Jegygyűrű a főváros szerelmeseinek – a budapesti hidak viszontagságos története képekben
2019. augusztus 24. 10:02 Múlt-kor
Budapest egyik leglátványosabb része kétségkívül a Duna-part, ami nem csak a víztükörnek, de a felette húzódó hidaknak is köszönhető. Ma már furcsa elképzelni szeretett fővárosunkat hidak nélkül, melyek azóta a városkép szerves részét képezik. Az első állandó hidunkat Széchenyinek köszönhetjük, aki annak megépítését kulcsfontosságúnak találta Pest-Buda fellendítésében. A Lánchidat követte a Margit-híd, majd az uralkodópárról elnevezett Erzsébet- és Ferenc József-híd (ma Szabadság-híd), melyek lenyűgöző kecsességgel szelték át a Duna roppant medrét. A világháborúban mind elpusztult, azonban igyekeztek őket az eredeti állapotukhoz hasonlóan restaurálni. Ez alól csak a századfordulón divatos eklektikus stílusú Erzsébet-híd képezett kivételt, amely helyett egy teljesen új hidat építettek. A Lánchíd alapkövét 177 éve helyezte el József nádor a pesti oldalon, ennek alkalmából követjük végig a fővárosunkat ékesítő hidak történetét a Fortepan képei közül válogatva.
A galéria megnyitásához kattintson a képre!
Fortepan
Korábban
1894, Széchenyi Lánchíd a pesti hídfőtől nézve
1894, Széchenyi Lánchíd a Széchenyi István (Ferenc József) tér felé nézve, háttérben a Gresham-palota
1900, az épülő Erzsébet híd a Gellérthegyről nézve
1902, Március 15. (Eskü) tér, az épülő Erzsébet híd pesti hídfője
1903, Margit híd a budai hídfőtől nézve
1907, Erzsébet híd a Gellérthegyről nézve
1910, látkép a Gellérthegyről
1914, jégzajlás a Dunán, a pesti alsó rakpartról nézve, háttérben a Széchenyi Lánchíd
1928, Szent Gellért tér, Szabadság híd (Ferenc József híd) budai hídfő
1930, Erzsébet híd a pesti alsó rakpartról nézve
1935, kilátás a kivilágított városra a Parlament felé nézve.
1942, a kivilágított Széchenyi Lánchíd és Királyi Palota (ma Budavári Palota) a pesti alsó rakpartról nézve
1945, a Széchenyi Lánchíd a Vigadó térről nézve
1945, Szabadság híd budai hídfő, a pontonhíddal kiegészített hídroncs
1949, a Széchenyi Lánchíd újjáépítése
1953, a lerombolt Erzsébet híd budai hídfője
1955, Bem rakpart a Kossuth híd budai hídfőjétől a Parlament felé nézve
1957, Széchenyi Lánchíd
1960, Bem rakpart, a Kossuth híd bontása. Úszódaruk partra emelik a híd egyik medernyílásának vasszerkezetét.
1963, az épülő Erzsébet híd a Gellérthegyről nézve
1964, az Erzsébet híd építése, az első pályaegység beemelése
1969, Erzsébet híd a Gellérthegyről
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
Az első 500 előfizetőnek.
kommunizmus
- A Szovjetunió is tevékenyen akadályozta Che Guevara elméleteinek gyakorlatba ültetését
- Szovjet bábáskodással született meg az „első német munkás-paraszt állam”
- Egészen abszurd részletek is tarkították Rákosiék „tökéletes” kirakatperét
- Nemzetközi konferencia az Országházban a Tanácsköztársaságról
- Búcsút vettek a lakók a párizsi Gagarin-lakóteleptől, a kommunista párt egykori "kirakatától"
- „Üstökösként járt elöl” – rendíthetetlenül állt ki minden diktatúrával szemben Márton Áron
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Mao Ce-tung és Sztálin személyi kultuszát is túlszárnyalta Kim Ir Szené
- A német újraegyesülés felé az első lépések a magyar-osztrák határon történtek
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett tegnap
- Aki a paradicsomból poklot varázsolt: Kolumbusz Kristóf 2019.10.12.
- Auschwitz gázkamrájában fejezte be életét az ateistából szentté vált Edith Stein 2019.10.12.
- Ahol egy fekete árán mindenkiből uraság lehetett – Budapest, a kávéházak fővárosa 2019.10.12.
- Új, különleges interaktív állandó tárlat nyílt az esztergomi Duna Múzeumban 2019.10.11.
- Ma búcsúztatják Sára Sándor filmművészt 2019.10.11.
- Államként működött a szovjet államon belül a rettegett KGB 2019.10.11.
- Későbbre is raktároztak élelmükből az előrelátó emberelődök 2019.10.11.
