerkesztésében

[18]

1892. január 5.

Apponyi Albert vezetésével létrejön a Nemzeti Párt

A Mérsékelt Ellenzék Apponyi Albert gróf vezetésével a Nemzeti Párt nevet veszi fel. Programja, többek közt: magyar udvartartás, katonai nevelés, címer, önálló bank, mezőgazdasági érdekeltségek érvényesítése.

[19]

1896. január 5.

A német fizikus Röntgen először mutatja be készülékét

[20]

1902. január 5.

Megszületett Stella Gibbons angol költő és regényíró

[21]

1913. január 5.

Megszületett Molnár István olimpiai bajnok vízilabdázó

A galántai születésű sportoló 1932-től 1944-ig az FTC-ben, 1945-47-ben pedig a Vasasban versenyzett. 1936-ban Berlinben az olimpiai bajnok, majd 1938-ban az Európa-bajnok magyar csapat tagja volt. 1944-ben az FTC, míg 1947-ben a Vasas csapatával nyert bajnoki aranyérmet. 1934-1944 között tízszer játszott a nemzeti válogatottban. Sportvezetőként 1933-tól 1944-ig a Nemzeti Sportuszoda titkára, majd 1947-től az Országos Testnevelési és Sporthivatal munkatársa, 1962-69-ben a Budapesti Elektromos Művek diszpécsere, 1953-tól 1983. július 1-jén bekövetkezett haláláig a Népstadion műsorközlője is volt.

[22]

1919. január 5.

Néptörvényt hoznak az egyesülési és gyülekezési szabadságról

A kormány közzéteszi a január 2-án kelt 1919:III. néptörvényt az egyesülési és gyülekezési szabadságról.

[23]

1919. január 5.

Münchenben megalakul a Német Munkáspárt a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt elődje. (Adolf Hitler szeptember 12-én csatlakozott a szervezethez)

[24]

1920. január 5.

Párizsba utazik a magyar békeküldöttség

Vezetője Apponyi Albert gr., főmegbízottak: TelekiPál gr., Bethlen István gr., Somssich László gr., Zoltán Béla, Lers Vilmos br. és Popovics Sándor.

[25]

1921. január 5.

Megszületett Dürrenmatt

A svájci német író, drámaíró, elbeszélő, esszéista Konolflingen-ben született. Protestáns lelkészcsaládból származott, 1945-től germanisztikát, teológiát, filozófiát hallgatott Bernben és Zürichben. Az írás mellett grafikusként, illusztrátorként is dolgozott, alkalmi munkákat vállalt kabarékban. Első színdarabjaival - Az újrakeresztelők (1947), A vak (1948) - hamarosan sikereket ért el. A nagy Romulus (1949) című komédiája már igazi dürrenmatti groteszk. Drámaírói művészetének csúcspontja Az öreg hölgy látogatása (1965) című tragikus komédia, amely bejárta a világ szinte összes színpadát, s nagysikerű film is készült belőle. 1969-től társkiadója és társtulajdonosa volt a Sonntagsjournal című hetilapnak. Hatvanadik születésnapja alkalmából 30 kötetben megjelentek összes művei. Prózai írásai - elbeszélései, regényei - részben a kafkai hagyomány folytatói, részben a bűnügyi regény parodisztikus változatai. Életművének jelentős részét alkotják rádiójátékai, hangjátékai. A XX. század második felének legjellegzetesebb és legsikeresebb színpadi szerzőinek egyike. Szerinte a komédia az egyetlen drámai forma, amely meg tudja ragadni a mai `amorf, kialakulóban és átalakulóban lévő világot`. Humoros-parodikus eszközökkel, groteszk fintorokkal leplezte le a kortársi valóságot. Elsősorban a közélet, a politika problémái foglalkoztatták. Ismert drámái még: A fizikusok, János király; regényei: A bíró és a hóhér, A baleset. 1990. december 14-én halt meg Neuchatel-ben.

[26]

1922. január 5.

Meghal Sir Ernest Henry Shackleton angol sarkkutató

Az Antarktisz beutazója az írországi Kilkee-ben látta meg a napvilágot 1874. február 15-én. 1890-ben lépett a kereskedelmi tengerészet szolgálatába, 1901-ben nevezték ki alhadnagynak. Tagja volt Robert F. Scott 1901-1904-es déli-sarki expedíciójának, s 1902-1903 nyarán, három hónap alatt bejárta a Victoria-föld magashegységi partvonalát a 82 fok 17' déli szélességig. első önálló expedícióján 1908-ban érkezett a Ross- tengerre, majd ott áttelelve harmadmagával, mandzsúriai pónik vontatta szánokon elindult a Déli-sark felé. Nem számított azonban arra, hogy a póniknak sok takarmányra van szükségük, s nem falják fel elhullott társaikat, mint a kutyák. A Ross-selfgleccseren, a 84 szélességi foknál valamennyi póni elpusztult. Az út legmeredekebb szakaszán a sarkutazók maguk voltak kénytelenek húzni a szánokat. 3000 méter magasban haladtak, elérték a 88 fok 23' déli szélességet, s így 155 km-re megközelítették a Déli-sarkot, de az élelmiszerhiány és az erős szél miatt kénytelenek voltak visszafordulni. Szerencsésen, de végsőkig kimerülve, 2750 km megtétele után értek vissza a hajóhoz. Következő expedícióját 1914 márciusában indította, keresztül akarta utazni az Antarktiszt a Weddel-tengertől a Déli-sarkon át a Ross-tengerig. Hajójuk azonban jégbe szorult, és 10 hónapig sodródott, míg a jégtorlasz össze nem zúzta. Az expedíció tagjai további öt hónapig sodródtak a jégen, végül csónakokon menekültek a Déli Shetland szigetek egyikére, az Elefánt-szigetre. Shackleton öt társával 1300 km-t hajózott Déli- Georgiáig egy bálnavadászhajón, segítséget keresve. Az ottmaradt társak segítségére összesen négy segélyexpedíciót vezetett, az utolsóval végül sikerrel járt. Később ismét az Antarktisz felé hajózott, de már nem jutott el oda, Déli-Georgia szigetén meghalt. Shackleton mintegy 4500 km hosszban feltárta az Antarktisz atlanti partvonalát. Művei: Az Antarktisz szívében, (1909) és a Dél, (1919), ez utóbbiban foglalta össze transz-antarktikus útjának történetét.

[27]

1922. január 5.

Bethlen István bejelentést tesz a Kisgazdapárt klubjában

A bejelentés szerint a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja egyesülni kíván a Kisgazda Párttal.

[28]

1929. január 5.

Államcsínyt hajtanak végre Jugoszláviában

Sándor király hatályon kívül helyezi az 1921. évi alkotmányt, és megszünteti a parlamenti rendszert.

[29]

1931. január 5.

Megszületik Alfred Brendel, osztrák zongorista

[30]

1931. január 5.

Megszületik Robert Duvall, amerikai filmszínész

[31]

1932. január 5.

Megszületett Raisza Gorbacsova, az első orosz first lady

Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő felesége Rubcovszk-ban látta meg a napvilágot. Tanulmányait a Moszkvai Állami Egyetem filozófiai fakultásán végezte, s kandidátusi címet szerzett. Mihail Gorbacsovval 1951-ben ismerkedett meg , és két év múlva, 1953. szeptember 25-én házasodtak össze. Gorbacsov méltó társra lelt benne karrierje felfelé ívelő szakaszán, majd a csúcspontot követően is. A Kreml-beli asszonyok közül elsőként - széttörve a megkövesedett szovjet protokoll dogmáit - lépett ki férje árnyékából, s mert önmaga lenni: elegánsan öltözködött, volt véleménye, amit nem rejtett véka alá, könyveket írt. A hagyományokkal való szakítását hazájában kezdetben bírálták, de később az első orosz `first lady`-ként tisztelték. 1999 nyarán hirtelen megbetegedett. Betegsége, a leukémia néhány hónap alatt elvitte. 1999. szeptember 20-án hunyt el Münster-ben.

[32]

1932. január 5.

Megszületett Umberto Eco olasz író

1954-ben, mindössze 22 évesen doktorált filozófiából. Disszertációját Aquinói Szent Tamásról, a középkor meghatározó skolasztikus filozófusáról és vallásos gondolkodójáról írta. 1954 és 1958 között az olasz televízió, a RAI kulturális szerkesztője volt és ezzel párhuzamosan a torinói e gyetemen tartott előadásokat. 1961-től az esztétika egyetemi magántanára volt Torinóban, számos irodalmi folyóirat és a milánói Espresso című hetilap munkatársaként dolgozott, vendégprofesszorként működött többek között a Yale, Columbia, Nortwestern Egyetemeken. A Versus című nemzetközi szemiotikai folyóirat szerkesztője. 1971-től a bolognai egyeteme szemiotikai tanszékének vezetője. 1974-ben ő szervezte meg Milánóban a Nemzetközi Szemiotikai Társaság első kongresszusát. Kezdetben a középkor esztétikai nézeteivel foglalkozott, újabban az avantgárd mozgalmak és a tömegkultúra problémái állnak tanulmányainak homlokterében. Főbb munkái: A középkori esztétika fejlődése, Joyce poétikái, A nyitott mű, Forma és bizonytalanság a mai költészettanokban, Hogyan írjunk szakdolgozatot?. Világsikerű regénye A rózsa neve, melyből film is készült. További műve a Foucault-inga, valamint az 1994-ben megjelent, A tegnap szigete című regénye. 2002-ben megkapta az osztrák Állami díj az európai irodalomért elnevezésű kitüntetést.

[33]

1933. január 5.

Meghal Calvin Coolidge, az Egyesült Államok 30. elnöke

Playmouth-ban született 1872. július 4-én. Pályafutását ügyvédként kezdte, majd szenátor, később Massachusetts állam republikánus kormányzója lett. Ebben a minőségében érte Harding elnök felkérése 1920-ban, hogy legyen a helyettese adjuntánsként, gyakorlatilag alelnökként. Az Államok-szerte `Hallgatag Cal`-nak becézett Coolidge valóban csendes, visszahúzódó ember volt. 1923-ban, Warren Harding elnök halála után ő került az elnöki posztra, s elnöksége idején is híres volt arról, milyen keveset beszél. Elődjének kormányzati botrányai után Coolidge alatt gazdagság köszöntött Amerikára és általános jó hangulat uralkodott az országban. Az 1924-es választási kampány jellemző jelszava volt: `Keep cool with Coolidge`. Ezért is sokakat meglepett, amikor 1927-ben az elnök bejelentette, hogy legközelebb nem jelölteti újra magát. Leköszönése után megírta önéletrajzát és újságokban, magazinokban jelentek meg különféle írásai. Northampton-ban érte a halál.

[34]

1938. január 5.

Megszületett Juan Carlos spanyol király

[35]

1938. január 5.

New Yorkban elkészül Billie Holliday `When you're smiling the whole world smiles with you` című dala

[36]

1941. január 5.

Meghal Amy Johnson, angol pilóta

[37]

1946. január 5.

Megszületik Dianne Keaton, amerikai filmszínésznő

[38]

1947. január 5.

Nyilvánosság elé kerül az első koncepciós per

Az illetékes belügyi hatóságok e napon hozták a közvélemény tudomására: egy Hortysta politikusokból, katonatisztekből, hivatalnokokból álló csoport köztársaság-ellenes tevékenységet fejt ki, a `jogfolytonosság alapján` a Horthy-rendszer visszaállítására törekszik. Ennek vezérkaraként az ún. Hetes Bizottságot jelölték meg. (Ezt a nevet a vallatások során az ÁVO vezetőitől kapták.) A `bizottság` tagjait letartóztatták. Erre az ürügyet, illetve a jogi alapot az 1946:VII.tc., a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről, szolgáltatta. A ma már ismert tények alapján a valóságban más történt. A Kisgazdapárt politikusainak egy csoportja valóban összejöveteleken adott hangot politikai elégedetlenségének: a szovjetek és a kommunisták adminisztratív politikai `szalámi-taktiká`-ja, a demokratikus rend fokozatos felszámolása miatt, de semmiféle politikai akcióprogramról nem volt szó. Ez már jelezte, hogy az MKP taktikájában újabb `váltás` következett be: a politikai módszerek adminisztratív eszközökkel párosultak. A nyomozás végül - kikényszerített hamis vallomások alapján - eljutott Kovács Béláig, az FKgP főtitkáráig. Ekkor a politikai jogának a felfüggesztését kérte. A nemzetgyűlés ezt nem szavazta meg. Kovács Bélának ugyanis semmi köze nem volt a jelzett társasághoz, azok összejöveteliről nem is tudott. 1947. február 25-én Kovács Béla megjelent a politikai rendőrségen. Kitartott ártatlansága mellett. Bizonyítékokat sem tudtak ellene `előkeríteni`. Még ezen a napon a megszálló szovjet katonai hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. (Nyolc évet töltött ezután Szibériában fogságban.) Az `összeesküvés` felfedésével kapcsolatos események folytán 1947 tavaszán közel 50 nemzetgyűlési képviselő volt kénytelen távozni az FKgP-ből.

