Haydn ellopott koponyája
2023. június 11. 10:40 Bősze Ádám
„Meleg, fojtogató por. Negyed 1-kor [Joseph] Haydn végelgyengülésben elhunyt a Kleine Steingasse 73-as szám alatti lakásában. Holnap temetik. 77 évet és 61 napot élt. Sokat gondolkoztam a sorsán, el szerettem volna olvasni az életrajzát. Lett volna hozzáfűznivalóm” – írta Joseph Carl Rosenbaum, az Esterházy család intézője Kismartonban. Megbecsült embernek számított, minden bizonnyal a zeneszerző is jól ismerte, ő volt az egyike a koporsóvivőknek és azoknak, akik a „legértékesebb” relikviára ácsingóztak: a halott fejére.
Korábban
Azt mondják, Haydn halálához nagyban hozzájárult a francia hadsereg, amely éppen Bécs ostromával volt elfoglalva. 1809. május 10-én a komponista éppen föl akart volna kelni az ágyából, amikor heves ágyúzás kezdődött, és az egyik ágyúgolyó pedig éppen a kertjében landolt.
„Gyerekek, ne féljetek, ahol a jó [Haydn] papa, ott baj nem történhet” – mondta. Zaklatott volt, és idegileg kimerült. Amikor az egyik francia tiszt meglátogatta (a franciák is elismerték nagyságát), és A teremtés című oratóriumból énekelt neki egy áriát, elsírta magát, mondván, hogy soha ilyen szépet nem hallott.
Pedig nyilván volt része ennél jobb előadásban is hosszú élete során. Naponta háromszor elzongorázta a „Kaiser Liedet”, azaz a „Gott erhalte” himnuszt, könnyű járású fortepianóján is játszott néha. Utoljára május 26-án csendült föl ez a jól ismert dallam, rá egy napra Haydn már nem tudott kikelni az ágyból.
Néhány nappal később az orvosok konzíliumot tartottak, de segíteni már nem tudtak. A kor leghíresebb zeneszerzője (neve akkor még Mozarténál is jobban csengett) 1809. május 31-én 0 óra 40 perckor végleg elaludt. Másnap a Hundsturmer Linie-vel szembeni temetőben helyezték végső nyugalomra. Legalábbis úgy tervezték, hogy nyugalma ettől fogva örök marad.
A halott tekintete
Azonban a már említett Rosenbaum, míg segített vinni a koporsót, a zenetörténet egyik legbizarrabb tervén gondolkozott: el akarta lopni Haydn koponyáját. Pontosabban lopatni, amihez meg kellett nyernie a sírásót, Jakob Demuthot. Akkurátus ember volt, nemcsak gondosan megtervezte a lépéseket, hanem feljegyzéseket is készített.
A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2023. nyári számában olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek?
- DNS tárja fel a Rómát rettegésben tartó hunok rejtélyes eredetét
- Berlin szégyenfoltjától a kínai nagy falig: hét híres fal a történelemből
- 5000 éves erőd Spanyolországban, amibe római kori férfit temettek
- Újabb szenzáció Egyiptomból: II. Thotmesz elveszett második sírját is megtalálhatták
- Az „Új Róma” felemelkedése
- Sivatagi atyák Firenzében
- Rejtélyes civilizációk, melyek nyom nélkül tűntek el
- Sokkal kevesebb gladiátor halt meg az arénában, mint azt gondolnánk
- Jane Grey, aki kilenc napig volt királynő 20:27
- 10 érdekesség a pénz történetéből 19:07
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói 17:05
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma 16:39
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez 16:05
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” 14:20
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? 13:20
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét 13:20
