Íme a 16 nő, akiket a magyar Simon Böske legyőzött az 1929-es Miss Európa-versenyen
2016. december 7. 11:58
Korábban
A magyar szépség
Simon Böske, dr. Simon Sándor keszthelyi járási tisztifőorvos leányának pályafutása, amelyról a Múlt-kor magazin 2010. nyári száma is beszámolt, 1925-ben kezdődött, amikor megválasztották a Keszthelyi Korzó Szépévé, majd nem sokkal később a Siófokon megrendezett Balaton Tündére címet is elnyerte. Négy esztendő múlva a Balaton-parti lány elindult az első Miss Magyarország-versenyen is. 1929. január 6-án Budapesten, a párizsi Le Journal című lap által a szervezéssel megbízott Színházi Élet Erzsébet körúti szerkesztőségében rendezték az első hazai megméretést.
A rendezők három nevezési feltételt szabtak: a 16. életév betöltését, továbbá egy-egy portré és egész alakos fotó beküldését. A 218 vetélytársa közül a győzelmet a 19 éves Simon Böske szerezte meg, aki egy hónappal később már a Miss Európa címet is elhódította. Böske címe sokat jelentett a két világháború közti, a trianoni békediktátum által sújtott Magyarországnak. A lánynak többek között a francia köztársasági elnök, a monacói fejedelem és több diplomata is gratulált.
Az európai és amerikai filmajánlatot kapó Böske mellett állók úgy tervezték, hogy a lány Miss Európaként részt vesz az Egyesült Államokban megrendezendő Miss Universe versenyen is, de erre mégsem került sor. A Fox stúdió mindazonáltal bemutatta az öreg kontinens legszebbnek ítélt lányát.
Miss Európa a verseny után egy hónappal tért haza Franciaországból, a Keleti pályaudvaron ezrek üdvözölték. Simon Böskére azonban nem mindenki volt büszke, a nyiladozó szélsőséges eszmék okán – a korabeli lapok tudósítása szerint – "füttyökkel és inzultusokkal fogadta a nacionalista diákság". Böskét egy női küldöttség Miss Palesztinának nevezte, miközben „ronda zsidó lány!” és „nem vagy magyar!” bekiabálások repkedtek felé. Böske végül nem élt a felkínált filmes és egyéb lehetőségekkel. Hamarosan férjhez ment Brammer Pál budapesti textil-nagykereskedőhöz és posztógyároshoz, ám a házasság nem volt tartós. A válást követően Jób Dánielhez, a Vígszínház művészeti igazgatójához ment feleségül, írta Kovács Emőke a Múlt-kor 2010. nyári számában.
Unokaöccse, Simon Tibor tájékoztatása szerint Böske a fővárosban vészelte át a háborút, de egészsége nagyon megromlott. A fokozatosan mind súlyosabbá váló agysorvadás miatt egyre kevésbé tudott mozogni, később pedig a beszéd is nehezére esett; 1970-ben, 61 éves korában érte utol a halál. Férje, Jób Dániel 1955-ben hunyt el.
Arra is az unokaöccs világított rá, hogy mi is történt az európai szépségverseny után, miért nem folytatódott a szépen indult és kecsegtető lehetőségekkel járó karrier. Simon Böske már Párizsban kényszerűen tapasztalta, hogy kihasználják: luxuskörülmények között lakott, gyönyörű ruhákkal halmozták el, ám hazautazása előtt kifizettették vele a szállodai költségeket. Hazatérte után pedig az egyre erősödő zsidóellenesség megnyilvánulásait volt kénytelen elviselni, így rövidesen a személyét ért gyakori támadások miatt teljesen visszavonult.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 19:05
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap