2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Így moziztunk Budapesten a XX. században

2020. október 31. 19:21 Múlt-kor

Aki a XX. századi magyar mozik feltérképezésére vállalkozik, nehéz dolga akad. A mozik költözködtek, nevet változtattak, sőt több mozi is ugyanazon név alatt működött, akár egy időben is. Vetítő fülkék homálya, szélesre feszített vásznak, szabályosan szétterülő padsorok, ikonikus épületek előtt sorban álló férfiak, nők és a belépőjegyeket gyűröttre szorongató gyerekek képei kísérik a mozik történetét. A Fortepan képei a budapesti mozik 1930-as és 1980-as évek közötti világát elevenítik fel.

„Ezt már kivárjuk.” Sorban állók a Toldi mozi előtt. (1979)
A képgalériáért kattintson a fotókra

A legrégebbi filmszínházak már a századforduló előtt működtek. Budapest első mozija az Andrássy út 41. alatt 1896-ban megnyílt Ikonográf volt, amely azonban egy hónap múlva érdeklődés hiányában bezárt. Éppen 105 évvel ezelőtt, 1915. október 31-én nyitotta meg kapuit az Erzsébet körúton az első mozipalota Royal Apollo néven.

Az első nagy fénykort az 1910-es évek hozza el. Az 1914-es címjegyzék 81 fővárosi mozit sorol fel. A némafilmet az 1930-as években felváltó hangosfilm hatalmas változást hozott a vászon mindkét oldalán, a filmgyártásban és a filmnézés élményében egyaránt. A két világháború között a magyar közönség dúskált a választékban, amerikai filmeket is nézett. A világháború és az államosítás ehhez képest sok változást hozott. A mozik következő felfutása az 1970-es években jött el.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Fényárban úszva. Bartók Béla (akkor Horthy Miklós) út 62–64., a Simplon mozi bejárata (1934)A Simplon mozi előtere (1934)A Simplon mozi nézőtere (1934)Nyitásra várva. Ráday mozi a Ráday utca 32. szám alatt. (1938)„A legnagyobb filmszenzáció a Hófehérke óta” – moziplakátok a Corvin (akkor Kisfaludy) köz 2-nél. (1940)Csoportkép és a mai műsor. A Corvin mozi bejáratánál pózolók között Simor Erzsi színésznő. (1940)Mit nézzünk meg? Mozi újság, a címlapon Szeleczky Zita színésznő. (1943)Pátvezérek árgus tekintete között. Tátra mozi a Török Flóris utcában. (1949)Mozigépész a vetítőgépházban munka közben (1954)A sor hossza a jó film fokmérője, a Művész moziban is a Teréz körúton. (1955)„Mondom, hogy azt nézzük meg!” Tárgyalás az egykori Otthon mozi előtt (1957)Petőfi kertmozi a Ráday utca 46. udvarán (1959)Hiradó mozi az Erzsébet (Lenin) körút és Dohány utca sarkán (1959)„Jegyet nem cserélünk” – a Csokonai mozi jegypénztára a Népszínház utcában (1960)Kazimir Károly rendező, színigazgató a Bástya mozi előtt (1960)Május 1. mozi a mai Átrium Film-Színház helyén, a Margit körúton (1969)Mándy Iván író szemlézi a műsort a Tinódi mozi előtt, a Nagymező utcában (1969)„Ezt már kivárjuk.” Sorban állók a Toldi mozi előtt. (1979)Viharkár. Az Uránia mozi transzparensének és többmázsás kőkorlátjának törmelékei a Rákóczi úton (1985)Kedvencek temetője a Corvin moziban (1990)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár