Hivatásos detektív fejtette meg, hogyan telhettek Ötzi utolsó órái

Bár vannak Ötzihez hasonló korú múmiák, többségük holttestét rituálisan konzerválták, kivették a belső szerveiket, majd tartósító vegyszereket is bevetettek. A forró, száraz éghajlat ráadásul sok múmiában maradandó károsodást okozott. Ötzi azonban ott feküdt a fagyban több mint 5 ezer éven át, ahol megölték, a nedves környezet pedig viszonylag sértetlenül konzerválta a belső szerveit és a bőrét – olvasható a History cikkében.

Amikor kimagasló profilalkotási képességéről ismert Alexander Horn, a müncheni rendőrség detektívfelügyelője először hallotta az Ötzit őrző, Bolzanóban található Dél-tiroli Régészeti Múzeum felkérését, úgy gondolta, túl sok idő telt el ahhoz, hogy fel tudja „göngyölíteni” a kora rézkori vadász gyilkossági ügyét. „Valójában azonban jobb állapotban van, mint azon gyilkosságok szabadban megtalált áldozatai, akiknek az ügyében mostanság nyomozok” – tette hozzá a detektív.

Ötzi kapcsán mintegy egy évtizeddel múmiája megtalálását követően, egy röntgenfeltételnek köszönhetően derült ki, hogy egy kovakő nyílhegy fúródott a hátába. Akkoriban a tudósok számára nem állt rendelkezésre elegendő információ ahhoz, hogy többet is kiderítsenek arról, mire vezethető vissza Ötzi halála. Azóta azonban sokat fejlődött a technika, amelynek segítségével a kutatók egy viszonylag bőséges információhalmazt szedtek össze a gleccsermúmiáról. Magassága, tömege, kora és gyomrának tartalma mellett 61 tetoválást is felfedeztek a testén, többek között olyan pontokon is, ahol a kutatók ízületi- és gerincelváltozást észleltek, vagyis a testfestés egyfajta terápia része is lehetett.

Horn nyomozása szempontjából ennél fontosabb információt hordozott Ötzi emésztőrendszerének pollentartalma, amelynek révén a kutatók arra következtettek, hogy a vadász feltehetően késő tavasszal vagy kora nyáron halt meg. Azt is megállapították, hogy élete utolsó két napján három különböző ételt evett, és sokat sétált.  Mintegy 2 ezer méteres magasságból lement a völgybe, majd vissza a hegyre, és végül holttestét mintegy 3200 méteres magasságban találták meg. Ötzinek a nyílhegytől származó sérülése mellett jobb kezének hüvelyk- és mutatóujja között is volt egy nagy sebe. A vágás egészen a csontig hatolt, ám már a gyógyulás jeleit mutatta, ami arra utal, hogy a seb 1-2 napos lehetett, amikor Ötzi meghalt. 

A bizonyítékok vizsgálata után Horn úgy véli, a „jégember” lesétált a völgyben található faluba, ahol összetűzésbe keveredett valakivel. A detektív szerint az a tény, hogy a kézfején található (valamint a halálát okozó) seb mellett Ötzi testén nem találtak nagyobb zúzódás- vagy szúrt sebtől származó nyomokat, arra utal, hogy az összecsapásból a vadász került ki győztesen, és nem kizárt, hogy meg is ölte ellenfelét. 

A verekedés után Ötzi favázas hátizsákját friss élelemmel megrakodva hagyta el a falut. 3200 méteres magasságban letáborozott és még egyszer, utoljára étkezett egyet: kőszáli kecskét evett alakorral (egyszemű búza), valamilyen zsírral (talán szalonnával vagy sajttal) és páfránnyal. Horn szerint mintegy fél órával azt követően, hogy Ötzi evett, mintegy 30 méterről hátba lőtték. A nyíl a bal hónalja alatt haladt át, és átszakította a kulcscsont alatti verőeret. Feltehetően nem sokkal később meghalt – egy hasonló sérülés a modern korban sem lenne gyógyítható.

Mivel a gyilkos nem vitte magával Ötzi tulajdonait, például értékes rézfejszéjét sem, Horn nem gondolja, hogy ki akarta rabolni a „jégembert”. Sőt, valószínűleg nem szerette volna, hogy a nyomára bukkanjanak, ehhez pedig elengedhetetlen feltétel volt, hogy ne vonja magára azzal a figyelmet, hogy egy értékes fejszével megy vissza a faluba. Mint a legtöbb mai emberölés esetében, Ötzi meggyilkolásában is szerepet játszhattak személyes okok, és akár a faluban lezajlott erőszakos cselekmény folytatása is lehetett a merénylet. A támadó ezúttal nem kockáztatta meg a közelharcot, távolról lőtt – az ölés szándékával. A gyilkosság legvalószínűbb forgatókönyve tehát elkészült, egyvalami azonban aligha fog kiderülni: ez pedig az elkövető kiléte.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"