[39]

1964. január 5.

Szentföldi útja során VI. Pál pápa találkozik I. Athenagoras pátriárkával

500 éve először tárgyalt egymással a római katolikus és az ortodox keresztény egyház vezetője.

[40]

1964. január 5.

A londoni metróban üzembe helyezik az első jegykezelő automatát

[41]

1968. január 5.

Felmentik Antonín Novotnyt, a Csehszlovák Kommunista Párt addigi főtitkárát

A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának 1968. január 3-5-i ülésén felmentették Antonín Novotnyt, a párt addigi főtitkárát, s helyére Alexander Dubceket, a Szlovák Kommunista Párt főtitkárát választották meg. A konzervatív tábor veresége 1968 tavaszán, társadalmi szinten a független nyilvánosság, a szabad közvélemény újraszületését hozta magával. Spontán módon autonóm szervezetek és intézmények keletkeztek az országban. Legfőbb követelésük az állami függetlenség volt, s ezzel próbáltak nyomást gyakorolni a bizonytalankodó új CSKP-vezetésre. A "prágai tavasz" fogalma egy nép szabadságmozgalmát, a polgári társadalom csíráinak kiépülését takarta, miközben politikusai közül senki sem kérdőjelezte meg a párt vezető szerepét, s a régi politikai rendszer megmaradásának szükségességét. A mozgalomnak öt szocialista ország (Szovjetunó, Lengyelország, NDK, Magyarország és Bulgária) csapatainak 1968. augusztus 20-i bevonulása vetett véget. A CSKP KB ugyan elhatárolta magát az ország megszállásától, de a népi mozgalom hamar lehanyatlott, szertefoszlott az éledező polgári szolidaritás is, a helyére pedig a mélységes kiábrándulás és csalódás lépett. Maguk a "prágai tavasz" hősei kényszerültek egy év múlva, 1969. augusztus 22-én törvényen kívül helyezni mindent, amit korábban ünnepélyesen kinyilvánítottak.

[42]

1972. január 5.

Dél-Tirol autonómiát kap

A 13 613 km2-es terület 1363-ban került a Habsburgok birtokába. 1805-ben Napóleon Bajorországhoz, majd az itáliai királysághoz csatolta. 1816-ban lett Tirol része. 1848-ban felkelés robbant ki a Habsburgok ellen, a XIX. század második felében az olasz irredentizmus fellegvára volt. 1915-ben Olaszország háborúba lépésének egyik feltétele Dél-Tirol megszerzése volt. A 215 ezer német és 16 ezer olasz lakta területet a saint-germain-i béke nekik adta, s Bolzano tartományhoz csatolták. A II. világháború után Ausztria és Olaszország az 1946. szeptember 5-i megállapodásban kívánta rendezni a dél-tiroli helyzetet. A német ajkú kisebbség egyenlő jogokat kapott, az 1948-as olasz alkotmány autonómiát biztosított a tartománynak, de egy régióban egyesítette az olasz többségű Trentinóval, az így kialakult egységben az olaszok voltak többségben, s ez az autonómiát névlegessé tette. Az 1960-as években a radikális autonómia-pártiak robbantásokat, szabotázsokat szerveztek, Ausztria az ENSZ-hez fordult. 1969-ben a két ország külügyminisztere 137 pontos megállapodást írt alá, mely kiterjesztette a német ajkúak nemzetiségi jogait. 1972. január 5-én Dél-Tirol külön közigazgatási egység lett, lehetővé tették a német, valamint a ladin nyelv széleskörű használatát, az arányos képviseletet a közigazgatásban és más jogokat léptettek életbe, anélkül, hogy a Dél-Tirolban élő olaszok emberi jogait csonkították volna. Azóta Dél-Tirol a nemzetiségi kérdés megoldásának mintaterülete.

[43]

1976. január 5.

A francia miniszterelnök Giscard d' Estaing bevezeti azt a törvényt, amelynek értelmében a termékeket és szolgáltatásokat csak francia nyelven lehet reklámozni

[44]

1976. január 5.

Meghal Takács Károly, kétszeres olimpiai bajnok sportlövő

A honvédség legjobb céllövőjeként a berlini olimpia után került be a válogatottba. 1938 szeptemberében csaknem végzetes baleset érte. Hadgyakorlat során, egy gránát felrobbant a kezében és szétroncsolta jobb kézfejét. Felgyógyulása után azonban bal kézzel folytatta a lövészetet és alig 7 hónappal később megnyerte a gyorstüzelő pisztolyosok válogatóversenyét, így tagja lehetett az 1939 júliusában rendezett világbajnokságon győztes magyar csapatnak. A II. világháború befejezése után magabiztosan készült első olimpiai részvételére. 1948-as londoni győzelmében olyan biztos volt, hogy előre megírta bajnoki nyilatkozatát, amelyet az eredményhirdetés után elővett belső zsebéből és felolvasta a rádió mikrofonja előtt. Mindezt 1952-ben Helsinkiben megismételte. Melbourne-ben (1956) 46 évesen 8. helyezést ért el. Számos országos bajnoki címet szerzett, s sok egyéb érmet nyert világversenyeken. A 35-szörös magyar bajnok visszavonulása után a fiatalokat oktatta a Bp. Honvéd szakosztályában.

[45]

1977. január 5.

A nagy nyugati napilapokban megjelent a Charta 77

A több nagy nyugati napilapban megjelent a Charta' 77 csehszlovák emberi jogi mozgalom első nyilatkozata, amely a mozgalom alapdokumentumának számított. A mozgalom azután jött létre, hogy a kommunista csehszlovák vezetés 1975-ben aláírta ugyan a helsinki európai biztonsági értekezlet záródokumentumát, amely a csehszlovák jogrendnek is része lett, de a gyakorlati életben azt a kommunisták nem tartották be. A chartások a törvényesség alapján szerettek volna erről párbeszédet folytatni a hatalommal, az azonban zaklatta, üldözte és bebörtönözte őket. Václav Havel - a későbbi államfő - volt az egyik első szóvivő, akit ellenzéki tevékenységéért a volt kommunista rendszer a hetvenes és a nyolcvanas években több ízben be is börtönzött. A mozgalomnak ugyanúgy tagjai voltak a volt reformkommunisták, mint a kereszténydemokrata, illetve a jobboldali ellenzéki aktivisták is. A Charta ,77 alapdokumentumát az 1989-es rendszerváltásig mintegy 1800 személy írta alá. A dokumentum a szocialista rendszer hivatalos hírközlő szerveiben soha nem jelent meg. A Charta ,77 mozgalom hivatalosan 1992 novemberében szüntette meg működését, amikor utolsó nyilatkozatában leszögezte, hogy a megváltozott társadalmi körülmények között befejeződött a történelmi szerepe.

[46]

1981. január 5.

Meghal Urey, Nobel-díjas amerikai kémikus

Harold Clayton Urey 1917-ben a montanai egyetemen zoológusi oklevelet szerzett, majd két évvel később ugyanott kémiát tanított. 1924-től a baltimore-i Johns Hopkins, 1929-től a New York-i Columbia Egyetem tanára, 1934-től professzora volt. 1940-45 között részt vett az atombombaprogramban. 1945-0958 között a chicagói, majd a San Diego-i Kalifornia Egyetemen volt professzor. Kutatásai során kémiai kinetikával és kvantumkémiával foglalkozott. A kémiai Nobel-díjat 1934-ben kapta a nehézhidrogén felfedezéséért. Sikerült megállapítania, hogy a hidrogénnek van izotópja, s az új izotópot deutériumnak nevezte el. Később a nehézvíz előállítására is dolgozott ki módszert. Az 1940-es évek végétől geológiai, csillagászati kérdésekkel és az élet keletkezésének problémájával foglalkozott. A kaliforniai La Jolla-ban halt meg.

[47]

1990. január 5.

