2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Homártenyésztőként és sci-fi íróként is ismert volt az első szívátültetést végző sebész

2015. december 3. 08:34 MTI

Negyvennyolc éve, 1967. december 3-án hajtott végre Christiaan Barnard dél-afrikai sebész a világon először szívátültetést: egy autóbalesetben elhunyt 25 éves lány szívét operálta át Louis Washkansky fogorvos testébe. Az akkor világszenzációt keltő műtét ma már megszokottnak számít.

Christian Barnard
Christiaan Barnard

Christiaan Neethling Barnard 1922. november 8-án született egy protestáns holland misszionárius családjában, a szívsebészi pályát azért választotta, mert egyik testvére ötéves korában szívbetegség következtében halt meg. Dél-Afrikában ő vezette be a nyitott szívműtétet, új típusú szívbillentyűket tervezett, és 1964-ben kiterjedt szívátültetési kísérletsorozatot indított el kutyákon. Az itt elért eredmények bátorították az emberből emberbe történő szívátültetésre.

1967. december 3-án ötórás műtéttel egy autóbalesetben elhunyt 25 éves lány, Denise Darvall szívét operálta át Louis Washkansky 55 éves fogorvos testébe. A páciense ezután még 18 napig maradt életben, halálát a beültetett szerv elleni immunreakciók okozták. Barnard egy hónappal később, 1968. január 2-án egy fehér beteg testébe egy fekete bőrű donor szívét ültette be. A beavatkozás szakmailag sikeres volt, politikailag azonban hatalmas vihart kavart: az apartheid Dél-Afrika fehér közössége felháborodottan tiltakozott az efféle faji meg nem különböztetés ellen.

Barnard sikereinek hatására egyre több orvos próbálkozott a szívátültetéssel. Az általa kifejlesztett sebészi technikát azóta már több tízezerszer alkalmazták és sok ember életét mentették meg vele. Ma már a betegek 90 százaléka éli túl a transzplantációt, 85 százalékos az egy évi és 70-75 százalékos az öt évi túlélési esély. A világ leghosszabb ideig élt újszívese, Dirk van Zyl, aki 1971 májusában kapott új szívet, 23 év után halt meg - cukorbetegségben. Magyarországon 1992. január 3-án végzett először hasonló műtétet Szabó Zoltán professzor a Semmelweis Orvostudományi Egyetem ér- és szívsebészeti klinikáján. 

Barnard professzor (aki 1974-ben az első kettős szívátültetést is végrehajtotta) 1983-ban a kezeit megtámadó ízületi gyulladás miatt kényszerült sebészi munkájának feladására. Életkedve megmaradt, tudományos munkáját az öregedés problémáinak tanulmányozásával folytatta. Mindeközben homárt tenyésztett és farmerkedett, vendéglőket nyitott, sőt sci-fi íróként is bemutatkozott. A sajtó kedvelte, mert mindig hallatott magáról, a hölgyek - idősek és fiatalok - bálványozták, mivel igen jóképű, gazdag és extravagáns volt. Háromszor nősült és háromszor vált el, öt gyermeke közül a legkisebb 67 éves korában született. A ciprusi Páfosz szigetén halt meg 2001. szeptember 2-án, 79 éves korában, Ötven út az egészséges szívhez című könyvét olvasgatva.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár