Interaktív térkép mutatja a középkori London gyilkossági helyszíneit

A Cambridge-i Egyetem professzora, Manuel Eisner kutatásai szerint a gyilkossági ráta a középkori Londonban (amelyet a 14. század elején kb. 80 ezren lakták, bár a lakosságszám a században gyakran változott 40 és 100 ezer között) 15-20-szor rosszabb volt, mint egy hasonló méretű nagy-britanniai városban manapság. A legvéresebb helyszín a Szent Pál-székesegyház felé vezető út volt, amelyet a kutató „gyilkossági hotspotnak” nevezett.

Az egyetem kriminológiai osztályán működő Erőszakkutató Központ vezetője királyi dokumentumokat ásott elő, amelyek meglehetős pontossággal rögzítettek minden hirtelen és természetesnek nem nevezhető balesetet, emberölést vagy öngyilkosságot. Ahogyan fogalmazott: „a gyilkosságok a középkori városi élet ritmusába ágyazódtak bele”, a többnyire  a becsületből fakadó konfliktusok ugyanis könnyen kialakultak, és akkoriban a fegyverek sem voltak túl messze az ember keze ügyétől.

Az egyik áldozatot például egy utcai perlekedés során lőtt le egy tanuló ifjú, egy másikat egy angolna bőrével ütöttek agyon, míg egy harmadikat egy halzsigerelő késsel szúrt le egy szerető. Míg manapság leggyakrabban drogbandák vagy egyéb rivális alvilági csoportok csapnak össze az utcákon, akkoriban a céhek rendezték ily módon ügyes-bajos dolgaikat és késhegyre menő vitáikat. 1325-ben például az aranyművesek jöttek le Cheapside-ba, hogy elpáholják a szíjgyártókat. De hasonló, áldozatokkal is járó csetepaté tört ki a halárusok és az állatnyúzók céhe között is.

Eisner egy interaktív térképet készített a 14. század eleji bűncselekményekről, mégpedig azon célból, hogy az indítékok letisztázásra kerülhessenek. Különös, hogy az elemzett korszak gyilkosságainak 68 százaléka London forgalmas utcáin vagy piacain történt, nem pedig zárt ajtók mögött (mint például manapság).

Az elemzések alapján megállapította, hogy a korabeli Londonban két „gyilkossági központ” volt, mindkettő a város egy-egy kereskedelmileg kiemelkedő helyszíne. Az egyik Cheapside utcája, amely a Szent Pál-székesegyház felé tart a St Mary-le-Bow templomtól kiindulva, míg a másik a kelet-londoni Leadenhall-piac.

A gyilkosságok 56 százalékát késsel követték el, a második „legnépszerűbb” eszköz a furkósbot (19%) volt, ezt pedig a kard (12%) követte. Ám a gyilkos eszközök igen széles skálán mozogtak, a palettán helyet kapott a balta, kődarab, nyílvessző és az emberek puszta keze is. A gyilkosságok legnagyobb része (31%) vasárnap zajlott le, amikor „az embereknek több idejük volt munkájuk mellett különféle társadalmi tevékenységekre, mint például az ivászat vagy egyéb játékok, amelyek gyakran vezettek súrlódásokhoz” – tette hozzá Eisner. Az emberölések 92 százaléka férfiakhoz köthető.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. világháború

• A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál 
• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már Pearl Harbor előtt hadba szálltak az amerikaiak a német tengeralattjárók ellen
• A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
• Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
• Alvilági segítséget is kaptak az amerikaiak a Mussolini elleni harcban