Híres épületein túl műemlék-restaurátorként is maradandót alkotott Steindl Imre
2021. augusztus 31. 13:59 MTI
119 éve, 1902. augusztus 31-én halt meg Steindl Imre építész, a Budapest jelképévé vált Országház tervezője. Eklektikus művész volt, a magyar historizáló építészet egyik legkiválóbb, egyéni képviselője.
Korábban
Az 1839. október 29-én született Steindl Imre a budai műegyetemen, majd Bécsben tanult, itt lett a gótika ismerője és rajongója. 1870-ben második díjat nyert gót stílusú tervével a pesti Váci utcai Újvárosháza építésére kiírt pályázaton, de a város kívánságára meg kellett változtatnia a terveket. Steindl hihetetlen gyorsasággal készítette el a módosításokat, így az építkezés zavartalanul folyhatott. Ő érte el azt is, hogy nagyméretű közgyűlési terem épüljön, amely ma is az önkormányzat reprezentatív helyisége.
Steindl 1869-től a budai műegyetem helyettes, majd 1870-től rendes tanára lett, így számos kortársával ellentétben nem kellett magánmegbízatásokra elapróznia tehetségét, bérházakat szinte alig tervezett.
1880 és 1882 között az állatorvosi egyetem Rottenbiller utcai pavilonjait, majd a régi műegyetem (ma az ELTE Múzeum körúti épületei) újjáépítését is rábízták, ezek nyerstégla-burkolatú neoreneszánsz alkotások, terrakotta díszítésekkel. Steindl eklektikus művész volt, a magyar historizáló építészet egyik legkiválóbb, egyéni képviselője. Ő tervezte az aradi városházát, a pesti kereskedelmi és iparbank székházát, az első, egyemeletes debreceni Arany Bika szállót. Utolsó műve az erzsébetvárosi plébániatemplom a Rózsák terén, amely 1895 és 1901 között valósult meg, a neogótikus templom is Zsolnay-kerámiadíszeket kapott.
A kor legtöbbet foglalkoztatott műemlék-restaurátoraként ő restaurálta a szegedi ferences templomot, az iglói és bártfai templomokat. 1870-ben megbízták a vajdahunyadi vár helyreállításával, ennek során a műemléket vadászkastéllyá kellett átalakítania az uralkodó, Ferenc József számára. Mindez ma már durvának tekintett átépítéssel járt, de akkor a műemlékvédelem szabályai megengedőbbek voltak, a munka azonban pénzhiány miatt nem fejeződött be.
A kassai dóm, a Szent Erzsébet-székesegyház Steindl által irányított rekonstrukciója kisebb hiányok pótlásának indult és teljes újjáépítés lett belőle. 1877 és 1901 között új rendszerben boltoztatta át a templomot, a faragott kövek zömét kicseréltette, de a hiányzó déli torony megépítését nem sikerült elérnie. Budapesten a Belvárosi plébániatemplom szentélyét állította helyre 1889–90-ben.
Steindl Imre fő műve a budapesti Országház, amely a főváros jelképe lett. Az 1882-es tervpályázatra beadott neogótikus terveit a bírálóbizottság „a magyar alkotmány és nemzeti öntudat legmegfelelőbb építészeti kifejezésének” minősítette. Magyarország egyik legnagyobb épületének hossza 268, szélessége 118 méter, a kupolacsúcs magassága 96 méter. A mozgalmas tömegű, kőcsipkés, historizáló architektúra logikus belső térrendszert és korszerű épületgépészeti kialakítást rejt. Az épületbelsők kialakítása sokszor reneszánsz és barokk szellemben történt, főleg a hatalmas, egyetlen lendülettel felvezető főlépcső mutatja tervezője téralkotó képességeit.
Steindl néhány héttel az Országház 1902. október 8-i átadása előtt, 1902. augusztus 31-én halt meg Budapesten. Fontosabb írásaiban saját műveit, a kassai dóm restaurálását, az Országház építését ismertette. Portréja az Országház társalgójában látható, a Parlament közelében utcát neveztek el róla, és nevét viselte az Országház előtti Kossuth tér átépítésének nemrég megvalósult terve.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.