2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Huszár, mintagazda és mecénás: Festetics György portréja a Hónap Kincse a Nemzeti Múzeumban

2022. október 26. 20:24

Értékes olajfestménnyel gazdagodott a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának gyűjteménye. A Huszár, mintagazda és mecénás festmény Gróf Festetics Györgyöt ábrázolja. A portrét Festetics Györgyné Kékesy Jolán ajándékozta nagylelkűen – egyéb műtárgyak mellett – a nemzet múzeumának.

festmény
A Huszár, mintagazda és mecénás című festmény

A gróf is annak a korszaknak a képviselője, amikor polgári erénynek számított a mecenatúra, a kultúra támogatása, amelynek életre hívásán és megerősítésén a Magyar Nemzeti Múzeum is dolgozik napjainkban – mondta köszöntő beszédében L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Hónap Kincse kamaratárlat megnyitóján.

Festetics György (1755–1819) a sógora volt a Nemzeti Múzeumot 1802-ben megalapító gróf Széchényi Ferencnek. Rokoni szálakon túl összekötötte őket a nemzeti ügyek iránti elkötelezettség, a magyar kultúra, a magyar irodalmi élet támogatásának létfontosságában való hit.

Gödölle Mátyás történész a 19. században készült a mellkép bemutatásakor felhívta a figyelmet a kép bal felső részén elhelyezett, a restaurátori vizsgálat szerint a festéssel egykorú, egyszerű írásképű feliratra: "Sors bona / ni(hi)l aliud". A „Jó szerencse, semmi más” sor a költő és hadvezér Zrínyi Miklós jelmondataként ismert. A képen látható utalás hátterében az állhat ismertetése szerint, hogy a gróf volt huszárként a haditudományok iránt is nagy érdeklődést mutatott. Festetics a bécsi Theresianum elvégzése után katonai pályára lépett és 13 éven keresztül különböző huszárezredekben szolgált és az alezredesi rangig jutott. Több a magyar seregre vonatkozó folyamodvánnyal élt, ezeket a függetlenedő törekvéseket viszont kifejezetten rosszallóan fogadta a bécsi udvar és katonai büntetés után a gróf elhagyta a hadi pályát.

Sal Endre, a Mandiner munkatársa arra hívta fel a fel figyelmet, milyen dicséretes, hogy egy történelmi család, aki a festményt bármilyen aukciós nyugat-európai ház számára felkínálhatta volna, úgy gondolta, hogy ennek a festménynek a nemzeti múzeumban van a helye. Hangsúlyozta: a család tudta azt, hogy a hazafiasság pénzben nem mérhető.

Beszédében a hazafiasság gondolatával kapcsolatban megidézett egy másik nagy történelmi eseményt, amely október 25-éhez kapcsolódik. 66 évvel ezelőtt ezen a napon ugyanis lángolt a nemzeti múzeum, kitört az ’56-os forradalom és akkor itt már súlyos harcok zajlottak. A múzeum épülete is sok kárt szenvedett el, számos gyűjtemény pusztult el a lángokban. Sal Endre gondolatait azzal zárta, hogy a hazafias tettek között ezen a napon emlékezzünk a szabadságharc hőseire is.

Festetics György a politikától birtokaira visszavonulva a gazdálkodásnak, valamint a kultúrának szentelte az életét, de magas összeggel támogatta a hadtudomány képzésének elősegítését is.

Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Magyar Nemzeti Múzeum Tudományos Tanácsadó Testületének tagja megnyitó beszédében Festetics György életét agrártörténeti nézőpontból mutatta be. A gróf szívügye volt a gazdálkodás, keszthelyi birtokán mintagazdaságot hozott létre.
Festetics munkásságának nagyságát méltatva kiemelte, hogy amikor 1797-ben a Georgikont megalapította nem csak Magyarország, hanem egész Európa első felsőoktatási intézményét hozta létre, hangsúlyozva, hogy ez az 1700-as években egy világ szinten is meghatározó pillanat volt. Festetics hamar felismerte: ahhoz, hogy a földből meg lehessen élni, egyre több és magasabb szintű tudásra van szükség.

Az intézmény neve, a Georgikon részben a György névből eredeztető, másrészt a földművelésről szóló tanköltemény, Vergilius Georgica című művéből, és ez a kettő szorosan összekapcsolódik. Az iskola egészen 1848-ig folyamatosan működött, majd a tanárok és diákok a szabadágharcba mentek harcolni Néhány kimaradt év után 1865-ben indult újra és azóta is folyamatosan működik, igaz az évszázadokon során több intézményi formát öltött.

A rektor kiemelte a Georgikon jelenleg is működik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem részeként, és a terveik szerint új arculatot és új szerepet kap a mai kor viszonyainak megfelelően. 400 ezer szereplője van a magyar agráriumnak, akik számára a szakember utánpótlást biztosítani kell, ez évente közel 2000 mezőgazdasági szakember kitanítását jelenti, és szavai szerint ezt a mai mezőgazdasági felsőoktatási rendszer tudja biztosítani.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
L. Simon László, főigazgató, Magyar Nemzeti MúzeumGödölle Mátyás, történész-művészettörténész-szakmuzeológus, Magyar Nemzeti Múzeum

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár