Hét uralkodói kép, amely hatással volt a történelem menetére

Klevei Anna angol királyné

VIII. Henrik angol király legendás német festője, ifj. Hans Holbein 1539-ben nehéz helyzetbe került. A hajadon Klevei Annáról, királya egyik legújabb potenciális menyasszonyáról kellett portrét készítenie. Anna családja fontos stratégiai szövetségese volt Angliának. A temperamentumos Henriket, aki már negyedik feleségét kereste, biztosították a lány szépségéről. „Minden férfi dicséri eme hölgy szépségét mind arca, mind teste vonatkozásában” – mondta neki tanácsadója és minisztere, Thomas Cromwell. „Úgy tűnik ki a hercegnőhöz [Dániai Krisztina milánói hercegnőhöz, Henrik másik ekkori kiszemeltjéhez] képest, ahogyan az arany Nap az ezüst Holdhoz képest.”

Holbein festménye a szóbeli beszámolók megerősítéséül szolgált. Miközben Anna apja, a klevei herceg emberei figyelték minden ecsetvonását, egyszerre kellett hízelgő és realisztikus ábrázolást készítenie a hercegnőről. Az elkészült festményen egy szép, kellemes arcú nő volt, ami vélhetően meggyőzte Henriket. A festményből két példány készült – az egyik ma a párizsi Louvre-ban, a másik a londoni Victoria and Albert Museumban található. Habár a kutatók vitatják, mennyi befolyása lehetett a festménynek Henrik döntésére, kétségtelen, hogy annak megtekintése nélkül a király nem egyezett volna bele a házasságba.

Személyes találkozásuk alkalmával, 1540 újév napján, Henrik azonnal visszataszítva érezte magát Anna valódi látványától. „Nem tetszik!” – kiabálta tanácsadóinak. Házasságuk csupán hat hónapig tartott, válásuk után Henrik még két nőt vett feleségül (Catherine Howardot és Catherine Parrt), egyiküket (Howardot) le is fejeztette. Anna végül Angliában telepedett le, válásuk után Henrik húgául fogadta. Túlélte nem csak volt férjét, de annak özvegyét is.

1. Ferenc Ferdinánd főherceg és Chotek Zsófia Szarajevóban
2. Klevei Anna angol királyné
3. Francisco Goya: IV. Károly spanyol király és családja (1800)
4. Diana hercegnő a Tádzs Mahalnál
5. Marie Antoinette királyné gyermekeivel
6. Nefertiti mellszobra
7. Jean-Jacques David: Napóleon megkoronázása (1807.)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról