Hét bizarr boszorkánypróba, amelyekkel ténylegesen a halálba küldtek embereket
2017. augusztus 17. 14:58
Ha annyit nyom mint egy kacsa, akkor úszik a vízen, ami azt jelenti, hogy fából van, tehát boszorkány – szólt a Monthy Piton bölcsessége a Gyalog galopp című klasszikusban. Ha konkrétan ezzel nem is, bizarr „boszorkánymeghatározási módszerekkel” szép számmal találkozhatunk a történelemben.
Korábban
A rossz embert a víz is kiveti magából
A középkori istenítéletek egyik legismertebb típusa volt a vízpróba, amelynek során általában egy sebes folyóba dobták a vádlottat, hogy aztán Isten döntsön az illető bűnösségéről. Bár ezt a szokást a legtöbb európai országban már a középkorban betiltották, a 17. században egyre nagyobb hullámban meginduló boszorkányüldözései újraélesztették a kegyetlen módszert.
Az eljárás pontos menete nagyjából a következőképpen zajlott: A boszorkánysággal vádolt személyt a legközelebbi vízhez vonszolták, ott alsóneműre vetkőztették, majd a dereka köré egy kötelet tekerve a tóba vagy folyóba hajították. Az elvi háttér szerint a boszorkányok testét a víz kiveti magából (minthogy ők maguk elvetik a keresztség szentségét), ezért ha valaki fennmaradt a víz felszínén, akkor bűnösnek, amennyiben pedig elsüllyedt, úgy ártatlannak találtatott – és remélhetőleg még azelőtt kihúzták a vízből, hogy belefulladjon szerencsétlen.
A boszorkányok „úsztatása” még a 18. században is divatban volt. Így például Magyarországon egy Dorkó nevű asszonyt ez alapján találtak bűnösnek 1710-ben. A boszorkánynak nyilvánított nőt ezt követően megverték, majd máglyán megégették.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale tegnap
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája tegnap
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski tegnap
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor tegnap
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója tegnap
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse 2024.05.11.
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés 2024.05.11.