Hogyan lett konstantinápolyi „tűzpasa” a legnagyobb magyar fiából? 100 éve hunyt el Széchenyi Ödön
2022. március 24. 18:50 Múlt-kor
100 éve, 1922. március 24-én halt meg Széchenyi Ödön gróf, Széchenyi István fia, a tűzoltóság megszervezője mind hazai, mind oszmán földön. Az egymást követő szultánok megbecsülték munkáját, több kitüntetésben részesült, ő volt az első keresztény, aki úgy kapta meg a pasa címet, hogy nem kellett a hitét elhagynia. Széchenyi „tűzpasaként”, azaz altábornagyi rangban látta el a török tűzoltóság parancsnoki tisztségét.
Korábban
A „legnagyobb magyar”, Széchenyi István kisebbik fia 1839. december 14-én született Pozsonyban. A nyughatatlan, kalandor természetű ifjú huszonegy évesen veszítette el apját, ezután Pestre költözött.
Mivel nagy hatással voltak rá apjának a közlekedés fejlesztése érdekében tett erőfeszítései (Széchenyi a Batthyány-kormányban a közlekedési miniszteri posztot töltötte be), sokat utazott, igyekezett összegyűjteni az itthon is alkalmazható újításokat.
1862-ben kormánybiztosként ment a londoni világkiállításra, ahol felkeltette figyelmét a londoni tűzoltóság. Két évvel korábban ugyanis Nagycenken a falu nyolc háza égett le, a szervezetlen oltási műveletekbe az elsők között Széchenyi Ödön kapcsolódott be. (A brit fővárost elpusztító 1666-os nagy tűzvész után a biztosítótársaságok az általuk biztosított épületek védelmére állítottak fel kisebb tűzoltó egységeket, ezek együttműködéséből született 1833-ban a világ első tűzoltósága.)
Széchenyi részletesen tanulmányozta e tűzoltóbrigádok szervezését, működését, maga is beállt tömlőt cipelni, a felszerelést javítani, tisztítani.
Hazatérése után, 1863-ban megalakította Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyletet, majd a lakosság biztonsága érdekében indítványozta a hivatásos tűzoltóság létrehozását is. A 12 tagú szervezet 1870. február 1-jén szintén az ő főparancsnoksága alatt kezdte meg működését.
Közben evezős versenyeket szervezett, részt vett a Budapesti Hajósegylet munkájában, megszervezte az Első Magyar Utazási Társaságot, bekapcsolódott az Első Magyar Gőzhajózási Társulat létrehozására indított mozgalomba.
Budapesti hazalátogatásakor készült, 1897-es fotó
A Dunagőzhajózási Társaság hajóin önkéntes szolgálatot teljesített, majd hajóskapitányi vizsgát tett, hatalmas feltűnést keltett, amikor Hableány nevű gőzösével Budapestről a Duna, Majna, Rajna, Marne és Szajna folyókon keresztül utazott a párizsi világkiállításra.
Itt az író, Jules Verne fogadta, később III. Napóleon császár is tett egy utat a gőzösön. Hajója megkapta a világkiállítás aranyérmét, Ödön pedig a kontinens áthajózásáért a francia Becsületrendet.
A következő években sok keserűség is érte, mert itthon számtalan terve és ötlete bukott meg az érdektelenség miatt. Egyik megvalósulatlan álma maradt a Pest és Buda között megnövekedett forgalom enyhítésére szolgáló gőzkomp, megvalósult viszont a budai Sikló.
Tőle származik a Svábhegyre vezető fogaskerekű vasút, a munkásszálló, a magántávirda, az utcai hirdetőtáblák ötlete, továbbá a sínfektetés nehézségeit kiküszöbölő gőzkocsi alkalmazásának terve a lóvasút helyett.
A „tűzpasa” Konstantinápolyban (1900 körül)
1874-ben az Oszmán Birodalomba utazott, hogy megszervezze az ottani tűzoltóságot. Konstantinápolyban ugyanis 1870-ben tűzvész pusztított, a lángok martalékául esett többek között az angol követség és az amerikai, valamint a portugál konzulátus.
Diplomáciai követelésre a oszmán hatóságok az addigra már Európa-szerte ismert Széchenyi Ödön segítségét kérték az ottani tűzoltóság felállításához. A rendkívül sok erőfeszítést igényelő munka elhúzódott, s Széchenyi végül letelepedett Konstantinápolyban.
Az egymást követő oszmán szultánok megbecsülték munkáját, több kitüntetésben részesült, ő volt az első keresztény, aki úgy kapta meg a pasa címet, hogy nem kellett a hitét elhagynia. Széchenyi „tűzpasaként”, azaz altábornagyi rangban látta el az oszmán tűzoltóság parancsnoki tisztségét, még idős korában is személyesen irányította az oltásokat.
Hazájával nem szakadt meg kapcsolata, időnként hazalátogatott és őt is gyakran keresték fel tűzoltó-küldöttségek Magyarországról. 1922. március 24-én halt meg, temetése katonai és tűzoltó megemlékezés mellett a szultán képviselőivel oszmán-magyar temetés volt. Konstantinápolyban (ma már Isztambul) temették el, az ottani Tűzoltó Múzeum az ő nevét viseli.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt 17:05
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból 16:40
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja 16:05
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon 14:20
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 11:20
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap