Japán különleges népe, amelynek asszonyai bajuszt tetoválnak maguknak
2017. április 7. 13:56
Japán északi szigeteinek őslakói, az ainuk teljesen más kultúrát képviselnek, mint a japánok (ráadásul a kinézetük alapján is inkább egy polinézre gondolna az ember, mint egy japánra), ezért évszázadokon hátrányos megkülönböztetések érték őket. A ma közel 25-100 ezer fősre becsült nép (ma már többnyire asszimilálódott) tagjai alacsonyabbak a japánoknál, világosabb bőrük, robosztus testalkatuk és rövidebb végtagjaik vannak, mint délebbi „rokonaiknak”. Szemük nem mandulavágású, valamint a mongoloid arcberendezkedés sem jellemző rájuk, továbbá hullámos a hajuk, és dúsabb a testszőrzetük. Egy bizonyos kor után a férfiak nem borotválkoznak, és a hölgyekhez hasonlóan vállmagasságig hagyják megnőni a hajukat. A hagyománykövető ainui nőknek jellegzetes tetoválásuk van az ajkuk körül. A szájtetoválás készítése egykor gyermekkorban kezdődött, ekkor azonban még csupán egy kis folt készült el a felső ajkak felett, majd később egyre terebélyesebb lett a tetoválás, amely megnagyobbította és „mosolyra fakasztotta” az ajkakat, míg mások szerint egyfajta bajuszt imitáltak ezzel.
Korábban
A jellegzetes nádfedeles kunyhókban lakó ainuknál a halálbüntetés sohasem létezett, sőt börtönbüntetésre sem ítéltek senkit, ők a véresre verést tartották célravezetőnek. Gyilkosság esetén az orr vagy a fülek levágásával vettek elégtételt. A hagyományosan szellemlényekben hívő, a medvéket igen tisztelő ainuk az iomante (medveünnep) nevű vallási ünnepük során a közösség által felnevelt állatot, mint az istenség megtestesülését három napon át különféle hálaadó szertartásokkal illetik, mint prém- és húsforrást, majd rituálisan levágják, hogy eredeti istenalakjába visszatérhessen. Mára ez a rituálé csupán turistacsalogató látványossággá silányult.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap