Időnként a Napkirály szellemével is szóba elegyedett a bajor II. Lajos

Nem társasági lény

II. Lajos soha nem nősült meg. Viszont eljegyezte Zsófia Sarolta bajor hercegnőt, Sisi legkisebb húgát, akivel egyébként oldalágon rokonságban is állt. Hivatalos eljegyzésüket 1867. január 22-én hirdették ki, azonban az esküvő napját többször is elhalasztották, mert a nemi identitásában erősen ingadozó Lajos nem tudta magát elszánni a frigyre.

A hercegnő apja, Miksa herceg ezt a helyzetet leánya számára megalázónak ítélte, ezért levelet írt Lajosnak, amelyben döntésre szólította fel. Végül Lajos 1867 októberében lemondta az esküvőt.

Jegyesével

Lajos nem kedvelte a nagy estélyeket és a társaságot, noha alkalmanként mégis fogadásokat kellett adnia. Ilyenkor, hogy gátlásait feloldja, rettentően berúgott – minimum tíz pohár pezsgőt ivott meg –, és másnap semmire sem emlékezett.

Akadt olyan eset is, hogy óriási méretű virágcsokrot rendelt, és az estély egy részét abban töltötte, így nem kellett a vendégeivel társalognia. Sőt akadt arra is precedens, hogy a zenekarnak azt parancsolta, olyan hangosan játszanak, amilyen hangzavarban nem lehetséges beszélgetni.

A bajorok királyának akadtak meghívásai más udvarokba, amelyek értelemszerűen hosszas utazással jártak volna, ezeknek igen sajátságos módon „tett eleget”. Mégpedig úgy, hogy kiszámolta az út távolságát, és a lovarda épületében körbe-körbe lelovagolva tette meg az utat. Sőt hosszabb kiruccanásokhoz Lajos rendelkezései nyomán a szolgák biztosították a váltólovakat.

Az 1880-as évekre Bajorország Lajos esztelen költekezéseinek következtében már több mint tízmillió márkás adósságot halmozott fel. A kormányzat megtagadta további nagyszabású és költséges terveinek finanszírozását, erre a király megsértődött. A konfliktust úgy sikerült feloldani, hogy a kormány kinevezett egy bizottságot az uralkodó elmeállapotának „vizsgálatára”.

A komisszió elnöki tisztét dr. Bernhard von Gudden pszichiáter látta el, aki arra a megállapításra jutott, hogy a király őrült, és lemondásra kell bírni. Néhány elfogási kísérletet követően Lajost 1886-ban Berg kastélyába zárták, ahonnan június 12-én este Gudden és Lajos sétára indultak, azonban ezt követően már senki sem látta őket élve.

A fáma szerint az orvos jóval kisebb termetű volt „páciensénél”, aki idősebb korában jelentős súlytöbblettel rendelkezett. Másnap a tó sekélyebb partjáról húzták ki élettelen testüket. Halálakor Lajos még nem töltötte be a 41. életévét. Végzetük körülményei máig tisztázatlanok.

Tudta-e, hogy…?

Gyakran mondogatta Lajos, hogy a Napkirály szellemével diskurál, máskor pedig a kacagásától volt hangos a szobája, pedig biztosra vehető, hogy nem volt vele senki.

Lajos olykor éjjelente járta birtokait, a nappalt pedig alvással töltötte.

Heinz Häfner pszichiáter szerint Lajos furcsaságainak se szeri, se száma nem volt, ennek ellenére nem nevezhető a szó egzakt értelmében elmebajosnak.

1. Egy darab fekete kenyér és a jéghideg tó
2. Richard Wagner hatása alatt
3. A mesevilág díszletei
4. Nem társasági lény

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe