Így akarja eltörölni a múltat az Iszlám Állam

2015. március 12. 18:32

Korábban

Jónás próféta szentélye a magasba repül

Az IÁ tagjai (akkor még Iraki és Levantei Iszlám Állam néven), mielőtt még 2014. június 29-én kikiáltották volna a kalifátust, elfoglalták Moszult és a környező Ninive tartományt. A térségben mintegy 1800 archeológiai helyszín található, köztük négy ősi város - Ninive, Kalhu, Dúr-Sarukkín és Asúr - maradványai is. Ezek a települések egykor az asszír birodalom fővárosainak számítottak.

A kalifátus kikiáltása után három héttel, 2014. július 27-én zajlott le a szélsőségesek első nagyobb, közfelháborodást keltő kultúrarombolása: a szunnita csoport tagjai felrobbantották Jónás próféta moszuli mecsetét. Az AP hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó helyiek szerint a dzsihadisták először Jónás próféta 14. századi mecsetének és szentélyének elhagyására szólították fel az ott tartózkodókat, majd a levegőbe röpítették az épületet.

A mecsetet a Kurajs-törzs temetőjében építették Moszul városában és az 1990-es években újították fel. Állítólag ezen a helyen temették el Jónás prófétát, akit a Biblia és a Korán szerint is egy cethal nyelt el. Beszámolók szerint az észak-iraki városban Sét próféta mecsetét is lerombolták. Az Iszlám Állam közölte: a lerombolt mecsetekben nem imádkoztak, szerinte azok a hitehagyottak gyülekezőhelyei voltak.

Az Iszlám Állam egy korábbi közleményében védelmébe vette az iraki szent helyek ellen indított, világszerte nagy felháborodást kiváltó barbár támadásait. „A sírhelyek fölé emelt épületek lerombolása a vallási tisztaság kérdésébe tartozik” - írták honlapjukon. „Istenfélő elődeink is így tettek. Nincs helye a vitának a megszüntetésre ítélt sírok és szentélyek lerombolásának jogosságát illetően” - fogalmazott egyértelműen az IÁ, amely felidézte, hogy az iszlám egyik irányzatának, a puritán vahhabizmusnak az alapítója, Mohamed ibn Abd al-Vahháb (1703-1792) hasonlóan tett a Zaid al-Hattáb sírja fölé emelt kupolával.

előző oldal 7 / 7