Így asszisztált a Nyugat Csehszlovákia feldarabolásához

Hitler Ausztria 1938 márciusi megszállása, az Anschluss révén bekerítette Csehszlovákiát. A vezér azonban szemet vetett Csehszlovákia németlakta területeire, a Szudétavidékre is. Már áprilisban kiadta az ország megszállásának titkos tervét, a Fall Grünt. Csehszlovákia számított a francia kormány segítségére, hiszen szövetségi szerződés kötötte Franciaországhoz, s közvetve a Szovjetunióhoz, azonban az Éduard Daladier vezette Franciaország sem politikailag, sem katonailag nem volt felkészülve a háborúra. Sztálin jelezte, hajlandó együttműködni Franciaországgal és Nagy-Britanniával, de egyedül is kész segítséget nyújtani Csehszlovákiának. Erre az ajánlatra azonban sem a csehek, sem a nyugatiak nem reagáltak.

Hitler egyre tüzesebb hangú beszédeiben a Csehszlovákiában élő 3 millió német kisebbség jogfosztottságról szónokolt és követelte Németországgal való egyesülésüket. Anglia és Franciaország azon igyekeztek, hogy bármi áron elkerüljék a katonai konfrontációt Németországgal. Szeptember közepén Neville Chamberlain, brit kormányfő Hitlerhez utazott Berchtesgadenbe, hogy személyesen beszélje meg vele a kialakult politikai helyzetet. Hitler beleegyezett, hogy nem tesz semmilyen katonai lépést előzetes tárgyalások nélkül, Chamberlain pedig kijelentette "a békés megoldás érdekében elvben elismerem Szudétaföldnek Csehszlovákiától való elszakadását az önrendelkezés alapján."

Daladier francia miniszterelnök helybenhagyta brit kollégája tárgyalási eredményeit. Már csak az volt hátra, hogy megfogalmazzák ultimátumukat, amely utasítja Csehszlovákiát, hogy minden olyan területet, ahol a szudétanémetek aránya a lakosság felénél nagyobb, adjon át a náci Németországnak. Csehszlovákia, diplomáciai nyomás hatására szeptember 20-án elfogadta a tervet.

Pár nap múlva a nyugatnak azzal kellett szembesülnie, hogy Hitles már nem elégszik meg az addigi engedményekkel és ultimátumban követelte, hogy a csehek 28-áig ürítsék ki a Szudétavidéket, és a magyar, valamint a lengyel területi igényeket is elégítsék ki. Az utolsó pillanatban, hogy elkerüljék a háborút, Chamberlain négyoldalú tárgyalást javasolt. Hitler beleegyezett, és szeptember 29-én Hitler, Chamberlain, Daladier és az olasz diktátor Benito Mussolini Münchenben találkozott. Ekkor, már a hajnali órákban került sor a hírhedt müncheni egyezmény aláírására, mely Csehszlovákiát kiszolgáltatta a náci Németországnak.

Chamberlain Angliába hazatérve a következő szavakkal üdvözölte az egybegyűlteket: „Hosszú időre szóló, becsületes békét hoztam Angliának.” 1939 tavaszán Németország felrúgva a müncheni egyezményt megszállta Csehszlovákia maradék területét, majd Lengyelország lerohanásával kirobbantotta a II. világháborút.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”