Kezdetét veszi a Duna-gate-ügy

Az SZDSZ és a Fidesz azzal vádolta meg a belbiztonsági szolgálatot, hogy a köztársaság kikiáltása (1989. október 23.) után is folytatta a vezető ellenzéki politikusok megfigyelését. Ezzel kezdetét vette a `Duna-gate-ügy`, mely egyben része volt az induló választási kampánynak is. A két liberális párt a nyilvánosság felhasználásával megtette feljelentését a katonai főügyészségen is, mely azonnal megkezdte a vizsgálatot. A nyomozás során kiderült, hogy a vád igaz: a belbiztonsági szolgálat valóban tovább folytatta a megfigyelést. Napi jelentéseit változatlanul eljuttatta az MSZP vezetőinek és a kormány egyes tagjainak. A III/III-as szolgálat csoportfőnöke lemondásra kényszerült, majd a kormány felmentette az állambiztonsági ügyekkel foglalkozó belügyminiszter-helyettest. Január 23-án lemondásra kényszerült Horváth István belügyminiszter is, aki köztudottan korábban köztársasági elnökjelölt, Pozsgay Imre legszűkebb csoportjához, a reformszocialistákhoz tartozott. A botrányt követően törvény készült a polgári hírszerző, valamint a kémelhárító szolgálatok működéséről. A Duna-gate-ügy politikai hatása az MSZP-t gyengítette, a két liberális párt kommunistaellenes választási harcát jól szolgálta. Az SZDSZ népszerűsége a Duna-gate-botrány után rohamosan növekedett, február elején megközelítette az addig biztosan vezető MDF eredményét.

[48]

1991. január 5.

Földfoglalási hullám indult el Magyarországon

Több hetes földfoglalási hullám indult el az országban, amely siettette az országgyűlés előtt fekvő kárpótlási törvény elfogadását. Ma még - csak sajtóanyagot és az átélők véleményét ismerve - nehéz pontosan megállapítani: miért nem volt képes a kormányzat az erősödő indulatokat korlátok között tartani. A parasztok döntést sürgettek, hiszen megígérték nekik a régi föld visszanyerését - és dolgozni szerettek volna. A pártok, a hivatalok érzékelték az elvárások politikai súlyát. Az viszont nem látszik még, hogy a politikai vezetés és az egyszerű emberek mennyire vették figyelembe: a 20. század végének Európájában nem lehet eredményesen gazdálkodni néhány katasztrális hold földön. A Földművelésügyi Minisztérium június 1-jei hivatalos adatai szerint az országban 330 ezer hektár szántóföld maradt a tavasszal megműveletlenül. Már 1991 tavaszán mind többen emelgették Esterházy Péternek még 1989-ben, az MDF-hez közel álló Hitelben megjelent cikkét. "És természetesen rehabilitálni kell Mindszenty hercegprímás urat is. De azt már nem kéne gondolni, hogy a XXIII. János pápa és Teilhard de Chardin ötvözete. Isten látja lelkem, nem ötvözete. És persze a pörben szereplő nagybátyámat is rehabilitálni kellene, herceg Esterházy Pált, egy füst alatt az édesapámtól is bocsánatot lehet kérni - szintén doktor -, hogy így, ennyire igyekeztek elcsellózni az életét, meg fog bocsátani, egy nagyvonalú ember, de azért csöndben mondanám (tessék nyugodtan beapplikálni a szaporodó platformtervezetekbe), hogy FÖLDET VISSZA NEM VESZEK!"

[49]

1997. január 5.

Befejeződik az orosz csapatok Csecsenföldi kivonása

Borisz Jelcin parancsára az orosz belügyi csapatok is távoznak a térségből.

[50]

1998. január 5.

Meghal Sonny Bono amerikai énekes

Olasz bevándorló szülők gyermekeként Detroit-ban született 1935. február 16-án. 1964-ben találkozott Hollywoodban az akkor még kezdő énekesnővel, Cherrel. Rábeszélte a Spectort, hogy vegye lemezre a lánnyal az I Love You Ringo című új számot, amely Bonnie Joe Mason álnéven jelent meg 1964-ben. Sonny Bono kiválóan ismerte a zeneszakmát mint szerző és a Speciality Records házi producere. Ő szerezte a Searchersnek a milliós példányszámban eladott Needles And Pinst című slágerét. Új számainak előadót keresve társult Cherrel, majd össze is házasodtak. A művész házaspár 1971 és 1974, majd - már válásukat követően - 1976 és 1977 között a CBS tévéadón rendszeres műsorral jelentkezett. Bono ezután inkább a politikával kezdett foglalkozni, 1988-ban a kaliforniai Palm Springs polgármesterévé választották, 1994-ben pedig republikánus képviselőként bekerült a kongresszusba. Síbaleset áldozata lett.

Bezár