Jegygyűrű a főváros szerelmeseinek – a budapesti hidak viszontagságos története képekben
2019. augusztus 24. 10:02 Múlt-kor
Budapest egyik leglátványosabb része kétségkívül a Duna-part, ami nem csak a víztükörnek, de a felette húzódó hidaknak is köszönhető. Ma már furcsa elképzelni szeretett fővárosunkat hidak nélkül, melyek azóta a városkép szerves részét képezik. Az első állandó hidunkat Széchenyinek köszönhetjük, aki annak megépítését kulcsfontosságúnak találta Pest-Buda fellendítésében. A Lánchidat követte a Margit-híd, majd az uralkodópárról elnevezett Erzsébet- és Ferenc József-híd (ma Szabadság-híd), melyek lenyűgöző kecsességgel szelték át a Duna roppant medrét. A világháborúban mind elpusztult, azonban igyekeztek őket az eredeti állapotukhoz hasonlóan restaurálni. Ez alól csak a századfordulón divatos eklektikus stílusú Erzsébet-híd képezett kivételt, amely helyett egy teljesen új hidat építettek. A Lánchíd alapkövét 177 éve helyezte el József nádor a pesti oldalon, ennek alkalmából követjük végig a fővárosunkat ékesítő hidak történetét a Fortepan képei közül válogatva.
A galéria megnyitásához kattintson a képre!
Fortepan
Korábban
1894, Széchenyi Lánchíd a pesti hídfőtől nézve
1894, Széchenyi Lánchíd a Széchenyi István (Ferenc József) tér felé nézve, háttérben a Gresham-palota
1900, az épülő Erzsébet híd a Gellérthegyről nézve
1902, Március 15. (Eskü) tér, az épülő Erzsébet híd pesti hídfője
1903, Margit híd a budai hídfőtől nézve
1907, Erzsébet híd a Gellérthegyről nézve
1910, látkép a Gellérthegyről
1914, jégzajlás a Dunán, a pesti alsó rakpartról nézve, háttérben a Széchenyi Lánchíd
1928, Szent Gellért tér, Szabadság híd (Ferenc József híd) budai hídfő
1930, Erzsébet híd a pesti alsó rakpartról nézve
1935, kilátás a kivilágított városra a Parlament felé nézve.
1942, a kivilágított Széchenyi Lánchíd és Királyi Palota (ma Budavári Palota) a pesti alsó rakpartról nézve
1945, a Széchenyi Lánchíd a Vigadó térről nézve
1945, Szabadság híd budai hídfő, a pontonhíddal kiegészített hídroncs
1949, a Széchenyi Lánchíd újjáépítése
1953, a lerombolt Erzsébet híd budai hídfője
1955, Bem rakpart a Kossuth híd budai hídfőjétől a Parlament felé nézve
1957, Széchenyi Lánchíd
1960, Bem rakpart, a Kossuth híd bontása. Úszódaruk partra emelik a híd egyik medernyílásának vasszerkezetét.
1963, az épülő Erzsébet híd a Gellérthegyről nézve
1964, az Erzsébet híd építése, az első pályaegység beemelése
1969, Erzsébet híd a Gellérthegyről
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Megnyílt a békéscsabai Munkácsy Múzeum új tárlata 10:09
- Soha nem keresték a Földközi-tengerbe zuhant Malév-repülő roncsát vagy fekete dobozát 08:31
- „Ki ez a barbár zseni?” – kiáltott fel Picasso Aba-Novák Vilmos művét látva tegnap
- Feltűnő biztonsági hézagok tették lehetővé, hogy az IRA meggyilkolja Lord Mountbattent tegnap
- Nem sikerült eltüntetnie a náciknak a Kijev melletti mészárlás nyomait tegnap
- Még egy szót sem beszélt angolul, de már filmszerződést kapott Amerikában Anita Ekberg tegnap
- Tálcán kínálták fel Hitlernek Csehszlovákiát, hogy elkerüljék a háborút tegnap
- Megkezdődnek az új kiállítótér és látogatóközpont munkálatai Székesfehérváron tegnap
Játsszon!
Történelmi adattárak
